Jelentősen átalakult a HR szakma döntéshozatali folyamata az elmúlt években, jellemzően gyorsan és jelentős mértékben hatnak az iparágra a gazdasági környezet változásai.

Még mindig kihat a munkáltatókra, hogy a járványhelyzet alatt visszavettek a toborzásból. Az akkor számos helyen visszatartott munkaerő-felvétel a tavalyi nyitás óta eltelt bő egy évben a meghirdetett állások és a fejvadász szolgáltatóknál futó projektek minden eddiginél magasabb számát eredményezte. A megfelelő munkaerő felvétele és megtartása kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ennek sikerességét viszont számos tényező hátráltathatja. Melyek a toborzási folyamat során leggyakrabban felmerülő kockázatok munkáltatói oldalon és melyek a munkaerő megtartásának leggyakoribb problémái? 

Elég nagy amplitúdóval száguld el mellettünk a nyár, olyan gazdasági és közéleti változásokat írva a homokba, ami kihatással van vállalatunk minden dolgozójára a takarítótól a CEO-ig. A válság- és változáskezelés a mindennapjaink része lesz még egy jó darabig, de az idei évben biztosan. Mit tehet egy cég, amikor a dolgozói mindennapi nehézségei kihatnak a munkára? Miben segíti a vezetőt és a HR osztályt egy employer branding stratégia, amikor sokszor csak napról napra gondolkodhatunk?

A depresszió, a szorongás komoly lelki megpróbáltatásokat jelent a munkavállalóknak, ami ellen tenni kell a cégeknek is, különben a szervezet hatékonysága szenvedhet csorbát.  A K&H HR igazgatója szerint a megoldás a HR osztályon kezdődik, de túlmutat rajta.

Gyökeresen megváltozott a hazai munkaerőpiac a járványidőszakhoz képest. A pandémia elején kiemelkedően magas volt a munkavállalók elkötelezettsége munkaadójuk iránt, míg ez mára drasztikusan lecsökkent. Mindemellett pedig a munkaerőhiány soha nem látott szintre ugrott egyes szektorokban. A termelőcégeknél már egyre nagyobb szükség van külföldi munkaerőre is a vevői megrendelések teljesítése érdekében – hangozott el a WHC Csoport főtámogatásával megrendezett HR Fest szakmai rendezvényen.

Egyre égetőbb kérdés a vállalatok számára munkaerőhiány. A cégeknek idén mindent meg kell tenniük azért, hogy a feszült munkaerőpiaci helyzetben sikeresen bevonzzák és megtartsák a dolgozókat. A HR Radar kutatásából kiderül, milyen aktuális kihívásokkal kell szembenézniük a munkáltatóknak, és hogy milyen lépéseket terveznek az év során.

A koronavírus-járvány okozta korlátozások nagy részét szerencsére már magunk mögött hagytuk, a pandémia hatásai ugyanakkor sokáig velünk maradnak majd: várhatóan továbbra is meghatározó marad a hibrid munkavégzés, a digitalizáció pedig még inkább felgyorsulhat. A munkaerőpiac az előrejelzések szerint újra felpöröghet, csak épp a hangsúlyok változtak meg, egyre népszerűbb például a szabadúszás. Ismét felszínre kerülhet az átképzés fontossága, a hiányszakmákat tekintve pedig a cégek is egyre nyitottabb hozzáállásra kényszerülhetnek a jelöltekkel kapcsolatban. Az Enloyd HR tanácsadó cég hat pontban szedte össze, milyen munkaerőpiaci trendek várhatnak ránk 2022-ben Magyarországon.

Régóta tartó tendencia, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek részéről egyre növekvő erőbefektetést igényel a meglévő kollégák megtartása mellett a megfelelő munkaerő megtalálása, az új tehetségek toborzása. Ennek a leggyakrabban használt formája továbbra is az álláshirdetés feladása: a cégek 96 százaléka, míg a munkavállalók 72 százaléka tartja az állásportálokat a toborzás elsődleges felületének – hangzott el a Profession.hu Kiút a HR bullshitek világából elnevezésű online konferenciáján, ahol az álláshirdetésekkel kapcsolatos pozitív és negatív gyakorlatok, valamint ezek hatásai és eredményei álltak a fókuszban.

A magyarországi munkahelyeken nincs vagy nagyon alacsony a visszajelzési kultúra. Nehezünkre esik adni és fogadni is, miközben a hatékony visszajelzés elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember elinduljon az önfejlődés útján. De miért vágyunk ennyire a visszajelzésekre, mi az ideális állapot?

