Miután 2015 szeptemberében kirobbant a Volkswagennél a botrány, mert a dízelautók emissziótesztjein szoftverbuherálással csaltak (vagyis a valóságban jobban szennyezték a levegőt, mint ahogy a teszteken mutatták), az autóipart mégis meglepetésszerűen érte, hogy a törvényhozók az össznépi felhördülésre reagálva regionális szinten kezdik kiszorítani a dízelautókat, állítja a Reuters hírügynökség.
Nagy volt a félelem az autógyárakban, hogy a német kormány azzal a követeléssel áll elő, igenis nyúljanak bele a hardverbe az emissziócsökkentés érdekében. Ez 10 milliárd eurós terhet rakott volna az autógyártók büdzséjére.
Az iparági lobbi most fellélegzett. Az autógyártók és a politikusok csúcstalálkozóján Berlinben megállapodtak a felek: csak a szoftvert kell módosítani közel 2 millió autóban. Ezt megússzák potom 300 millió euróval, tudta meg a Reuters.
A külföldi autógyártók egyelőre nem vesznek részt ebben az átalakításban.
25 %-os emissziómérséklés
A német Környezetvédelmi Minisztérium álláspontja az, hogy a szoftverfrissítés csak az első lépés lehet a nitrogénoxidkibocsátás 25 %-os csökkentésében.
A dízelautók stuttgarti kitiltását peres úton kikövetelő DUH környezetvédelmi csoport a döntés hallatán arról biztosította a nyilvánosságot, hogy a mostani kompromisszumos megoldásba nem nyugodnak bele. Többet akarnak, mint puszta szoftverfrissítések, mivel azokkal nem lehet elérni a kívánt mértékű emissziómérséklést.
Így valószínűnek tűnik, hogy más városok is csatlakoznak majd a müncheni és stuttgarti tilalom példájához. Ez persze majd peres huzavona tárgya lesz, hiszen az autógyártók alapból, zsigerileg bíróságon támadják az ilyen szabályozásokat.
Alternatív megoldások
Az elmúlt hetekben több más megoldás is felmerült arra, hogyan vonják be a dízelautók gyártását a klímavédelembe.
A német autóipari lobbi, a VDA úgy érvelt, hogy a városokból való kitiltáson túl vannak más megoldások is a levegő javítására. Alsó-Szászország vezetője, Stefan Weil például adókedvezményt javasolt az alacsony kibocsátású hibrid, valamint a zéróemmissziós elektromos autók értékesítésére. Ennek finanszírozását azonban az autógyártók és a taxitársaságok oldanák meg, nem állami pénzből menne.
Alsó-Szászország a Volkswagen hazája, s a Volkswagen részvényeinek 20 %-a e tartomány kezében van, vagyis állami tulajdonban.
A stuttgarti kitiltást bíróságon szorgalmazó DUH csoport azt is szeretné elérni, hogy az Euro-6 és Euro-6 emissziós előírásoknak megfelelő autókba olyan kibocsátásszabályozó rendszert építsenek be, ami teljes mértékben az autógyártók fedeznek. Ennek ára autónként 1500 euro lenne.
A DUH nézeteire hajaz Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter álláspontja, aki szerint az önkéntes szoftverfrissítés csak az első lépés lehet, itt nem állhat meg a közlekedés zöldítése.
Alexander Dobrindt német közlekedésügyi miniszter -aki részrehajlóbb az autógyártók felé, bár az ilyen jellegű kritikát most is elutasítja- azt vetette fel, hogy 500 millió eurós alapot kellene létrehozni, ami segítene a német városoknak a saját "közlekedési koncepciójuk" kialakításában.
(fotó: wikipedia)
Ez lesz
Berlinben végül a következő lépésekben állapodtak meg a politikusok és az autógyártak menedzserei:
- Adókedvezményeket biztosítanak az elektromos buszoknak, taxiknak és a városi közlekedés egyéb járműveinek.
- Növelik az elektromos töltőállomások számát.
- A légszennyezés csökkentésének megvalósítása érdekében létrehozzák az 500 millió eurós alapot, amelynek felét a kormány, felét az autóipar adja.
- A kormány megköveteli a gyártóktól, hogy saját hatáskörükben olyan programokat indítsanak el, melyek arra serkentik a vásárlókat, hogy tisztább modelleket vásároljanak. (Ezt elemzők úgy értelmezik, hogy a politikusok ily módon utasítják el, hogy állami támogatásban részesüljenek a dízelautógyártók.)
Angela Merkel kabinetjét sok kritika érte 2015 óta, amiért nem tesz eleget a Volkswagen-botrány után, hogy rákényszerítse a német autóipart emissziója drasztikus csökkentésére.
Ahogy arról beszámoltunk, egy közvéleménykutatás szerint a német lakosság 57 %-a kitiltaná a dízelautókat a forgalmasabb városi negyedekből. De általánosabb célok tekintetében jóval többen (73%) vallanak fosszilisellenes álláspontot, derült ki a Die Weltben szerdán közölt közvéleménykutatásból, melyben azt kérdezték az emberektől, akarják-e, hogy a politikusok szigorúbban lépjenek fel az autóiparral szemben és erőteljesebben követeljenek emissziócöskkentést.
A téma központi kérdéssé vált a kampányígéretekben és a politikai diskurzusban, hiszen szeptemberben választásokat tartanak Németországban.
Merkelék azonban azért játszanak óvatosan a témában, nehogy szavazatokat veszítsenek a túl kemény intézekedésekkel.
A német autóipar
- az ország ipari termelésének 20 %-áért felelős,
- 800 000 embert foglalkoztat,
- az ország legnagyobb exportőre,
- dízelautókból pedig 15 millió fut a német utakon.
A Volkswagen-botrány következtében visszaestek a dízelautók eladásai (az Európa legnagyobb autópiacának számító Németországban 2016-ban az eladott új autók 46 %-a dízel volt, idén az eddigi eladásokból 40,5 %-kal részesedtek).
Ez a trend azonban egyelőre a légszennyezésnek kedvezett. Németországban 0,4 %-kal nőtt az egy kilométernyi megtett útra jutó széndioxidmennyiség, állítja a német közlekedési hatóság (KBA).
A dízelről az alacsonyemissziójú modellekre való eltolódás és átállás azonban megállíthatatlan.
- A Tesla a minap előállt azzal az elektromos autóval, amitől azt reméli, első tömegterméke lesz.
- A Ford kedden bejelentette, hogy 2000-8000 euró közötti bónuszt fizetnek az Euro-1, Euro-2 és Euro-3 emissziós sztenderdekre tervezett régebbi modellek tulajdonosainak, ha úgy döntenek, hogy korszerűbb típusra cserélik autójukat. Az akció 2017 végéig érvényes.
- Angliában és Franciaországban is elhangzott politikai berkekben, hogy valamilyen módon tiltani fogják a dízel- és benzinautókat.
