A vártnál nagyobb mértékben nőtt az ipari termelés májusban az euróövezetben éves és havi szinten.

Az előzetes becslésnél és az előző negyedévinél is nagyobb mértékben nőtt negyedéves bázison az euróövezeti bruttó hazai termék az első negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdai jelentése alapján.

Az Eurostat nemrég publikált adatai alapján, 2010 és 2021 negyedik negyedéve között, a 24 uniós tagállamban átlagosan 42 százalékkal növekedtek a lakóingatlan átlagárak. Ezen időszak alatt Magyarországon következett be az Európai Unióban a második legmagasabb, 128 százalékos áremelkedés. Tovább árnyalja a képet, ha a hazai lakásár-változást a megyék, megyeszékhelyek és budapesti kerületek szintjén is vizsgáljuk. Az átlagos négyzetméterárak hét fővárosi kerületben 11 év alatt gyakorlatilag megháromszorozódtak, hasonló mértékű változás mutatható ki Győr-Moson-Sopron megyében, a megyeszékhelyek esetében pedig Győrben és Tatabányán is – mutat rá az OTP Ingatlanpont elemzése.

Nőtt az építőipari termelés februárban az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves bázison. A még nem végleges statisztika szerint a magyar építőipari termelés nőtt a leginkább havi és éves összevetésben is az EU-ban.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent az ipari termelés januárban az euróövezetben éves szinten.

Jóval gyorsabban nőtt a magyar cégek termelékenysége az európai uniós átlagnál.

Romlott a fogyasztói bizalom az euróövezetben és az Európai Unióban augusztusban - derült ki az Európai Bizottság előzetes gyorsbecsléséből.

A vártnál gyengébben teljesített az euróövezet ipara júniusban a szűk ellátási keresztmetszetek következményeként.

Az Európai Unióban az összlakosság 8,4 százaléka, minden tizenkettedik felnőtt naponta fogyaszt alkoholt - derül ki az unió luxemburgi székhelyű statisztikai hivatalának a 2019-es adatokon alapuló, pénteken közzétett felméréséből.

Csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az EU-ban májusban áprilishoz képest.

Elemzők által várt növekedés helyett csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben márciusban, és az EU egészében is visszaesést regisztráltak.

A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül.

A nemzetközi nőnapról egy egészen "kedves" és Magyarország számára cseppet sem hízelgő összeállítással emlékezett meg az Eurostat. Megmutatták, átlagosan mennyivel keresnek kevesebbet a nők férfi kollégáiknál. Hazánk helyezésére nem lehetünk büszkék.

Nagyjából a harmadát, mintegy 34 százalékot adtak ki 2019-ben az uniós áramelőállításban a megújulók – ez főleg víz- és szélenergiából származott. Magyarország a lista végén kullog.

Még a koronavírus-járvány sem tudta letörni az átlagbérek lendületes növekedési ütemét. Az ennek köszönhetően kirajzolódó kép azonban csalóka: a valóság egyre távolabb áll a statisztika által közölt számoktól.

Anélkül sikerült a román minimálbérnek egy hajszálra megközelítenie a magyar legkisebb fizetést, hogy egyik országban sem nyúltak év közben a minimálbérhez. A magyarázat az idén jócskán gyengülő hazai fizetőeszköz, ami nemzetközi összehasonlításban tovább erodálja a magyar fizetéseket. Van azonban olyan megközelítés, mely szerint több mindenre futja a román fizetésből, mint a hazaiból.

A hazai GDP több mint három százalékát hozó agrárszektor gyakran nem kap elég figyelmet. Ön tudta, hogy hány disznó van Magyarországon? Vajon mennyit tejelnek a magyar marhák? Most kiderül.

A 2030-ig vállalt fenntartható fejlődési célok közt több szociális, gazdasági és cégvilágot is érintő célnak kell teljesülnie. Megnéztük, hogy áll Magyarország a célok teljesítésében az Eurostat által frissen közzétett adatok segítségével.

Az Eurostat közzétette 2020 első negyedévére vonatkozó adatait, a koronavírus közeledtével megingó gazdaságokon már ekkor meglátszottak a stagnálás és a visszaesés jelei - ám úgy tűnik, hogy Magyarország a járvány első hónapjait viszonylag karcolásmentesen megúszta.

Májusban, a járványvédelmi korlátozások harmadik hónapjában a várakozásoknál kisebb mértékben, de nőtt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.

Komoly jövedelmi egyenlőtlenséget mutat az Eurostat által közzétett statisztika, a számok alapján az látszik, hogy Magyarországon tovább nőtt a szakadék az elmúlt években a leggazdagabbak és a legszegényebbek között.

Nőtt az építőipari termelés szeptemberben az előző havihoz képest az euróövezetben és az Európai Unió egészében. Hogy áll mindehhez képest Magyarország?

