A kukoricatermelők kiakadtak.

A szakértők szerint már idén újra nyereséges lehet a kukoricatermelés.

A magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti legérzékenyebben a klímaváltozás szakértők szerint. A gazdáknak változtatniuk kell a termelés módján, ha nem akarnak a vesztesek közé kerülni.

Az Európai Parlament plenáris ülése tegnap nagy többséggel támogatta azt a határozattervezetet, amely ellenzi a Pioneer GMO kukorica uniós termesztését engedélyező európai bizottsági javaslatot.

Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel – hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.

Az idei  kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint. Ez nem csak a növénytermesztőknek, de az állattenyésztőknek is kárt okoz, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. Az aszály a drága takarmány miatt az állattenyésztőknek is kárt okoz, ezért a Magosz átfogó kormányzati intézkedéseket sürget.

Az idén rekord nagyságú területen, 1262 ezer hektáron termesztenek kukoricát Magyarországon. Június elején-közepén a szakértők még jó termést vártak, azonban az elmúlt időszakban tapasztalt forró és száraz idő miatt - a napokban lehullott csapadék ellenére - jelentősen romlottak a kilátások. A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának jelentése szerint az aszály több helyütt visszafordíthatatlanul károsította a kukoricát.