Aszály cikkek
Több lesz az aszály egy törvénymódosítás miatt
Kiterjesztenék az aszály fogalmát a mostani definícióhoz képest, így a termelők több esetben lennének jogosultak kártérítésre. A változtatáshoz az Unió engedélye is kell.
Egy százalékról kellene lemondanunk testőreink kedvéért
Február másodika a Vizesélőhelyek Világnapja. A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizesélőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka már elpusztult. Pedig ezek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.
Haldoklik a Holt-tenger: évente egy métert apad
A Jordán folyó már inkább patak, ami alig képes ellátni a Holt-tengert. Túl sokat öntöznek a folyó mentén, és túl sűrűn lékelték meg a talajt a tenger körül, hogy kitermeljék az ásványokat és kozmetikai termékként exportálják azokat. Izrael és Jordánia összefogott, hogy megmentse a Holt-tengert.
Már krumpliból is stressztűrő kell
A szárazság a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amely károsan hat a növénytermesztésre is. A növénynemesítők kiemelt célja ezért olyan fajták létrehozása, amelyek képesek elviselni a meleg, csapadékmentes időjárást is. Egy fiatal magyar kutató szárazság okozta stressztűrési kísérlete megoldást nyújthat a termelők számára, mivel 3 burgonyafajta esetében is kiemelkedő stressztoleranciát igazolt.
Sokba van nekünk a klímaváltozás
Évről évre nő a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések száma, ha máshol még nem is, ezek miatt mindenki a saját bőrén érezheti, milyen fontos szót ejteni a Föld jövőjét egyre inkább veszélyeztető tendenciákról. A klímaváltozás nagyban érinti a biztosítási szektort: a természeti katasztrófák az elmúlt közel 10 évben, 2000 és 2012 között világszerte összesen 1,7 billió dollár kárt okoztak, 2,9 milliárd embert érintettek, és 1,2 millió áldozatot követeltek. Azonban nem minden katasztrófának a globális felmelegedés az oka.
A szomjúság hajtja a menekülőket
Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Van ahol elég a közelbe költözni, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, ám máshol az országot, sőt kontinenst kénytelenek maguk mögött hagyni emberek. Kik is valójában a klímamenekültek és milyen kiváltó okok állnak az egyre durvábbnak ígérkező menekülthullám hátterében?
2000 milliárd dolláros bevételkiesést okoz a klímaváltozás
2030-ra ekkora értékű gazdasági tevékenységet hiúsít meg az éghajlatváltozás. A világ egyes pontjain egyszerűen képtelenség lesz dolgozni.
Már bíróságra mennének a vízért
Egyre többen vannak, akik a saját bőrükön érzik a vízhiányt. Afrikában és Ázsiában sokaknak csak pár liter jut naponta, ami megélni is kevés, nemhogy gazdálkodni. Már nemzetközi bíróság elé vinnének folyócsapolással kapcsolatos gondokat.
Megmutatták a gazdagok, hogy tudnak spórolni, ha muszáj
A fogyasztás centrikus nyugati világ pazarló állampolgára is tud ám spórolni, ha muszáj. Immár négy éve tart az aszály Kaliforniában, tavaly nyáron Jerry Brown kormányzó kötelezővé tette a vízfogyasztás csökkentését.
Nemzetbiztonsági kockázat az ivóvíz
Több száz amerikai kis- és nagyvárost veszélyeztet hirtelen előálló és komoly vízhiány. A helyzetet immár olyan válságosnak ítélik, hogy az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala (DNI) a vízhiányt a terrorizmus mellett az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.
Forró nyarak? Most jön a java!
A nagy nyári hőségek eddig 20 évente következtek be, de ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, hogy minden évben nem kívánatos vendég lesz a kánikula.
Afrika az El Niño árnyékában
Különböző, de gyakran egymással összefüggő tényezők (fegyveres konfliktusok, kedvezőtlen időjárási jelenségek, a mezőgazdasági termelés akadozása) miatt az afrikai kontinens ellátása, az ott élők élelmezésének biztosítása komoly kihívást jelenthet az idei évben.
Izrael tanult a vízhiányból
Izrael 2009-ben volt hét éven át tartó vízválsága mélypontján, de a vízsótlanító üzemekkel megoldotta a problémát. Egy gyakorlatilag végtelen erőforrást, a tengervizet hozta be a vízhálózatba.
Felváltva pusztított aszály és vízözön
Időjárást tekintve az idei mezőgazdasági év a szélsőségek éve volt. 2014 őszétől 2015 nyaráig egymást váltották az átlagosnál csapadékosabb időszakok és a szárazság. A Groupama Biztosító adatai alapján a legtöbb kárt a jégverés és az aszály okozta, melyek nyomán a biztosítótársaság eddig több mint 2 milliárd forintot fizetett ki.
Kalifornia két év alatt kifogyhat a vízből
Az Egyesült Államok területének harmadát fenyegeti a szárazság. Egyre több államban kell korlátozni a vízfogyasztást, Kalifornia néhány év alatt kifogyhat az ivóvízből – írta az Ecolounge.hu.
Menekültek vagy klímavándorok?
A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.
Húzóterményünknek árt leginkább a klímaváltozás
A magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti legérzékenyebben a klímaváltozás szakértők szerint. A gazdáknak változtatniuk kell a termelés módján, ha nem akarnak a vesztesek közé kerülni.
Hollywoodot és a Szilícium-völgyet is elérte a vízhiány
Beköszöntött a klímaváltozás legrosszabb szcenáriója: négy éve nem esik elég eső Kaliforniában. Száz éve nem volt ott ilyen súlyos szárazság, igazából valószínűleg azelőtt sem, mert csak száz éve mérik a csapadékmennyiséget államilag. Az állam most 25 %-kal kevesebb vízfogyasztást engedélyez a polgároknak és vállalkozásoknak. A gyepüket eszetlenül locsoltató filmsztárokat kritizálja a helyi lakosság.
A legrosszabbra kell felkészülnünk
A gazdasági és politikai szereplők hajlamosak alábecsülni a globális felmelegedés okozta veszélyeket, pedig komoly fenyegetést jelentenek – derül ki egy friss brit-kínai jelentésből, amelyet a BBC idéz. Eszerint a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, mert a jelenlegi tendenciák szerint a klímaváltozás még a fejlett országokat is destabilizálhatja.
Ritkán találkozni elégedett kukoricatermelővel
Az idei nyár az ország nagy részén rendkívül sok csapadékot hozott és részben emiatt igen jó termés várható. Most a túlkínálat okozta alacsony árak okoznak gondokat.
Bibliai méretű aszály pusztít Kínában
Az ország éléskamrájának is nevezett észak-kínai síkságon és az északi Liaoning tartományban hat évtizede nem látott aszály pusztít. A szárazság a kontinensnyi méretű ország egyharmadát érinti.
Idén nem drágul a takarmány
Bár az idén a tervezettnél kisebb, 6 millió tonna körüli lesz a kukoricatermés, áremelkedésre nem kell számítani, mert a kalászosok termésátlaga megfelelő volt.
Hiába öntik bele a pénzt, kiszárítja az agráriumot az aszály
Már a százmilliárd forintot is eléri az aszály miatt a mezőgazdaságban elszenvedett veszteség. A júliusi–augusztusi hőség elsősorban a napraforgó- és a kukoricatermesztők számára okozott veszteséget, de komoly kiesést szenved el a zöldség-gyümölcs ágazat is. Az aratásnak viszont kedvezett az időjárás.
Búza lesz bőven, de kukorica lehetne több is
A hét elején gyakorlatilag befejeződött az őszi búza aratása. Az országban mintegy 1,1 millió hektáron aratták le az őszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát., a kukoricában viszont nagy pusztítást végzett a hőség.
Kánikula: kevesebb lesz a termés
A hetek óta tartó meleg, száraz időjárás terméscsökkenést okozó hatásának jelei már tapasztalhatók az őszi betakarítású növényi kultúráknál. A hőség okozta károk leginkább a kukoricát és a napraforgót érintik. Ha rövid időn belül nem esik számottevő csapadék, úgy komoly terméskieséssel kell számolni e terményeknél.
Egynyári fegyver az aszály ellen
Hazánk időjárására az utóbbi években a rendkívüli változatosság jellemző. A 2010-es esztendőben a lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében létrejött erózió és belvíz a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést okozott. A következő években azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt a tenyészidőszakban vízhiány, és ezáltal aszály lépett fel. A versenyképes mezőgazdaság feltételei között a víz utánpótlás kiemelt szerepet kell, hogy kapjon.
Százmilliókat hagynak a kasszában a gazdák
Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.