Bort isznak, és vizet prédikálnak a párizsi klímaegyezményre felesküdött európai kormányok: ugyanolyan sok pénzt öntenek támogatás formájában a fosszilis energiákba az uniós tagországok, mint a gazdasági válság kezdetén.

A légi személyszállítás rekordot döntött tavaly az Európai Unióban: több mint egymilliárdan utaztak, ami körülbelül 71 millióval több, mint 2016-ban. Hazánkban közel 15%-kal nőtt egy év alatt az utasforgalom – írja a Biztosítási Szemle az Eurostat adatai alapján.

Az Eurostat előrejelzése szerint alig húsz év múlva már több 60-64 év közötti magyar fog élni, mint ahányan bármely már korosztály tagjai lesznek.

Több mint kilenc éve a legalacsonyabbra csökkent februárban a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatása szerint. A magyarországi munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban.

Az Európai Unió tagországainak szálláshelyein töltött vendégéjszakák száma 2017-ben tovább nőtt, meghaladta a 3,2 milliárdot, ami 5,1 százalékos emelkedés 2016-hoz képest - közölte az Eurostat szerdán.

Az elemzőket meglepve felfelé módosította az euróövezet és az Európai Unió gazdaságának éves összevetésű növekedési ütemét az unió statisztikai hivatala (Eurostat) a harmadik, végleges becslésben.

Negyedéves bázison gyorsult a GDP-növekedés az euróövezetben és az Európai Unióban a második negyedévben, nem végleges adatok szerint.

Nagyon nagy különbségek voltak az áruk és szolgáltatások árszintjében az Európai Unió különböző tagállamaiban tavaly: Dániában volt a legdrágább az élet, Bulgáriában pedig a legolcsóbb.

Az Egészségügyi Világnapon gyakorta kerül szóba, hogy a lakosság egészségügyi állapota nem túl jó, a magyarok pedig egyre többet költenek egészségükre. Kórházra évi 30 ezer forintot, egészségügyi kiadásokra pedig havi 10 ezer forintot fordítunk fejenként. Mivel az állami rendszerrel sokan nem elégedettek, folyamatosan nő a kereslet a magánegészségügyi intézmények szolgáltatásai iránt. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az is, hogy a gyógyulásukhoz szükséges forrásokat egyre többen biztosítások segítségével teremtik elő.

Az Európai Unió átlagos árszínvonalához képest Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, és Dániában kell az embereknek a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által közzétett adatokból.

Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai szerint. Az élelmiszerek csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban drágábbak, de az alkoholos italok és dohánytermékek az unió valamennyi országában többe kerülnek, mint nálunk, s ruházati cikket is csak Bulgáriában lehet kevesebbért megvásárolni mint Magyarországon az uniós statisztikusok szerint.

Az uniós statisztikai adatok minőségéről és az EU-s statisztikai hivatal, az Eurostat kibővített ellenőrzési jogköréről fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön. A képviselők megadnák az Eurostatnak a bejelentés nélküli helyszíni vizsgálódás jogát is.

Az Eurostat frissen ismertetett jelentése szerint 2007-ben a bulgáriai Severozapaden volt a legszegényebb régió az unióban, míg a leggazdagabb változatlanul Belső-London volt. A húsz legszegényebb régió között csak bolgár, román, lengyel és magyar régiókat találunk, a cseh és a szlovák főváros régiója ugyanakkor a húsz leggazdagabb között szerepel.

A gazdaságban mutatkozó fellendülés ellenére jövőre tovább fog növekedni a munkanélküliség világszerte, sőt a fejlettebb államokban még akár 2011-ben is - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója egy görög lapnak adott interjúban. Az EU statisztikái alapján azonban a szakértők úgy vélik, hogy az eurózónában elindulhat a fellendülés a harmadik negyedévben.

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagállamok nemzeti jövedelmei között. A 2008-as adatok szerint a „leggazdagabb" Luxemburg, ahol az uniós átlag két és félszerese az egy főre jutó GDP, a lista másik végén pedig Bulgáriát találjuk, ott az egy főre eső nemzeti jövedelem az uniós átlag 40 százaléka. A hazai mutató az uniós átlag 63 százalékán állt tavaly.

A tizenkét havi infláció 0 százalékos volt ebben a hónapban, közölték az EU statisztikai hivatalának előzetes becslésként. Ilyen először fordult elő a térség történetében. Az elemzők átlagosan 0,2 százalékos tizenkét havi inflációra számítottak. A részletes adatokat június közepén adják majd közre.

Az EU leggazdagabb régiói Belső-London, Luxemburg és Brüsszel, míg a legszegényebb régiók rendre Közép- és Kelet-Európában találhatók - mutatta ki az Eurostat legfrissebb jövedelmi különbségeket kutató felmérése a 271 régiót felölelő unióban. A legszegényebb húsz között magyar régiók is szerepelnek.