2015-ben a világ vezetői megállapodtak 17 „Globális Cél” létrehozásáról (ezek ismertebb rövidítése az SDG), kimondottan azzal a céllal, hogy 2030-ra jobbá váljon a világ, ezt például a szegénység megszüntetésével, az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel és a klímaváltozásra keresendő megoldásokkal akarják elérni.
A kijelölt célokat követve most rajtunk múlik, kormányokon, cégeken, civileken, és az országok lakosságán, hogy közösen egy jobb jövőt hozzunk létre.- fogalmaz a hangzatos bevezető az SDG-célokat összesítő GlobalGoals.org oldalon.
A feladat tehát adott.
Mit mutatnak a számok?
Az egyik legfontosabb gazdasági mutató a foglalkoztatottsági ráta, amelynek 2030-ig el kellene érnie a 100 százalékot. Ettől még elég messze jár mind az EU, mind a visegrádi négyek, viszont az elhúzódó munkanélküliség (ide az egy évnél tovább nem dolgozók tartoznak) már évek óta a nullához közelít Magyarországon. Érdekesség, hogy itt a régióban messze Szlovákia teljesít a legrosszabbul – közel háromszor annyi szlovák marad tartósan munka nélkül, mint magyar.
Magyarország egyébként a foglalkoztatottságot tekintve említésre méltóan jól teljesített az elmúlt szűk 10 évben, hiszen a munkaerőpiac méretéhez képest egész Európában az egyik legnagyobb mértékben nőttek a számok.
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése szintén szerepel a kijelölt célok között, ebben az esetben a világ vezetői nem tűztek ki konkrétan elérendő számokat, a fókusz sokkal inkább arra helyeződött, hogy minél nagyobb ütemben növekedjen a megújulók aránya a hagyományos energiaforrásokhoz képest. Magyarország ebben a tekintetben az erős középmezőnybe tartozik a régióban, így bőven van hová fejlődni, hiszen legalább egy fele-fele arányt jó lenne elérni 2030-ig, különösen annak fényében, hogyha a most készülő paksi beruházás befejeződik és üzembe állnak az új blokkok, az ismételten inkább az atomenergia felé terelheti Magyarországot.