Jelentős többletteherrel kell számolniuk a jövő évtől azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldre nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat. A rendelkezés főként azokat a kisebb vállalkozásokat fogja sújtani, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt nemzetközi hálózattal.

Január elsejétől indul az elektronikus árukövetési rendszer, amely komoly terheket ró a fuvarozókra. A növekvő adminisztrációs teher mellett pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások.

Előbb hátrahagyott naplójában, majd részletes vallomásában fedett fel milliárdos áfacsalási ügyet egy nagymegyeri vállalkozó, aki maga is része volt az áfacsaló cégláncnak, és hónapokig bujkált a bűnszervezet elől - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-vel.

Idén az első három negyedévben az adóellenőrök a bevallás utólagos ellenőrzésére 24 523 cégnél végeztek vizsgálatot, és 15 396 társaságnál, azaz csaknem kétharmaduknál (63 százalékuk) derült ki, hogy a törvényben megszabottnál összesen mintegy 515 milliárd forinttal kevesebb adót vallottak be. A megállapított hiány 19 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

A munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjeszti a fordított áfázást a kedden elfogadott adócsomag egy kormánypárti módosítás nyomán. Az iparági szakértők üdvözlik a döntést, amitől a piac tisztulását várják.

Az áfacsalások miatt az áfabevételek negyedétől esik el Magyarország évente. Ez több mint másfélszerese az európai átlagnak és közel 1000 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Bár a szigorodó hazai jogszabályok és keményebb uniós fellépés hozzájárulhatnak jövőre az áfabevételek hatékonyabb behajtásához, a kiemelkedően magas áfakulcs miatt várhatóan továbbra is kedvelt célpontja marad hazánk a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett áfacsalásoknak. A helyzetet nehezíti, hogy a hatóságok sok esetben csak a szervezett csoportok alsóbb szintjein álló, kisebb cégeket érik el.

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint jövőre elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekaer) vezetnek be az áfacsalások visszaszorítására. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, hogy Magyarországon ne hozhassanak forgalomba olyan árut, amelyet előzetesen nem jelentettek be az adóhatósághoz.

Újabb intézkedéseket hozhat a kormány az áfacsalások letöréséért. Pankucsi Zoltán szerint az online pénztárgépek bevezetését, az útdíjrendszer és az adóhivatal összekapcsolását és a végrehajtás gyorsítását újabb intézkedések követhetik.

Joggal aggódnak a kereskedők a kasszacsere után, a NAV ugyanis könnyebben tárja fel az elmúlt öt évben elkövetett stikliket. Az adóhatóság pedig szorgalmasan ellenőrzi is az adatokat.

Csaknem két évvel ezelőtt jelentette be Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter, későbbi jegybankelnök, hogy az országban működő minden pénztárgépet be kell kötni a NAV-hoz. Az azóta eltelt időszakban az átállásra kötelezettek valószínűleg százszor is elátkozták azt a napot.

A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak. A cserére kötelezett, de még hagyományos kasszát használó gazdálkodók a gyártóktól és a forgalmazóktól is beszerezhetik a gépeket. Már 136 engedélyezett típusból választhatnak.

Az OECD által kiadott áfa-iránymutatás olyan, alapelvi szintű ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segítségével az áfasemlegesség alkalmazásával a kettős adóztatás vagy nem adóztatás kizárása és a piacsemlegesség elve érvényesülne.

A mezőgazdasági szektorban érvényes fordított adózás 2018. december 31-éig fennmarad – közölte honlapján a NAV. A rendszer 2012-ben lépett életbe egyes mezőgazdasági szegmensekben, így a gabonapiacon, de a cukor esetében a mai napig sem engedélyezte Brüsszel.

Az Európai Bizottság ismét elutasította a magyar kérelmet a cukor fordított adózására. Egyelőre marad tehát a bevett rendszer, ami széles teret hagy az áfacsalásokra. Becslések szerint a fiktív export a teljes magyar termelést meghaladja.

Áfacsalások, fiktív számlák, cégtemetők szerepeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi legnagyobb fogásai között. A tisztességes cégeknek sem árt vigyázniuk a csaló partnerekkel, mert nekik is kellemetlen perceket szerezhetnek a revizorok.

