Kis túlzással kijelenthető, hogy Magyarország a disznók országa, legalábbis abból a szempontból mindenképpen, hogy az elmúlt években tapasztalt, a grafikonunkon is észrevehető csökkenés ellenére még mindig 2,63 millió röfögő áll a hazai gazdaságokban. Mindezek ellenére a sertések száma még mindig nagyobb, mint a szintén 2019 végén lajstromba vett juhoknak, fejősteheneknek, és más szarvasmarhaféléknek összesen.

A disznók a kormánynak is fontosak?

A sertések esetében mindenképpen érdekes, hogy Magyarországnak egyébként kifejezetten az egyedszám-növelésére is van stratégiája, ezt még 2012-ben fogadta el a kormány. A célkitűzés szerint a belátható jövőn belül 6 millió sertésnek kellene megjelennie az országban, ám úgy tűnik, hogy ennek elérésétől egyre messzebb csúszunk. Igaz, az elmúlt években szinte egyáltalán nem lehetett hallani a minisztérium háza tájáról a stratégiáról, legutoljára Nagy István agrárminiszter még 2018-ban, parlamenti államtitkárként beszélt a témáról.

A rend kedvéért azt ugyanakkor illik megjegyezni, hogy több, az elmúlt hónapokban kiírt pályázaton is pályázhatnak forrásokra a tenyésztők, de a minisztérium például Brüsszelhez is fordult májusban rendkívüli támogatásért a baromfi-, a sertés- és tejágazat részére.

Emellett még márciusban elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Magyar Húsiparosok Szövetsége közös projekjeként, amelynek célja egyebek mellett az, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják, hogy gondoljanak a magyar hús vásárlására mikor választanak, egyrészt azért, hogy a hazai gazdákat támogatassák, másrészt pedig az ökológiai lábnyom csökkentése miatt.

Ha már a tenyészállatokról van szó, nem lehet elmenni a húsfeldolgozás témaköre mellett sem, itt az elmúlt években a legnagyobb tételt a különböző baromfiak jelentették, átvéve a disznók korábbi egyeduralmát.

Mennyit tejelnek a magyar tehenek?

A hazai tejelő marhák számával már tisztában vagyunk, de érdemes azt is megnézni, hogy a közel 240 ezer hazai tehén mennyi tejet ad - érdekes, hogy bár az elmúlt években a tehenek száma nem nőtt jelentősen, a tejtermelésben mégis komoly növekedés volt tapasztalható.

A lefejt tejből nemcsak tartós és fogyasztásra alkalmas tejet, hanem például sajtot és vajat készítenek - az elmúlt 12 évben a vajtermékek esetében stagnálás volt tapasztalható, míg a sajtkészítők örülhetnek, hiszen egyértelműen nőtt a termelés az Eurostat adatai alapján.

Ugyan ebben a cikkben elsősorban a hazai mezőgazdaság állattenyésztési és állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos részeire fókuszáltunk, az elmúlt 10-12 években tapasztalt növekedés így is megjelenik a grafikonon. Más kérdés, hogy annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarország hamarosan belecsúszhat a koronavírus-járvány második hullámába, a bevezetendő korlátozások, és az esetleges gazdasági leállás mekkora pofont jelenthet majd az agrárszektornak.