Az Eurostat legfrissebb beszámolójában kiemeli, hogy a tagállamok által használt megújuló energiaforrások oroszlánrészét továbbra is a víz- és szélerőművek adják, egyaránt 35-35 százalékkal. Ezt követi a napenergia 13 százalékkal, míg a biomassza 8 százalékért felel. Ugyan egyelőre elvitathatatlan a szél és a víz dominanciája, az egyértelmű, hogy a napenergia hangsúlya jelentősen nőtt az évek során – 2008-ban még csak 1 százaléknyi energiát termeltek meg így.
Osztrákok elől, magyarok hátul
Ha a megújuló energiaforrásokból előállított áramról van szó, Ausztria jár az élen, hiszen itt már 75 százalékos ez az arány, ettől nem sokkal marad le Svédország a maga 71 százalékával. A lista másik végére tekintve Ciprust, Luxembourgot és Magyarországot találjuk egyenként 10 százalékkal, míg az abszolút utolsó hely Máltát illeti 8 százalékkal.
Nagyjából hasonló a kép abban az esetben is, hogyha az összességében a megújuló forrásokból termelt energia arányát nézzük az egyes országokban – az EU-s átlag itt 19,7 százalék, Ausztria ezt jelentősen túlteljesíti, hiszen az országban az előállított energia harmadáért (33,6 százalék) a megújulók a felelősek. Itthon az összesített némiképpen adat jobb – a magyarországi energia 12,614 százaléka származott ilyen forrásból.
A V4-ek is kenterbe vernek?
A magyar lemaradás a megújulókból előállított áram tekintetében a mindenkori egyik mérceként számon tartott visegrádi országokkal szemben is feltűnő, Szlovákiában 2019-ben több mint a hazai adat kétszerese, 21,9 százalék volt a megújulók részesedése az előállított áram tekintetében.