Az online pénztárgépek szabályos működését kiemelten ellenőrizni fogja a hatóság, de hangsúlyos marad a társasági adó és az áfa ellenőrzése is. Célkeresztben maradnak a munkaerő-kölcsönzők és az eltitkolt jövedelmek is.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese szerint nincs megoldás az áfacsalások felszámolására, az áfarendszerben mindig lesznek csalók, a jelenséggel az Európai Unió minden egyes országa küzd.

Kiebrudalnák a magyar online kereskedelmi piacról azokat a webshopokat, amelyek a külföldi, előnyösebb áfakulcsot kihasználva tisztességtelen árelőnyre tesznek szert a magyar piacon.

A sertésáfa csökkentésével a kistermelőknek szembe kell néznie azzal a problémával, hogy az előállítási költségeik nem csökkennek. Az intézkedés ugyanakkor fehérítheti az ágazatot, levegőhöz juttatva a legális cégeket.

Olyan mértékűek az áfacsalások, hogy azokat csak az áfa megszüntetésével lehet hatékonyan orvosolni – mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Ez azonban csak uniós szinten elképzelhető, köztes megoldásként a jelenlegi áfakulcs mérséklését, a fordított áfa kiterjesztését tartja indokoltnak a szakértő.

Közel 800 millió forint kárt okozó körbeszámlázásos áfacsalást lepleztek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. Az ipari olaj forgalmazásához köthető, "maffiaszerű" csalássorozat 20 céget érint, s a bűnszervezet négy vezetője, irányítója már előzetes letartóztatásban van.

Az éves magyar GDP közel kétszerese tűnik el az Európai Unióban, Magyarországon pedig körülbelül 300 milliárd forintos bevételkiesést okoznak az áfacsalók. Szakértők szerint a fordított áfafizetés kiterjesztése hatékony megoldás a visszaélések visszaszorítására.

Egyszerű módszerekkel megszüntethetők lennének az áfacsalások felismerve az áfa lényegét. Az adószakértő többek között az áfa-visszaigénylés megszüntetését, a gépi számlázás kötelezővé tételét, és a készpénz-helyettesítő fizetési módok kedvezményes áfa-kulccsal és állami kényszerrel való elterjesztését javasolja.

A kormány múlt héten bejelentett áfacsökkentése ugyan nagy segítséget nyújt a nehéz helyzetben lévő sertésfeldolgozóknak és termelőknek, nem szorítja viszont vissza a feketegazdaságot az ágazatban és a fogyasztók sem fognak sokat érezni belőle.

Visszaszorulna a feketegazdaság, csökkenne az import, a hazai termelés versenyképessége pedig javulna, ha a kormány a mai 27 százalékról drasztikusan, 5 százalékra mérsékelné az alapvető élelmiszernek számító baromfihús és étkezési tojás ÁFA kulcsát.

A 27 százalékos áfával mi vagyunk – és valószínűleg még jó ideig mi leszünk – a legmagasabb adókulcsú EU-tagállam. Az áfacsökkentés lehetősége folyamatosan foglalkoztatja a napi politikát, a gazdasági szakembereket és a gazdaság résztvevőit is, mivel a magas áfakulcs jelentősen rontja a hazai vállalatok versenyképességét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felderített pénzügyi és gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból, zömmel adócsalásból származik. Tavaly százmilliárdnyi volt a felderített csalások összege.

Minden korábbinál több áfaellenőrzést hajtottak végre az adóhatóságok nemzetközi szinten az elmúlt három évben, a kiszabott bírságok száma és nagysága is emelkedett a vállalatok beszámolója szerint. A jelentés arra is rámutat, hogy a nemzeti adóhatóságok egyre többször működnek együtt egymással az ellenőrzések során. A nemzetközi trendekbe Magyarország is illeszkedik.

Tűzifával üzérkedő vállalkozásokra csapott le Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A sertéstermékek, illetve a takarmányok fordított adózása magyar ötletként került Brüsszel elé. A javaslat megbukott; nem látott elég indokot az unió az élesítésre. Más termékek viszont működnek már az EU-ban ezzel az adózási formával, így érdemes lehet nálunk is alkalmazni.

Illegális parfüm-nagykereskedést számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói.