Jelentősen nőtt az online reklámra fordított pénzek mennyisége a válság éveiben, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vállalatok nem hatékonyan használják a virtuális teret. A háttérben még mindig a tudás hiánya áll, ugyanakkor egyre több vállalkozó kezdi megérteni, mit nyújthat cégének az online világ.

A töredékére csökkent a Facebook oldalak elérése, ezt ma már szinte mindenki érzi. Kérdés mit lehet tenni, hogy a korlátozások ellenére is elérhessük a célcsoportunkat a céges Facebook-oldalakon? A marketing szakértő meglepő választ ad erre a kérdésre.

A Facebook újabb jelentős változtatást jelentett be a napokban, amely a hírfolyamban megjelenő tartalmakat érinti majd. Büntetik a like-kéregető oldalakat és a gyakran ismétlődő tartalmakat küldözgető spamelőket is.

A legtöbb vállalkozás számára lassan közhelyszerű kötelességgé válik a webkettes felületeken való jelenlét, sok vállalkozó azonban nincs tisztában a közösségi oldalak mibenlétével vagy hasznosságával. Szakértőnk néhány gyakori félreértés tisztázására vállalkozik.

Meglepően hosszú, akár három hónap is lehet a kiválasztási folyamat új munkatárs felvételénél. A megfelelő munkatárs választásánál már a közösségi médiából nyerhető információnak is van szerepe.

Március 4-ével változott a legnagyobb közösségi oldal hirdetési rendszere. Az új módszerek azonban számos kérdést vetettek fel, amelyekre Lévai Richárd közösségi marketing szakértő válaszol.

Még mindig tartanak a big datától a marketingesek, de már legalább látják mire jó. A legtöbben egyébként a mobilt tekintik a jövő marketing csodafegyverének, a közösségi médiumokat viszont egyre kevésbé tekintik bevételnövelő eszköznek.

2013-ban előretörtek a fényképek: hódított az Instagram és a Pinterest. 2014-ben máshogy blogolunk, és még több selfit posztolunk.

Korábban elfogadott volt a szemlélet, hogy a közösségi oldalak csak elveszik a figyelmet és az energiát a munkától. Mára azonban kiderült, hogy ezek a rövid kikapcsolódások, ha nem esünk túlzásba, inkább segítik a gondolkozás újrastrukturálását és a hatékonyabb munkavégzést.

A magyar internetezők a Facebook után a Tumblr mikroblogra és a Foursquare helymeghatározó szolgáltatásba töltenek fel a legszívesebben tartalmakat, zenét pedig nem az online rádiócsatornákon, hanem a YouTube-on keresztül hallgatnak a legtöbbet.

Március 4-től a Facebook a háromszintes struktúrára vált, ami azt jelenti, hogy a kampányokon belül megjelennek a hirdetés csoportok (Ad Set), és csak ezeken belül lesznek maguk a hirdetések. A változások segítségével jobban célozhatók lesznek a hirdetések a közösségi oldalon.

Egyre csökken a Facebook népszerűsége a fiatalok körében, állítja egy friss európai kutatás. A jelenség Magyarországon is érzékelhető, a tinédzserek vélhetően a szüleik miatt hagyják el a közösségi oldalt.

2007 óta a világ internetes populációja megduplázódott. A Google több mint kétszer akkora értékben ad el hirdetéseket, a Facebookon pedig tízszer annyi pénz költenek el a hirdetők, mint öt évvel ezelőtt.

Tegnap lépett tőzsdére a Twitter, és a tavalyi Facebook indulással szemben kiválóan sikerült a rajt. Vagyis külföldön száguld ez a közösségi oldal. Érdemes itthon is belekezdeni?

A marketing szakma már rég felfedezte magának a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket, miért ne alkalmazná ugyanezt a költséghatékony módszert a HR szakma is a toborzás során?

Megjelent a Piac&Profit októberi száma. Az innovatív, az új utakat kereső vállalkozók elengedhetetlen üzlettársa, a Piac&Profit ebben a hónapban is sok hasznos információval, sikertörténetekkel segít sikerre vinni vállalkozását. A magazin olvasói oldalunkon prémium online tartalomhoz jutnak. Keresse a lapban elhelyezett QR kódokat!

