Nem lesz áfacsökkentés - Nehéz helyzetben a magyar állattenyésztők

Egekbe szökhetnek a gabonaárak és emelkedhet az állati eredetű termékek ára is - figyelmeztetnek szakmai szervezetek. Tavasz óta a nemzetközi árupiacon már 20 százalékot emelkedtek a különböző gabonafélék tonnánkénti jegyzési árai éspiaci elemzők szerint a várható rossz termésátlagok miatt még magasabbra kúszhatnak az indexek. Mint a Piac&Profit korábban megírta, a fedezeti alapok máris nagy téteket játszanak meg arra, hogy a búza vékánkénti ára (ami 35,24 liter) még idén 9 dollárra ugrik (év elején 6,8-7,1 dollár is volt a jegyzés). Az áremelkedést főként annak tulajdonítják, hogy mind az európai, mind az észak-amerikai gabonatermés (elsősorban búzából, szójából és kukoricából) sokkal gyengébb, mint az év elején várható volt. Az Egyesült Államok gabonatermelő államait sújtó ötven éve példa nélküli szárazság miatt a termés mennyisége a vártnak csak alig hatvan-hetven százaléka lesz, a búza kukorica esetében a termőterületek 60 százaléka, míg a szója esetében a területek 37 százaléka sínylette meg az az aszályt.

A magyar búzatermés a várakozásokkal ellentétben most még nem annyira rossz. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) július 31-i jelentése alapján a búza aratása 98 százalékon állt. A learatott búza mennyisége ekkor 3,95 millió tonna volt. Az idei búza minősége kitűnő, a termés nagy része étkezési kategóriába esik. A belföldi éves búzafelhasználás élelmezési célra 1,2 millió tonna körül alakul, míg a takarmánycélú felhasználás további 0,9-1 millió tonnát köt le. Ezek alapján tehát a belföldi felhasználást jelentősen meghaladó árukészlettel számolhatunk.

Százmilliárdos ágazat

Évente és egy emberre számítva Magyarországon a baromfifogyasztás 28 kilogramm, a tojásé 14,7 kilogramm, a sertéshúsé 27-28 kilogramm, a marhahúsé pedig 2,6 kilogramm. Magyarországon tavaly élősúlyban 460 ezer tonna sertést, 40 ezer tonna szarvasmarhát, 468 ezer tonna baromfit vágtak le, és mintegy 900 millió tojást termeltek. Az országban mintegy 150 sertés-, 5 marha- és 52 baromfivágóhíd, és további mintegy 1.800 feldolgozóüzem működik. A sertéságazatban a termelés és feldolgozás értéke mintegy 350 milliárd forint. A baromfiágazatban ez az érték 800 milliárd forint. Ebből az alapanyag-termelés 400 milliárd forintot tesz ki. A kivitel értéke a sertéságazatban mintegy 100 milliárd, a baromfiágazat esetében pedig 100-105 milliárd forint.

Az aszály azonban súlyos károkat okozott a növénytermesztésben. Elsősorban a kukorica szenvedett kárt, emiatt az ára tonnánként a jelenlegi 50 ezerről év végéreakár 70 ezer forintra nőhet. A NÉBIH július 27-i termésbecslése 6,15 millió tonnás eredménnyel számol, (2011 tényleges eredménye 7,99 millió tonna), ezt az aszály, illetve a hőség jelentősen ronthatja. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének nem hivatalos becslése szerint azonban a termés inkább 5 millió tonna körül várható, ami a Magosz becsléseinek fényében még optimista előrejelzés,