Az üzleti stressz napjaink egyik legalattomosabb problémája, ami egyaránt érinti az alkalmazottakat, a cégtulajdonosoket és a vállalkozókat is. Hatványozottan előforduló jelenség ez az év első napjaiban, amikor a tervezés és az újrakezdéssel járó nyomás borzolja az idegeket. Vajon milyen veszélyek fenyegetik ilyenkor a vállalkozókat és a vezető beosztásban lévőket?

Viharos, lezárásokkal és újranyitásokkal nehezített évet hagytunk magunk mögött, és könnyen elképzelhető, hogy 2022 sem lesz könnyebb. A villámgyors változások velünk maradnak, az alacsony munkanélküliség és az emelkedő bérek a cégek nagy többségének kihívást fognak jelenteni, tovább erősödik a projektalapú munkavégzés, a digitális megoldások. A munkavállalók mentális egészségének megőrzése pedig az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap majd.

„Ahol ilyen mértékű dominanciája van egy politikai erőnek, ott mindenki abban érdekelt, hogy a kormányon lévőkkel jóban legyen” – állítja Török Gábor a Piac & Profit legfrissebb számában. A politológus arról is beszélt a lapnak adott interjúban, mi befolyásolja azt, hogy az üzleti élet szereplői melyik párthoz húznak. De nem csak pénzről és profitról szól a decemberi magazin, amely már kapható az újságárusoknál.

A volt alkalmazottak nagyszerű, ám korábban méltatlanul hanyagolt lehetőséget jelentenek a cégek toborzási erőfeszítései számára – mondja Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR igazgatója. A vállalat 15 éve működő technológiai és analitikai központja a „bumerángozó” kollégák számának növekedését tapasztalta az elmúlt években. A visszatérők szerint az érdekes karrierlehetőségek, a támogató közösség, illetve a magánélet és a munka egyensúlya a fő tényezői a visszatérésnek.

Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: a HR vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek kilenc százaléka tette csak kötelezővé - derül ki a HR-Evolution által készített piaci körképből. A bizonytalan helyzet, a döntés halogatása a legrosszabb választás, folyamatos kommunikációra van szükség a munkatársakkal és a partnerekkel.

Új kihívásokat hozott a koronavírus-járvány a munkavállalói jóllétben. A nagyobb bizonytalanság növelte a stresszt, csökkentette a jóllétet. Különösen igaz ez a HR-esekre, akik úgy érzik, nekik maguknak is támogatásra lenne szükségük, egy friss kutatás eredménye szerint.

Cégmérettől, iparágtól és digitális HR érettségtől függetlenül intenzív informatikai fejlesztési hullámra lehet számítani a HR területén – derül ki a Deloitte Digitális HR 2021 kutatásából. A HR technológiák aktuális magyarországi állapotáról átfogó képet adó felmérés szerint a HR adatok elemzése és a HR fókuszú üzleti intelligencia, az online képzések és fejlesztés, továbbá a toborzás, onboarding és tehetségmenedzsment lehetnek elsősorban a digitalizáció célkeresztjében.

A nyitással megindul a verseny az új piacokért és ezzel együtt a munkavállalókért is. Ha egy cég eldönti, hogy mindent megtesz a magas színvonalú túlélésért, akkor viszont borítékolható a siker, legalábbis mérséklődnek a vele járó nehézségek. 

Egy évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába a home office, és most a nyitás után megint egyre többet beszélünk róla. Az igazán jó szakemberek nehezen váltottak munkahelyet, akár egy kedvezőbb ajánlat ellenére is. Azonban a 2020-as járvány megjelenésével a bizonytalan helyzetben bevezetett home office működési forma, vagyis a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jeleznek, hiszen bátrabban váltanak munkahelyet most azok is, akik eddig kivártak.

Hazai HR és IT szakértői körben egyre gyakrabban merül fel az igény a szervezet által alkalmazott HR informatikai megoldások továbbfejlesztése, vagy új rendszer bevezetése iránt, de kevés olyan információforrás van, ami hiteles támpontot ad egy HR IT rendszer kiválasztásakor felmerülő kérdések megválaszolásához.

Több mint egy év telt el a koronavírus-járvány miatt bevezetett első korlátozások óta, a mostani zárás viszont egy más típusú sokkhelyzetet okoz a vállalatok életében, ugyanis a korlátozásokban való kiszámíthatatlan működés nem engedi feljönni őket a helyzet okozta gödörből. A vakcináknak köszönhetően már látszik a fény az alagút végén, de az újranyitásnak minden cég esetében kidolgozott stratégiára lesz szüksége. 

A COVID-19 soha nem látott lehetőséget teremtett a humánerőforrás-menedzsment számára, hogy kitörjön eddigi „adminisztrátori” szerepköréből és kezébe vegye a kezdeményezést. A járványhelyzet növelte a HR szervezetek láthatóságát és stratégiai szinten vonta be a napi döntéshozatalba. A cégvezetők több, mint 80 százaléka szerint a HR szervezet vezető szerepet töltött és tölt be a pandémia okozta helyzet kezelésében.

A járvány nem csupán a munkavégzés módjában hozott számottevő változásokat, de abban is, hogy milyen elvárásokat fogalmaznak meg a munkavállalók a saját vezetőikkel szemben.

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.

Január első napjaiban jó hírt kaptak a felnőttképzők és a HR-szakemberek, mert – figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat – módosították a felnőttképzési jogszabályokat. Érthetőbbek és egyszerűbbek lettek a követelmények.

Különösen nehéz év volt az idei, nincs ez másként a cégek életében sem. A munkavállalók elismerése, megbecsülése most mindennél jobban a fókuszba került. Miként borította fel a járvány az év végi bónuszokat? Terveznek-e idén a vállalkozások év végi jutalmat, juttatást adni? Nem beszélve arról, mit terveznek 2021-re?

A stressz, vagyis az olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, képtelenek vagyunk megküzdeni az elénk tornyosuló kihívással, ráadásul a veszteség lehetősége is feszültséget kelt bennünk, az életünk és a munkánk szerves része – ez a koronavírus-járvány kitörése óta fokozottan igaz. A stressz kezelése nem csak a munkavállalók feladata, abból a munkaadóknak is szükséges kivenni a részüket. Milyen eszközök állnak ehhez a vezetők, HR-esek rendelkezésére? Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus, és Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője mondja el véleményét.

A HR tapasztalatok megosztása lehet az egyik leghatékonyabb fegyver a járvány esetlegesen érkező második hullámra való felkészülésben. Legalábbis így látja Simonyi Judit tapasztalt HR tanácsadó, aki szerint megvan a helye és az ideje a versenynek, de most a HR szakma összefogására van szükség, a jól működő tapasztalatok megosztására, közös gondolkodásra, együttműködésre. Szerinte ez a vállalatok, a munkavállalók és az ország gazdasági érdeke is.

A már 12 országban jelen lévő munkaerő-közvetítéssel, kiválasztással, valamint tanácsadással foglalkozó Wyser megjelent hazánkban is.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) Employer Branding Tagozata - a munkáltatói márkaépítés hazai intézményi formálója - ötödik alkalommal hirdeti meg az Employer Branding Awardot.

Munkaerőhiány. Minden HR-es háta borsódzik, ha belegondol, miként pótolhatja egy-egy más kihívásért, jobb ajánlatért, családi okok miatt távozó kollégáját, vagy dinamikusan növekvő cég esetén honnan szerez további embereket az egyre szaporodó feladatok ellátására.

Általánosságban minden az online felületek és a teljes digitalizáció felé tart – ez viszont sokszor problémát jelenthet a munkaerőpiacon, főleg a tehetségek felkutatásában.

A kiégés, elkötelezettség hiánya a legtöbb vállalatnál előtérbe helyezte a wellbeing kérdését, miközben Csikós-Nagy Katalin, fluktuációkezelő szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője arra figyelmeztet, hogy ha egy cégnél az alapok nincsenek rendben, a jólléti programok akár kontraproduktívvá is válhatnak.

Szakmai tréningekkel sem lehet a kékgallérosokat motiválni. Ők kiszámíthatóságra és elismerésre vágynak leginkább.

Drasztikusan megnő a jelentkezők száma azokra az álláshirdetésekre, amelyekben ismertetik a fizetést.

A fiatalok számára az álommunkahely rugalmas időbeosztású és folyamatos kihívásokkal jár – egy friss szakmai felmérés szerint.

Nem csak a felvételi eljárás során, a munkatársi életút egészén át, sőt, az esetleges kilépéskor is érdemes törekedni a jó benyomásokra. Ebben segíthet a munkatársi életút, melynek feltérképezésével a vállalatok jobb munkahelyi élményt nyújthatnak a munkavállalóknak.

Újabb ipari forradalom korszakát éljük, amely alapjaiban alakítja át a munkaerő-piaci viszonyokat és a lehetséges karrierutakat. Milyen következményekkel jár a technológiai fejlődés a munka világában, és mire kell figyelned, hogy képben maradj? Ezt foglalja össze a téma szakértője.

Kétharmaddal nagyobb üzleti hatékonyság érhető el, ha az új technológiák bevezetéséhez céges kultúra és hosszútávú digitális jövőkép is társul. A kutatási eredmények szerint szoros összefüggés van az üzleti hatékonyság és a vállalat általános átalakulása között.

A virtuális valóság a fehér gallérosok munkáját segítheti a jövőben, miközben az Y és X generáció esetében a munkáltatóknak meg kell barátkozniuk a munkakörnyezet játékosításával, azaz a gamificationnal is.

Laposak a szervezeti struktúrák, az oldalra mozgás az új felfelé haladás. A cégek erényként tekintik azt, ha valaki több osztályon és területen is kipróbálta magát, mert sokrétűbb tapasztalatokkal és készségekkel rendelkezik, mint szakbarbár kollégái. Az Y-generáció úgysem bírja az unalmat, megtartásukhoz kulcsfontosságú, hogy engedjük nekik, próbálják ki magukat különféle feladatokban.

A magyar alapítású, mára globálisan is meghatározó IT vállalattá fejlődött LogMeIn új vezetővel bővítette hazai menedzsmentjét. Erdelics Tímea az Avis Budget Group BSC HR igazgatói pozíciójából váltott céget és iparágat, hogy tovább erősítse a LogMeIn hazai fejlesztőközpontjának vezetését.

Mindenki elsősorban egyén, megismételhetetlen elegye különféle személyiségjegyeknek és csak másodsorban képviselője egy típusnak vagy generációnak. Ennek értelmében nincsenek univerzális receptek arra sem, hogy kit hogyan motiváljunk, terheljünk feladatokkal, kérjünk számon és jutalmazzunk. A generációs különbségekről is sok szó esett a Piac & Profit Csapatépítési trendek – 2019 című konferenciáján.

A Starbucks volt HR-menedzsere szerint egyetlen kérdésből megállapítható, hogy valaki sikeres munkatárs lesz-e az új munkahelyén. Ennek a kérdésnek köze van ahhoz, hogy az illető képes-e tanulni a hibáiból és fejlődni. Sokkal többet jelent ez, mint bármi, amit leír a rezüméjében.

Már nemcsak az ideiglenes munkákra vesznek fel telefonos interjúk alapján embereket, hanem informatikusi, tanári és mérnöki állásokba is. Olyan az egész, mintha a jelentkező egy call center automatájával „beszélgetne”: válaszol az előre felvett kérdésekre. Ezzel a módszerrel állítólag hamarabb megy a munkaerőfelvétel.

Túl nagy a marketingzaj, vásárlóként és üzleti döntéshozóként is túl illékony és rövid a figyelmünk, túlságosan kötődünk a mobiltelefonunkhoz, értékesítőkként pedig hajlamosak vagyunk a termék nagyszerűségéről hozsannázni, holott az ügyfél cipőjébe kellene belehelyeznünk magunkat, az ő igényeire ráhangolódni. Erről is szó esett neves szakértők előadásaiban a Piac & Profit Értékesítési trendek – 2019 című konferenciáján.

A cégvezetők sokszor már azzal is elégedettek lennének, ha jobbak lennének a munkatársak megtartásában. A versenytársak ugyanis semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy elcsábítsák a jó munkaerőt. Hogyan segíthetünk ezen a helyzeten? Nemes-Nagy Szilvia egy merőben szokatlan választ ad a kérdésre.

Világszerte kihívást okoz a megfelelő munkavállalók felvétele és megtartása a vállalatoknak, ami veszélyezteti a napi működésüket - derül ki az EY felméréséből.

A cégek már nemcsak a meghirdetett álláshoz szükséges technikai készségeket és a szakmai előmenetelt nézik. Valami pluszra van szükségük. Itt jönnek be a soft skillek, a munkavállaló számokra nehezen fordítható képességeinek skálája. A HR-es már az állásinterjún is ezek meglétére kíváncsi a jelentkezőben.