A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Az Egészségügyi pillanatkép: Európa 2016” című jelentése szerint egy átlagos európai polgár várhatóan 81 éves koráig él. Magyarországon ellenben a születéskor várható élettartam csak 76 év. Ezzel az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk. Az OECD adatok a miértre is megadják a választ. Magyarország az európai élmezőnybe tartozik a dohányzásban és az alkoholfogyasztásban, itt küzdenek a legtöbben túlsúllyal, sok a cukorbeteg és nálunk halnak meg a legtöbben rákban - olvasható az NN Biztosító Zrt. közleményében.

Forrás: NN Biztosító Zrt.

A rossz egészségügyi állapotú magyar lakosság sok pénzt fordít a gyógyulására. Az Eurostat 2015-ben készült Egészségjelentése** szerint a magyarok fejenként évi 10 ezer forintot költenek az egészségükre, a kórházi ellátásra pedig évente 30 ezer forintot. Ez tekintélyes összeg, ha azt vesszük, hogy az európai statisztikai hivatal szerint a magyar nők életükben 13,4 évet, a férfiak pedig 18,6 évet töltenek betegen. Elgondolkodtató az is, hogy míg az EU-ban gyógyszerköltések kétharmadát az állam állja, addig Magyarországon az állami támogatás mindössze 49 százalékos.

A betegségek felismerése és megfelelő színvonalú kezelése azonban nem mindig egyszerű. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai alapján 2015-ben Magyarországon egy szakorvosi konzultációra átlagosan egy hónapot, egy komolyabb CT vagy MR vizsgálatra átlagosan 33 napot, komolyabb műtétekre pedig akár több mint egy évet kellett várni. Így aztán egészségügyi problémák esetén sokan keresik fel a gyorsabb és jobb minőségű ellátást kínáló magánegészségügyi intézményeket. Ennek azonban ára van. A szolgáltatók honlapjai szerint a magánszektorban egy kisebb vizsgálat 20-30 ezer forintba, a képdiagnosztikai (ultrahang, MR, CT) eljárások 30-80 ezer forintba, a több napos kórházi ellátással járó műtét pedig akár félmillió forintba is kerülhet.

„Egyre többen ismerik fel azt a tényt, hogy egészségünk megőrzése érdekében is öngondoskodásra van szükség, hiszen egy komolyabb műtét vagy egy súlyos betegség, a követő kórházi kezelések, majd a lábadozás nagy anyagi megterhelést jelenthet a családnak” – emelte ki Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Erre utal, hogy Magyarországon egyre népszerűbbek az egészségbiztosítások. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint például a betegségbiztosításból származó díjbevétel egy év alatt 1,3 milliárd forinttal 11 milliárd forintra nőtt 2016-ban. Tavaly a gyógyítási költségekre fedezetet nyújtó egészségbiztosításokból pedig 8,5 milliárd forintos díjbevétele származott a biztosítóknak. A következő évben ez a piac akár 40-50 milliárd forintosra hízhat. A növekedés egyik motorja, hogy a vállalkozások bizonyos keretek között adómentes juttatásként vásárolhatnak vállalati egészségbiztosítási csomagokat.