Suppan Gergely a Magyar Bankholding elemzője úgy látja, az Eurostat által közzétett adatok alapján a hazai GDP növekedése mind negyedéves, mind éves alapon továbbra is az élmezőnyben tartózkodik. Mivel a hazai növekedési ütem bőven meghaladja az uniós átlagot, a hazai gazdaság felzárkózása határozottan folytatódhat az idei évben is, nem kizárt, hogy az idei évben az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számolva megközelíti az uniós átlag 78 százalékát.

Sok vagy kevés a magyar gazdaság növekedése? (Fotó: Pixabay)

A negyedéves, illetve éves növekedési ütemek ugyanakkor továbbra is tartalmaznak egyszeri hatásokat, így jobb összehasonlítási alapot adhat az elmúlt négy negyedév éves növekedéseinek átlaga, valamint a járvány előtti utolsó negyedévhez képest elért teljesítmény. A stabilan kedvező hazai teljesítménynek köszönhetően a növekedésünk így is az élmezőnybe tartozik. Mivel hat – csillaggal megjelölt – ország még nem jelentette meg a második negyedéves adatait, a sorrend még változhat. A turizmustól erőteljesen függő spanyol gazdaság mellett a járműgyártás magas súlya miatt a német, a cseh és a szlovák gazdaság sem érte még el a járvány előtti szintet. míg a sereghajtók közé tartozik az olasz, a francia és a portugál gazdaság is - írja Suppan Gergely. Raskó György közgazdász, a Földmûvelésügyi Minisztérium volt államtitkára nem érti, ki miért csodálkozik a tényleg jónak tűnő GDP adaton. Benne van ugyanis a kormányzat választási pénzszórásának hatása, ami a második félévre már kipörög. Viszont még nincs benne a kalászos gabonák aszály miatti termelés-visszaesése, sem a kukoricát, napraforgót sújtó hozamcsökkenés hatása, ami csak a 3. és a 4. félévben kerül a statisztikába. A harmadik félévben már jelentős keresletcsökkenés várható élelmiszerben, áram- és gázfogyasztásban, a kiskereskedelem volumenindexe nagyot esik majd. Szóval a magasról való zuhanás esete forog majd fenn a 3. és 4. negyedévi GDP adatokban – írja Raskó György.