Még három hétig kérhető támogatott biztosítás
Az egységes kérelem megújításával egy időben, legkésőbb május 15-ig jelezhetik igényüket a termelők idei mezőgazdasági biztosításaik díjtámogatására. Bár tavaly a rendelkezésre álló támogatási keretnek mindössze harmadát sikerült felhasználni, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) eddigi tapasztalatai szerint a némileg kedvezőbb feltételek miatt idén enyhén növekedhet az érdeklődés a konstrukció iránt. Valódi áttörés azonban csak a feltételek további jelentős módosításával érhető el.
A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.
Újabb sokkot okozhat a belvíz az élelmiszerárakban
Az országban több mint kétszázezer hektárt borít árvíz, amely késlelteti a tavaszi munkálatok megkezdését. Szakértők szerint, ha nem lesz kegyes az időjárás, idén is emelkedni fognak a mezőgazdasági termékek árai, akár egy, a tavalyihoz hasonló ársokkot okozhat.
Nyári tűzvészek és a pofátlan kártevők - ez vár ránk
Az erős szélfúvással kísért hőség katasztrofális hatású volt 2012 nyarán: futótüzeket gerjesztett. Tudósok szerint fel kell készülni rá, hogy ez lesz a nyári rutin. Sajnos a kártevőknek is kedvez a melegedő éghajlat.
Gondban a magyar élelmiszeripar
Komoly problémák vannak a magyar élelmiszeripar gerincét adó hús- és tejágazatban. A tavaly elszabaduló takarmányárak, és csökkenő felvásárlási árak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a felszámolás ellen. A tejtermelők közben az olcsó külföldi dömping miatt aggódnak, bár ők remélik, hogy az idei év jobb lehet a tavalyinál.
Kevés a szőlő, drágul a bor
Akár 20-25% drágulás jöhet a borpiacon, miután az idei szőlőtermés igen kedvezőtlenül alakult a viszontagságos időjárási körülmények miatt. Volt, ahol a szokásos mennyiség harmadát tudták csak betakarítani. A szőlő minősége azonban kiváló lett idén.
Drágább lett az ételünk és állami a dohányunk szeptemberben
A nyár után is folytatódott a példátlan szárazság Magyarországon, ekkor már biztos volt, hogy a rossz termés miatt jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek, ami felpörgette az amúgy is magas inflációt. Ezt a hónapot választotta a kormány a trafiktörvény elfogadására és a kamarai szabályok módosítására. Ez történt 2012 szeptemberében.
Dühöngő aszály, változó törvények augusztusban
A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.
Gyula megmentené a Gyulait – De hogyan?
Soron kívüli kormányzati intézkedések várhatók a Gyulai Húskombinát megmentésére, az üzem helyzetének rendezésére elkészült egy előterjesztés, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a december 5-i kormányülésre terjeszt be. A Kapuvári Húsüzem esetében azonban már bebizonyosodott: a kormányzati szándék nem elegendő a sorra bajba kerülő patinás magyar élelmiszeripari cégek megmentéséhez.
Gazdálkodók! Még egy hétig lehet kérni kárenyhítést!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a 2011. november 1. és 2012. október 31-e közötti időszakban mezőgazdasági káreseménnyel sújtott területek utáni kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtási határideje 2012. november 30-a.
Kevés, de kiváló bor lesz idén
Az idén 1,8 millió hektoliter körüli bormennyiség került a pincékbe Magyarországon, a múlt évi mintegy 2,5 millió hektoliterrel szemben, viszont a mustfokok magasak, a minőség kiváló.
2,6 milliárd a sertésstratégiára
Magyarországon az unió átlagánál kisebb az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságban, a szaktárca ennek az aránynak a növelését kívánja elérni, például a már kidolgozott sertésstratégia megvalósításával.
Talán elég lesz a kukorica
Az idén várhatóan 4,5 millió tonna kukoricát takarítanak be a gazdálkodók, ez elegendő a belföldi igényekre, miután az ország belső szükséglete 4-4,2 millió tonna - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után.
Aszály és viharok tizedelték idén a mezőgazdaságot
Ebben az évben is a kiszámíthatatlan időjárás, a jégesők, a viharok és az aszály okozták a legtöbb gondot a magyar mezőgazdaságban, és volt, ahol a tűz és a fagy tört borsot az ágazatból élők orra alá. A Generali Biztosító októberig több mint 1300 mezőgazdasági kárbejelentést regisztrált, a becsült kárösszeg meghaladja a 930 millió forintot. Magyarországon ma a nagyságrendileg 5 millió hektáros termőföldterület kevesebb, mint felére kötnek biztosítást, pedig évente közel 130 milliárd forintos kár éri a mezőgazdaságot.