Mindenki lekövethető az interneten, egyre nagyobb értéket jelent ugyanis a fogyasztók személyes preferenciáinak, szokásainak ismerete. Az internetezők többsége mégsem ügyel arra, hogy személyes adatait megóvja az illetéktelen felhasználóktól.

Árengedmény, kupon, vásárlói közösségek,"Ingyenbiznisz"? Tudjon meg többet a válságban is működő kreatív értékesítési technikákról a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén!

A hazai vállalatvezetők az újmédia-eszközök tekintetében a munkavállalót tekintik a legfőbb kockázatnak: akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat.

Egyre többen használják üzleti célra a közösségi oldalakat, többek között ennek köszönhető a LinkedIn és a Google+ előretörése – derült ki a KutatóCentum friss felméréséből. A hirdetőknek ugyanakkor érdemes figyelembe venniük, hogy a napi szintű közösségimédia-használók egyharmada nem figyeli az ezeken az oldalakon megjelenő reklámokat.

Fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti.

Bár továbbra is a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal, a korábbi évek látványos növekedése megtorpant. A felhasználók háromnegyede napi szinten használja valamelyik közösségi oldalt, és nőtt azok aránya is, akik akár 4-6 ilyen oldalra is regisztrálnak. A közösségimédia-tulajdonosok mégsem dőlhetnek hátra: a kiábrándulók aránya is nőtt az előző évhez képest.

Az ismerősök képei alapján dől el, hol nyaral az emberek többsége, állítja egy friss kutatás. Dicsekedni pedig egyenesen imádunk, a vakációs fotók nyolcvan százaléka a közösségi médián landol, egy részük kifejezetten azért, hogy irigykedjenek ránk.

A kkv-k jellemzően a nyilvános FTP-ket vagy felhő alapú tárhelyeket, a publikus közösségi hálókat, blogokat kedvelik, a nagyvállalatok pedig egyértelműen inkább az intranetet, a munkaközösségek együttműködését megkönnyítő megoldásokat és a videokonferenciát részesítik előnyben. A nagyvállalatok és a kkv-k az üzleti felhasználásra szánt közösségi alkalmazásokat – pl. az intranetet, videokonferenciát és belső közösségi hálózatokat – teljesen eltérő módon használják.

A közösségi hálóknak köszönhetően mára bármit bárkivel megoszthatunk a világon. Ez egyrészt a túlfogyasztás korszakának végét jelentheti, sokak számára viszont a túlélés eszköze lehet. A megosztás gazdasága megváltoztathatja a világot.

Bár az Y generáció tagjai már gyerekkorukban találkoztak az internetes eszközökkel, csak részben alakítják tudatosan digitális identitásukat, amely 70-80 százalékban önazonos, 20-30 százalékban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten.

Számtalan akcióterv született már a márkánk online rajongói aktív figyelmének felkeltésére. Az Ipsos nemzetközi kutatásából kiderül, hogy mi ösztönzi a követőinket a legjobban.

Sok üzletember jelen van a Facebookon személyes profillal is. Amit azonban sokszor a személyes profilból történő kommunikáció címén művelnek, az maga a botrány szakértőnk szerint. Sok esetben elfeledkeznek magukról, és olyan dolgokat, témákat posztolnak ki az üzenőfalra, amely rájuk nézve több mint kellemetlen lehet.

Végzettségükről, munkahelyükről és keresetükről is szoktak füllenteni a magyar internetezők. Míg a fiatalok a társkereső oldalakon teszik szebbé a valóságot, addig a Facebookon inkább az idősebbek adatlapjain találunk valótlan állításokat.

Elsősorban új piacokra vadásznak a hazai kis- és középvállalkozások - derül ki a Marketing112 és a Marketingesek Lapja legfrissebb felméréséből, amelynek keretén belül 2100 kis- és középvállalkozást, illetve azok vezetőit, továbbá egyéni vállalkozót, marketing döntéshozót kérdeztek meg a vállalkozásuk 2012-es évi marketingjéről, konkrét tevékenységéről és azok eredményeiről.