Magyarországon az unió átlagánál kisebb az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságban, a szaktárca ennek az aránynak a növelését kívánja elérni, például a már kidolgozott sertésstratégia megvalósításával.

Az idén várhatóan 4,5 millió tonna kukoricát takarítanak be a gazdálkodók, ez elegendő a belföldi igényekre, miután az ország belső szükséglete 4-4,2 millió tonna - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után.

Ebben az évben is a kiszámíthatatlan időjárás, a jégesők, a viharok és az aszály okozták a legtöbb gondot a magyar mezőgazdaságban, és volt, ahol a tűz és a fagy tört borsot az ágazatból élők orra alá. A Generali Biztosító októberig több mint 1300 mezőgazdasági kárbejelentést regisztrált, a becsült kárösszeg meghaladja a 930 millió forintot. Magyarországon ma a nagyságrendileg 5 millió hektáros termőföldterület kevesebb, mint felére kötnek biztosítást, pedig évente közel 130 milliárd forintos kár éri a mezőgazdaságot.

A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.

A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.

Lesz-e elegendő élelmiszer és milyen áron? Ezzel a kérdéssel nagyon sok politikus foglalkozik most, hogy részben az aszályos időjárás miatt jelentősen drágultak az élelmiszer alapanyagok világpiaci árai. A drágulás különösen az állattenyésztőket hozza nehéz helyzetbe, a jelek szerint azonban ezzel Brüsszel még nem foglalkozik mélyrehatóbban.

Nagyobb területen termesztettek idén kalászos gabonákat, mégis kevesebb termett, mint tavaly, ez az egyik legsúlyosabb következménye az idei aszályos időjárásnak. A növekvő gabonaárak talán kompenzálják a termelők veszteségeit, nehéz helyzetbe hozzák azonban az állattenyésztőket, akik a termékeikre kirótt magas áfa csökkentését kérik a kormánytól.

A Magro.hu piackutatási adatai bizonyítják, hogy már a mezőgazdaságban is van egy számottevő réteg, amely az internetes kereskedést választja terményei egy részének értékesítésére. Érdekes tény, hogy piaci zavaroknál, pl. az aszály okozta terményhiány esetén, nagymértékben megnő a nyitottság az új megoldásokra, és már az internet-penetráció szintje sem jelent akadályt.

A szántóföldi növények 2012. évi hozamait az előző évi hasznos téli csapadék hiánya, valamint az ezévi vegetációs periódus rendkívül száraz időjárása együttesen alakította negatív irányba. Ez a csapadékhiány azonban kevésbé érintette napraforgó-termelés gazdaságosságát, amely elsősorban növényfaji sajátosságokkal, valamint az alkalmazott termesztéstechnológia és biológiai alapok használatával magyarázható a Syngenta szakemberei szerint.

Két éve küzdenek a termelők az aszállyal, a magyar kormány segítsége után, valószínűleg uniós segítségre is számíthat a magyar mezőgazdasági ágazat. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban reményét fejezte ki, hogy a szolidaritási alapból segítséget nyújthatnak a károsult gazdálkodóknak, amennyiben Brüsszelben elfogadják az ezzel kapcsolatos magyar javaslatot.

Folyamatosan növekszik a gabona ára, ami keményen terheli az állattenyésztést. Átfogó intézkedések nélkül az élelmiszerárak is az egekbe szökhetnek.  

A Magyar Agrárkamara felhívja a kockázatkezelési közösségben kötelező tagsággal rendelkező, illetve az egységes kérelemben nyilatkozatukkal önkéntes tagságot vállaló mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítési hozzájárulás beérkezésének határideje 2012. szeptember 15.

Kétmillió hektoliter körüli bortermelés várható az idén Magyarországon, a múlt évi mintegy 2,5 millió hektoliterrel szemben. A rendkívüli időjárás a szőlőültetvényeket is megviselte. Ezért a termés mennyisége az idén 380-400 ezer tonna körül alakul majd, szemben a múlt évi 450 ezer tonnával. Ugyanakkor a termés minősége kitűnő, a fürtök egészségi állapota jó, a mustfokok magasak.