Még drágább az ételünk
A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.
Újabb 400 milliárdos megszorítást jósol a GKI
A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.
Lövése sincs az EU-nak, hogy kellene segíteni
Lesz-e elegendő élelmiszer és milyen áron? Ezzel a kérdéssel nagyon sok politikus foglalkozik most, hogy részben az aszályos időjárás miatt jelentősen drágultak az élelmiszer alapanyagok világpiaci árai. A drágulás különösen az állattenyésztőket hozza nehéz helyzetbe, a jelek szerint azonban ezzel Brüsszel még nem foglalkozik mélyrehatóbban.
Odacsapott az aszály a gabonatermésnek
Nagyobb területen termesztettek idén kalászos gabonákat, mégis kevesebb termett, mint tavaly, ez az egyik legsúlyosabb következménye az idei aszályos időjárásnak. A növekvő gabonaárak talán kompenzálják a termelők veszteségeit, nehéz helyzetbe hozzák azonban az állattenyésztőket, akik a termékeikre kirótt magas áfa csökkentését kérik a kormánytól.
A mezőgazdaságban is teret nyer az e-kereskedelem
A Magro.hu piackutatási adatai bizonyítják, hogy már a mezőgazdaságban is van egy számottevő réteg, amely az internetes kereskedést választja terményei egy részének értékesítésére. Érdekes tény, hogy piaci zavaroknál, pl. az aszály okozta terményhiány esetén, nagymértékben megnő a nyitottság az új megoldásokra, és már az internet-penetráció szintje sem jelent akadályt.
Végre egy jó hír a mezőgazdaságból
A szántóföldi növények 2012. évi hozamait az előző évi hasznos téli csapadék hiánya, valamint az ezévi vegetációs periódus rendkívül száraz időjárása együttesen alakította negatív irányba. Ez a csapadékhiány azonban kevésbé érintette napraforgó-termelés gazdaságosságát, amely elsősorban növényfaji sajátosságokkal, valamint az alkalmazott termesztéstechnológia és biológiai alapok használatával magyarázható a Syngenta szakemberei szerint.
Uniós pénzek jöhetnek aszálykárokra
Két éve küzdenek a termelők az aszállyal, a magyar kormány segítsége után, valószínűleg uniós segítségre is számíthat a magyar mezőgazdasági ágazat. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban reményét fejezte ki, hogy a szolidaritási alapból segítséget nyújthatnak a károsult gazdálkodóknak, amennyiben Brüsszelben elfogadják az ezzel kapcsolatos magyar javaslatot.
Friss
Költségkímélés
Az emberek többsége olcsóbban bankolhat januártól
Szakértők: a lakosság átutalási költségeinek csökkenése az elektronikus fizetés térnyerését ösztönzi.
Pénzszerzés
Ilyenre rég volt példa: látványosan javult a magyar háztartások fizetőképessége
200 százalék feletti ugrás az Intrum indexében.
Adózás
Földindulás jöhet a magyar boltoknál
Az árrésstop várható kivezetése, a kiskereskedelmi különadó változása és a plázastop esetleges feloldása együttesen alakíthatja át a magyar élelmiszer-kiskereskedelmet.
Cégblog
Több mint 3 ezer dolgozót tesz lapátra a magyar gyárakkal is rendelkező autóipari óriás
Öt telephelyet bezár és több ezer embert elküld a Schaeffler.
Klímablog
A Velencei-tó vízállása megmutatja, mekkora bajban van Magyarország
Közel 120 centivel apad a vízszint 30 év alatt.
Gazdaság
Földindulás jöhet a magyar boltoknál
Az árrésstop várható kivezetése, a kiskereskedelmi különadó változása és a plázastop esetleges feloldása együttesen alakíthatja át a magyar élelmiszer-kiskereskedelmet.
Társadalom
Máris készülhet a következő választásra Izrael – Klasszis Podcast
Súlyos vádak mindkét oldalon. Mire játszhat Netanjahu blokkja és milyen trükkre készülhet az ellenzék Izraelben? Klasszis Podcast Székely Róberttel.
Infokom
Rossz hír a magyaroknak: ebben az EU egyik legdrágább országa vagyunk
Európai összevetésben is kiugróan sokba kerül nálunk a mobilozás.
