A tavalyi történelmi aszály 240 ezer hektáron gyakorlatilag megsemmisítette a kukoricatermést, az orosz-ukrán háború következményeként a szomszédból érkező szállítmányok a biztosították a folyamatos alapanyag-ellátást, ami ágazattól függően kit jól, kit pedig negatívan érintett.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss összegzése szerint* 2022-ben a szárazság jelentősen visszavetette a hozamokat, ezért Magyarország, amely hagyományosan exportőrnek számít ezen a területen, komoly importra szorult. A behozott kukorica mennyisége az év végéig átlépte a másfél millió tonnát, ami csaknem négyszeresen meghaladja a 2021-es 400 ezer tonnát. Az aszály ellenére 1,87 millió tonna kukorica így is elhagyta az országot, valószínűleg még a korábbi készletekből.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 96,8 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica március első hetében. Ez ugyan még csaknem 5 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit, de a szakértők már rövid távon valószínűsítenek pozitív irányú elmozdulás az árakban.
Javuló időjárási kilátások, szárazságtűrő hibridek
A népi bölcsesség szerint tíz egymást követő évből háromban „szenved” a kukorica a szárazságtól, ezen már nagyjából túlestünk az elmúlt időszakban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megfigyelésen alapuló idei csapadékadatok** is biztatóak. Tavaly szeptemberben, novemberben és decemberben is sok eső esett, és ebből a szempontból jól kezdődött az év. Január első 10 napjában az ország egyes részein az átlagos teljes januári csapadékmennyiség lehullott, sőt, az OMSZ jelentése szerint a Veszprém vármegyei Bakonybélben új rekord is született. Aki kukoricával tervez tavasszal, az ország nagyobb részében nedvesebb talajba vethet és megalapozottan számíthat a további csapadék-utánpótlásra. Ez önmagában nem garancia a szárazság elkerülésére, de biztató jel.
