Sok feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy egy cég beszállító lehessen az autóiparban, melyet a német gyártók dominálnak hazánkban. A gyárak megveszik az alkatrész dizájnját, így ha a termelés nem kielégítő, el is vihetik kitalálójától az eszköz gyártását.

A sofőrök túlnyomó része szeretné, ha az önvezető autója terhet venne le a válláról, és átadhatná „neki” a vezetés stresszesebb feladatait. A megkérdezettek legszívesebben parkolás és a nagyobb forgalmi dugókban történő, idegőrlő araszolás közben adnák át az autóiknak az irányítást – derül ki a Bosch csaknem 6 ezer, érvényes vezetői engedéllyel rendelkező autóvezetőt megkérdező kutatásának eredményeiből, amelyet a vállalat hat országban, Brazíliában, Kínában, Németországban, Franciaországban, Japánban és az Egyesült Államokban bonyolított le. A felmérésben országonként ezer, 16 éves vagy annál idősebb ember vett részt.

A magyar GDP egyik legfontosabb összetevője a folyamatosan növekvő autóipar, mely jelenleg is több mint 154.000 embert foglalkoztat. 2016-ban a hazai gyáripari teljesítményünk 29%-át adta ez az iparág, 25,4 milliárd eurót termelve, ráadásul további növekedés várható a jövőben. Másrészt az emissziós botrányok komoly gondot jelenthetnek már középtávon is, azonban hatásaik egyelőre nem érezhetők hazánkban. Az Euler Hermes magyarországi autóipari elemzéséből kiderül, hogy a négy nagy hazai gyártó – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőséget jelenthet, hogy hazánk az innovatív technológiák fejlesztésének (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) egyik központjává válik. A másik oldalról egyre nagyobb nehézséget okoz – és nem csak erre a szektorra jellemzően – a növekvő hazai munkaerőhiány, melynek kezelése komoly kihívást jelent a gyártók és a beszállítók számára is.

Berlinben döntöttek: elég, ha szoftverfrissítésekkel javítják az üzemanyaghatékonyságot és csökkentik az emissziót a német autógyárak. Merkel kormánya azért nem ment neki az autóiparnak, mert az ország ipari tevékenységének 20 %-át adja. A zöldek mérgesek. A dízelautók városi kitiltásáért fognak pereskedni.

A berlini “dízel-csúcs” a független szakértők véleménye szerint legfeljebb elsősegélyként értékelhető eredményeket hozott. A dízel motorok károsanyag-kibocsátása a jelek szerint megkérdőjelezi a motorfajta jövőjét, a kérdés új kihívások elé állítja mind a gyártókat, mind a nagyvárosok vezetőit, akiknek célja, hogy óvják a lakosság egészségét.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég közölt, 2016-ra vonatkozó adataiból érdekes megállapítások derülnek ki.

Hangadó vállalkozók, mint például Elon Musk, azt szeretnék, ha a lakosság nem birtokolná, hanem megosztaná az önvezető autókat. Van olyan becslés is, hogy Budapest autóparkjának 90 százalékára nem lenne szükség egy ilyen helyzetben. Gondolatok Bőgel Györgytől, a CEU-professzorától, aki előadásával június 15-én megnyitotta a Piac & Profit Sharing Economy - Megosztásos gazdaság című konferenciáját.

Egy év alatt megduplázódott a hibrid és az elektromos autók száma, de még mindig csak kétmillió van belőlük világszerte. Legalább 600 millió kellene ahhoz, hogy az megérződjön az emissziócsökkentésben. Eközben élesedik a verseny az elektromos autók gyártói között: a Tesla piaci kapitalizációja nagyobb, mint a Fordé, de a többi nagy autógyár is el akar orozni vevőket Elon Musk autóitól.

Radikális változás előtt áll a globális autóipar. A digitalizáció az egyik legerősebben befolyásoló tényező ebben a szektorban. A technológiai változások mellett a fogyasztók miatt is jelentős a ráhatás: sokan már önvezető taxiban utaznának vagy elektromos autót vezetnének - derül ki a Roland Berger Automotive Disruption Radar című tanulmányából.

Az autógyártók sikere a jövőben nemcsak az eladott járművek számán fog múlni, hanem azon is, hogy a jármű teljes életciklusa alatt mennyi pénzt tudnak kiszámlázni a tulajdonosnak a digitális szolgáltatásokért - derül ki a KPMG friss, globális autóipari felméréséből.

A gépjárműiparral való szoros együttműködés révén az hazai acélipar további fejlődésére számítanak a piaci szereplők. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) szimpóziumán elhangzott, hogy acélgyártók fejlesztéseinek köszönhetően a gépjárművek korszerűbb technológiával készülő alkatrészeit is hazai gyártóktól lehet majd beszerezni.

Áttörést hozhatnak az elektromos autók terjedésében a legújabb akkumulátortechnológiák. A mostani akkuk ugyanis túl nehezek, és ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a kocsikat túl gyakran kell feltölteni. Ez azonban hamarosan megváltozhat – mutatta ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég tanulmánya.

A Volkswagen csoport (VW) az uniós tagországok többségében egyértelműen megsértette a fogyasztóvédelmi szabályokat, ezért közösségi szintű koordinációra van szükség a tavaly kirobbant dízelbotrány ügyében - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyért és fogyasztóvédelemért felelős tagja.

Sajtóértesülések szerint a Bosch munkatársai több mint egy évtizeden át együtt dolgoztak a Volkswagen szakembereivel az emissziós teszteket manipuláló szoftver kifejlesztésén. Ráadásul nemcsak a dízel-, hanem a benzinmotorokat is manipulálták.

Első-és hátsókerék meghajtású személygépkocsik, valamint alternatív meghajtású modellek gyártására is alkalmas lesz az ipar 4.0 szellemében épülő gyár. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2500 új munkahelyet teremt a telephelyen, és továbbiakat a beszállítói oldalon, valamint a németországi gyárakban.

A Ford mind a 12 európai gyártólétesítményében elérte, hogy az üzemek hulladék-kibocsátása nullára csökkenjen - közölte az autóipari vállalat. Ezzel évente 6 ezer tonnával kevesebb hulladék kerül a lerakókba, mint 2011-ben, ez a mennyiség megfelel egy 12,5 ezer lakosú kisváros hulladéktermelésének. A Ford így már egyáltalán nem terheli hulladékkal a környezetet, miközben 1,2 millió autót készít évente Európában.

Egy 12,5 ezer lakosú város hulladéktermelésének megfelelő, 6 ezer tonnás csökkentést valósított meg a Ford azzal, hogy mind a 12 európai gyártólétesítményében elérte, hogy az üzemek hulladékkibocsátása nullára csökkenjen – közölte az autóipari vállalat az MTI-vel.

A Volkswagen ugyan megerősítette, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Európában nem fizet kártérítést a csoport (VW) dízelbotrányában érintett autók tulajdonosainak, az Európai Bizottság és a cég azonban további egyeztetéseket folytat az ügyben.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a dízelbotrány miatti termelés visszaesés 1-1,5 százalékkal csökkentheti a magyar GDP-t az Export Kooperáció szakértői szerint.

Bekeményít az Unió a Volkswagen kibocsátási botránya miatt - tehát végső soron még az is lehet, hogy a folyamatok felgyorsítása révén hosszabb távon jót tesz a környezetnek a most napvilágra került csalás.

Alultőkésítettségük és egyes esetekben nem áttekinthető tulajdoni viszonyaik miatt a magyar gyártók nem tudják kihasználni a kedvező lehetőségeket, így térségünkben továbbra is elsősorban a lengyel, olasz, román, cseh és szlovák vállalatok uralják a regionális piacot.

Az Opel Astra Sports Tourer nem új modell, sőt már egy időszakos frissítésen is átesett, most azonban új erőforrásai miatt ismét érdemes a figyelemre. Egy teljes felszereltségű példányt teszteltünk a Szentgotthárdon készülő új generációs, 136 lóerős 1,6 literes turbódízel motorral.

Brutális, 360 millió dolláros büntetést szabtak ki a Hyundai és a Kia dél-koreai autógyártókra, mivel kozmetikázták több modelljük fogyasztási adatait is. Nem ez volt az első ilyen eset, de messze ez a legnagyobb büntetés, amit ezért fizettek.

Látszanak már a kilábalás jelei a magyar gazdaságban, ugyanakkor az ipari termelésünket még mindig szinte csak az autógyártás húzza, az export és az import is csak szerényen bővült.

A Vas és Zala megyében prémium autómárkák üléshuzatait gyártó Car-Inside Kft. a termelést áttelepítve, az eddigi négy üzeméből kettőt bezár, és csökkenti dolgozóinak.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.