Az idei kukoricatermés majdnem 40 százaléka megsemmisült a nagy meleg, különösen az utóbbi hét rendkívül száraz időjárása miatt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) becslései szerint, a veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladhatja a 200 milliárd forintot. A kukorica tonnánkénti ára a világpiaccal összhangban emelkedik, a hónap végére meghaladhatja a 65 ezer forintot is. Az állattartók költségei így jelentősen emelkednek, mivel a költségek 70 százalékát a takarmánybeszerzés adja. Egy kiló hús előállításához a sertéságazatban 3,0-3,5 kilogramm, míg a baromfiágazatban 3,0 kilogramm takarmány szükséges.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint ebben a kérdésben meg van kötve a kormány keze. „Magyarország ezen a területen uniós tagországként az állami beavatkozások kapcsán csak az EU-s szabályok betartásával járhat el, az Európai Unió közös piaci elvét tiszteletben tartva kell megoldást találni a takarmánypiacon jelentkező gondok enyhítésére. A kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az aratást követően a raktárakba betárolt búza, árpa, valamint az ősszel betakarításra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye" - közölte a miniszter országgyűlési képviselői kérdésre adott válaszában, rámutatva, hogy a kivitel közvetlen módon való korlátozására ugyanakkor az uniós jogszabályi környezetben nincs mód. A VM kedden közölte, hogy Állami Takarmányalap létrehozását sem fontolgatja.

A helyzet stabilizálása és a kínálat növelése érdekében az Európai Bizottsággal történt egyeztetést követően megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búzaimportvámok felfüggesztését ez év december 31-ig meghosszabbította. A döntés nyomán további 1,5 millió tonna közepes és gyenge minőségű búza kerülhet az EU piacára nem uniós országokból vámmentesen - olvasható Fazekas Sándor válaszában.

Hozzátette, hogy jelenleg az összes, az unión belül megtermelt jelentős gabonaféle vámmentesen kerülhet az EU belpiacára, ezzel is elősegítve a megfelelő kínálat megteremtését. „A kínálat növelésére tett intézkedések mellett a hazai és európai árak növekedése is korlátozza a kivihető gabona mennyiségét; így az európai - és ezen belül a magyar - gabonamérleg várhatóan tartható lesz, ugyanakkor tartósan magas árszintre kell felkészülni" - mutatott rá Fazekas Sándor.

A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az állattenyésztésben tevékenykedő szakmai-érdekképviseleti szervezetek képviselőivel részletesen áttekintette a kialakult helyzetet, és megállapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri a rendkívüli időjárási körülmények és a magas takarmányárak következtében nehéz helyzetbe került állattenyésztéssel is foglalkozó gazdák megsegítésére. Ennek érdekében egy részletes javaslatcsomagot dolgozott ki a VM, amelyet már a kormány elé terjesztett - tudatta a tárcavezető, aki szerint a hazai búza és kukorica gazdaságbiztonsági készletek lényegében fel vannak töltve, a készletek frissítő cseréje pedig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Fazekas Sándor úgy ítélte meg, hogy az egyeztetésekét követően kialakuló intézkedések - párosulva az ágazat szereplőinek erőfeszítéseivel - enyhíthetik az érintetteknél a magas gabonaárakból következő nehéz helyzetet.

Az ágazat kérései

Több a marha, kevesebb a disznó

A sertések száma az idei év közepére 3 millió alá, 2,913 millióra csökkent, amire tíz éve nem volt példa. Az elmúlt hat hónap alatt 112 ezerrel, 3,7 százalékkal csökkent a sertésállomány, az egy évvel korábbinál 229 ezerrel (7,3 százalékkal) volt kevesebb az állatok száma. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3 és 5,3 millió között változott. 2008 decembere óta 3,5 millió alatt volt a sertések száma. Az anyakocák száma június 1-jén 205 ezer volt, 15 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt.

A szarvasmarhák száma a tavaly decemberi összeírás óta 39 ezerrel, az egy évvel ezelőttihez képest 41 ezerrel nőtt és 733 ezer egyedet számlált. A tehénállomány egy év alatt 8 ezerrel, 335 ezerre gyarapodott. A szarvasmarha-állomány az elmúlt másfél év során folyamatosan nőtt, de tíz évvel ezelőttitől 6 százalékkal 46 ezerrel visszaesett - közölte a KSH hozzátéve még, hogy a tehenek száma 33 ezerrel, 9 százalékkal csökkent 2002 óta. A juhállomány június 1-jén 1,168 millió volt, 18 ezerrel több a tavaly júniusinál. Az anyajuhok száma 839 ezer volt, 11 ezerrel volt több mint egy évvel ezelőtt.

