A pénzköveteléssel kapcsolatos ismereteket vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az emberek és a vállalkozások képviselői, hogyan szerezhetik vissza leggyorsabban a pénzüket, ha tartoznak nekik, valamint tisztában vannak-e azzal, mekkora összeget lehet akár bíróság bevonása nélkül visszakövetelni, és szükséges-e ehhez bármilyen bizonyítékot bemutatni.

Sokan nem ismerik 

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, hogy fizetési meghagyásos eljárást kizárólag közjegyzőnél lehet kezdeményezni. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a jogi megoldással – szemben egy peres eljárással – már néhány héten belül a pénzéhez juthat, akinek tartoznak. Kezdeményezéséhez nem szükséges a lakóhely szerint illetékes közjegyzőhöz menni, bármelyik Magyarországon működő közjegyzőhöz lehet fordulni. A többség ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy a közjegyzők mellett az ügyvédeknek és – az önkormányzati hivatalt vezető – jegyzőknek, társas vállalkozás esetén pedig a cégbíróságnak is van hatásköre a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.

A válaszadók kétharmada azt sem tudta, hogy mekkora összegű lejárt pénzkövetelést lehet érvényesíteni fizetési meghagyással. Hárommillió forintig fizetési meghagyásos eljárással lehet visszakövetelni a tartozásokat. Három- és harmincmillió forint között bírósági peres eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, afelett pedig csak a peres út járható. A legtöbben azt gondolták, hogy bármekkora tartozásra megindítható az eljárás, harmincmillió forint fölött azonban kizárólag bírósági úton szerezhető vissza a követelés.