Nem árt, ha van bizonyíték, de nem kell csatolni

Csak minden harmadik kitöltő tudta jól, hogy semmilyen dokumentumot vagy bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Ez nem jelenti azt, hogy semmiképp nem lesz szükség bizonyítékra a tartozás visszaszerzéséhez, ezért nem árt, ha a kérelmező tudja bizonyítani, hogy jogos a követelése. Erre akkor lehet szükség, ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést. Ilyenkor ugyanis az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik, ahol a feleknek már bizonyítaniuk kell az igazukat. A fizetési meghagyás tehát nem garancia arra, hogy minden esetben néhány héten belül visszaszerezhető a tartozás, de a közjegyzők tapasztalata szerint a kötelezettek egy része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.

Van, amiben tájékozottak vagyunk

Néhány kérdéskörben kifejezetten tájékozottnak bizonyultak a válaszadók. A kitöltők többsége helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Ehhez ki kell töltenie az erre szolgáló űrlapot, befizetni az eljárás díját, majd a kérelmet természetes személy esetén eljuttatni egy közjegyzőhöz, szervezetek esetén pedig a MOKK rendszerén elektronikusan benyújtani. Ezután – ha annak feltételei fennállnak – a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást. Kétharmaduk azzal is tisztában volt, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni is bárkivel szemben lehet, akinek belföldi kézbesítési címe van. Fontos tudni azonban, hogy a közjegyzők nem ellenőrizhetik le hivatalból, az eljárás kezdeményezője jó kézbesítési címet adott-e meg, ezért érdemes nagy figyelmet fordítani az adatok helyességére a kérelem kitöltésekor.