A baromfifélék állománya a szezonalitásnak megfelelően változott. A tyúkok száma júniusban 34,7 millió, 3,3 millióval (9 százalékkal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A decemberihez viszonyítva az állomány 1,8 millióval (6 százalékkal) növekedett. A 10,3 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 500 ezerrel (5 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,5 millióval (12 százalékkal) volt kevesebb. A lúdállomány június 1-jén 3,3 millió, 225 ezerrel (6 százalékkal) kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A 4,5 milliós kacsaállomány, 774 ezerrel (15 százalékkal) kevesebb, a pulykaállomány több mint 3 millió, 72 ezerrel (2 százalékkal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A 77 ezer ló és 41 ezer kanca száma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival. A 88 ezer kecske június elején 3 ezerrel (3 százalékkal) volt kevesebb, mint egy éve.

A nemzeti támogatások megemelését, kedvező kamatozású hitelek felvételének biztosítását és az alapvető élelmiszerek - köztük a húsok, valamint a tojás - általános forgalmi adójának (áfa) jelentős csökkentését javasolja a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (VM) a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT), valamint a Baromfi Termék Tanács (BTT).

Németh Antal, a VHT elnöke szerint eddig a sertés- és húsmarhaágazatban a hőség miatt 3,5-4,0 milliárd forintos kár keletkezett, és ez várhatóan még nőni fog. Csorbai Attila, a BTT elnöke szerint a baromfitartók eddig mintegy 4,15 milliárd forint kárt szenvedtek el a nagy meleg miatt. Mindkét szakmai szervezet vezetői egyetértettek abban, hogy az ágazat stabilitása érdekében gyors állami beavatkozásra van szükség. A hőség nagyon megviselte az állatokat. A tenyészállománynál a kedvezőtlen hatások elsősorban a megtermékenyítési és a fialási területen jelentkeztek. A hízóknál pedig gyengébb lett a növedékállomány minősége. Ezt azt jelenti, hogy könnyebben betegszenek meg az állatok vagy a súlygyarapodásukban adódhatnak gondok. Emiatt időlegesen növekszik, majd csökken a vágóállat-kínálat.

A hőség hatása miatt a baromfi termékpályán mintegy 4,1 milliárd forint volt a kiesés. Példaként említette, hogy az állatok elhullásából mintegy 870 millió forint kára származott az ágazatnak, míg a súlycsökkenés további 1,2 milliárd forint veszteséget okozott.

A szakemberek szerint megoldást jelentene a feketegazdaság 25-30 százalékra becsült arányának csökkentése. Ezért alapvetően fontos volna az alapvető élelmiszerek - köztük a húsok, tojás - áfáját 27-ről legalább 10, de akár 5 százalékra mérsékelni - hívják fel a figyelmet. Az agrárágazatban tevékenykedők szerint versenyhátrányt okoz a termékeik árába beépülő 27 százalékos áfa, mert az a többi uniós tagországban alacsonyabb, mint Magyarországon.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) még nem érkezett konkrét javaslat az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésével kapcsolatban - közölte az NGM kommunikációs titkársága hétfőn.

Az NGM szerint az áfa közösségi - azaz uniós - szinten harmonizált adónem, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló (2006/112/EK tanácsi) irányelv - azaz az áfa irányelv - rendelkezéseivel. Az áfa irányelv egyik alapelve szerint a hasonló, egymással helyettesíthető termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. A hatályban lévő magyar szabályozás jelenleg is kedvezményes áfa-kulcs alá sorolja az alapvető élelmiszerek meghatározott körét. Például 18 százalékos adókulcs alá tartozik: a tej, a tejtermékek - kivéve az anyatej -, illetve az ízesített tej. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termék is.

Az említett kör kibővítése az uniós áfa irányelv miatt csak olyan módon történhetne, hogy a kedvezményes adókulcsot valamennyi egymással helyettesíthető húsra, illetve adott esetben húskészítményre is kiterjesztené Magyarország. "A kedvezményes áfa-kulcs ilyen körű bővítése viszont jelentős költségvetési áfa-bevétel kieséssel járhat, ezért jelenleg nem tervezünk ilyen módosítást kezdeményezni" - olvasható az NGM tájékoztatásában.