Idén már a negyedik hőhullámon vagyunk túl, és az elmúlt hónapokban lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A vízgazdálkodásban egyelőre nem okoz gondot az aszály, az állat- és haltenyésztők, valamint szántóföldi gazdálkodók komoly károkat szenvedtek. Szakemberek szerint a jövőben fel kell készülnünk arra, hogy a hasonló időszakok gyakrabban sújtják majd a Kárpát-medencét. Persze nem mindenhol jelentett gondot a szárazság: a turizmusban viszonylag jó szezont zárhatnak a Balatonnál és parlagfűből, szúnyogból is jóval kevesebb volt az idén. A Piac&Profit összefoglalta az elmúlt hónapok eseményeit.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.

Országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is.  A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.

Az aszály miatt várhatóan 20 százalékkal, a tervezett 1,1 milliárd forintról 900 millió forintra csökkenhet a rétimajori Aranyponty Zrt. idei árbevétele. Lévai Ferenc vezérigazgató szerint a jövedelemkiesést elsősorban a forróság miatt elpárolgott víz pótlásának költsége, illetve az alacsony hozamok miatt a várhatóan magas takarmányárak okozzák.

A kormány bevezeti az egynyári öntözés fogalmát, így a legfeljebb 100 hektáros gazdaságok egyszerűsített engedélyezéssel juthatnak öntözővízhez - az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.

A múlt század harmincas éveihez hasonló szárazság sújtja az Egyesült Államok déli- és középnyugati államait. Akkor a „porgödörnek" hívott jelenség következtében farmerek tízezrei hagyták el földjeiket, az élelmiszerárak pedig jelentősen megugrottak. Most hasonló veszély fenyeget: azzal a különbséggel, hogy az élelmiszerárak globálisan emelkedhetnek meg egy ilyen természeti csapás következtében.

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, a jégesők, a viharok és az aszály okozták ebben az évben a legtöbb gondot a mezőgazdaságban, de helyenként a tűzesetek és a fagyok is nehéz helyzetbe hozták a mezőgazdaságból élőket.

Felkészültebbek a gazdálkodók, kevesebb a parlagfű, de 700 hektáron így is találtak a veszélyes gyomból az ellenőrök. A parlagfű-fertőzöttség csökkentésében nagy segítséget jelent, ha a földhasználók követik a jogszabályok előírásait. A következő hetekben helikopterek is segítik a fertőzött területek felderítését.

A legalább fél évszázada nem tapasztalt súlyosságú aszály egyetlen hónap alatt tönkretette az amerikai kukoricatermés hatodát, és ez a globális élelmiszer-árinfláció megugrásával fenyeget.

A kormány segítségét kérik a magas takarmányárak, illetve a rendkívüli hőség miatt komoly veszteségeket szenvedő magyar állattenyésztők, akik mérsékelnék a termékeikre kivetett 27 százalékos áfát és megemelnék a támogatások szintjét is. A Vidékfejlesztési Minisztérium segítséget nyújt a kárt szenvedett termelőknek, illetve előrehozza az aktuális kifizetéseket, ám a takarmányárak ügyében az uniós szabályozás megköti a kormány kezét. Az NGM pedig kerek-perec közölte, hogy nem tervezik kibővíteni a 18 százalékos áfa körébe sorolt élelmiszerek körét.

Az idei  kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint. Ez nem csak a növénytermesztőknek, de az állattenyésztőknek is kárt okoz, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Az aszály a drága takarmány miatt az állattenyésztőknek is kárt okoz, ezért a Magosz átfogó kormányzati intézkedéseket sürget.

Immár a negyedik extrém hőhullámon vagyunk túl az idei nyáron és nem kizárt, hogy lesz még részünk forróságban és özönvízszerű esőzésekben egyaránt. Egy nemrégiben publikált kutatás ugyanis megerősítette, hogy az elkövetkező években gyakoribbak és egyre forróbbak lesznek a kánikulai időszakok és intenzívebbé válnak a viharok.

A termelők érdekét szolgálja a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendelet és az agrárkár-enyhítési rendelet jelenlegi módosítása, aminek köszönhetően egyértelműbbek lettek a szabályok a Vidékfejlesztési tárca szerint.

Decemberről októberre előrehozhatók az Európai Unió több tagországában a közvetlen mezőgazdasági kifizetések az e témában illetékes brüsszeli testület döntésének értelmében.

Július 30-ig kell megküldeniük a biztosítási szerződés másolatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) azoknak a gazdálkodóknak, akik az egységes kérelemben igényelték a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást.