200 milliárd veszteség a kukoricán

Az idei kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint. Ez nem csak a növénytermesztőknek, de az állattenyésztőknek is kárt okoz, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Az aszály a drága takarmány miatt az állattenyésztőknek is kárt okoz, ezért a Magosz átfogó kormányzati intézkedéseket sürget.

Jakab István, a szövetség elnökének beszámolója szerint főként a Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Borsod megyei kukoricatáblákat károsította az aszály - adta hírül az MTI. Az elnök hangsúlyozta: a Magosz azt javasolja a gazdáknak, hogy az aszálykárok bejelentését időben tegyék meg a falugazdászoknál, akiknél minden ehhez szükséges nyomtatvány rendelkezésre áll. Hozzátette: az agrár kárenyhítési rendszer keretében 8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Kép:MTI/CzeglédiZsolt

Elsősorban jelentős pénzügyi forrást nem igénylő intézkedéseket várnak, a termelők informálását, és olyan piaci intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően megfelelő árakat kaphatnak.

Jakab István elmondta: 2003 óta a legnagyobb aszály az idei, amely nemcsak a növénytermesztőknek, hanem a magas takarmányárakon keresztül az állattenyésztőknek is kárt okoz. Kifejtette,a hőség miatt csökkent a szarvasmarhák tejtermelése, a baromfinál, sertésnél csökkent a súlygyarapodás, nőtt az elhullás. A termelők saját erőből nem tudják megoldani ezeket a problémákat, így a MAGOSZ szerint átfogó kormányzati intézkedésekre van szükség a tenyészállat állomány megtartása érdekében, azért is, mert az agrárexport is fontos tényezője a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta Jakab István. Hozzáfűzte, elsősorban jelentős pénzügyi forrást nem igénylő intézkedéseket várnak a kormányzattól. Példaként említette a termelők megfelelő informálását, és olyan piaci intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a termelők megfelelő árakat kaphatnak.

A kamaráról

A júliusban elfogadott, és augusztus elseje óta hatályos új agrárkamarai törvényről Jakab István azt mondta: az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kifejezetten szakmai kamara, amely a gazdasági szereplőket fogja össze. Kiemelte, hogy az eddigi 21 kamara egy jogi személy lesz, de lesz 20 területi - 19 megyei és egy fővárosi - kamara, amelyek nem önálló jogi személyiségek, de fontos érdekképviseleti szerepet töltenek majd be. A kamara szakmai tevékenységét főigazgató irányítja majd - mondta a MAGOSZ elnöke. Kiemelt feladat lesz a szakmai, pénzügyi, piaci, gazdasági információk naprakész biztosítása a tagoknak, a tanácsadás, a képzés, az oktatás, a vizsgáztatásban való részvétel, valamint választott bíróság működtetése - fejtette ki Jakab István. Emlékeztetett arra, hogy az új kamarának 2013. március 31-ig kell megalakulnia, ezután döntenek a tagdíjról, amely maximum egymillió forint lehet.

A takarmánybeszerzés segítésére a MAGOSZ kezdeményezi forgóeszköz hitelprogram-csomag elindítását. Azt is javasolja a szövetség, hogy gyorsított, egyszerűsített eljárással, megfelelő állami garanciával jussanak hozzá a hitelhez a gazdák.Úgy fogalmazott: olyan központi takarmánybázis létrehozását kell megfontolni, amelyben felerősödik a jelenlegi állami cégek tevékenysége, s mint hozzátette erről később részletes egyeztetés lesz. Az elnök szerint segítene a gazdáknak az is, ha előrehoznák az állatjóléti támogatások kifizetését, és - az Európai Unióval való egyeztetések után - emelnék azok összegét.