„Felsővezetőkhöz is egyre gyakrabban kopogtatnak be a munkavállalók fizetésemelést kérni, mert a növekvő árak mellett nem jönnek ki a fizetésükből. A nehezedő gazdasági helyzet már nem csak a kékgalléros, de a fehérgalléros munkavállalók egyre nagyobb részét érinti” – számolt be Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Egyre többen keresik a magasabb fizetéseket, és lennének nyitottak újabb állásra. Eközben azonban a vezető álláskereső portálokon azt látni, hogy csökken a meghirdetett állások száma. A két folyamat hatására a Profession kimutatása szerint az idei év második negyedévében 50 százalékkal többen jelentkeztek egy-egy meghirdetett állásra.
Mindez azonban csak relatív változás: a meghirdetett állások száma ugyan csökkent az előző néhány hónaphoz képest, de még mindig nagyon jelentős a munkaerőhiánya. A KSH adatai szerint ugyanúgy 57 ezer betöltetlen állás volt 2023 első negyedévében a versenyszférában, mint a COVID-ot megelőzően 2019-ben.
Vállalaton belüli feszültségek
„A munkavállalók egyre nagyobb jelentkezési kedvét a gazdasági nehézségek mellett a növekvő vállalatokon belüli feszültségek is generálják. Ma már különösen a kékgalléros pozíciók esetében elvárás, hogy a hirdetésben jelenjen meg az elérhető fizetés, ezért a régi, tapasztalt kollégákat frusztrálja, hogy sokszor az újak többet keresnek náluk” – mondta el Csikós-Nagy Katalin.
Egyre többen keresnek tehát állást, de mivel nem tudnak máshol sem feltétlenül érdemben többet keresni, maradnak kényszerből a munkahelyükön. A kifelé kacsingató munkatársak elkötelezettsége alacsony, motiválásuk komoly kihívást jelent. Ha idejében sikerül megfelelő juttatással, motivációval maradásra bírni a munkavállalókat, akkor az olcsóbb lehet, mint új munkavállaló felvétele, ám könnyen bérspirált okozhat.
