A kormány az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) Munkacsoport javaslataira figyelemmel támogatja a bírságmentes időszak január 31-ig tartó meghosszabbítását - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az online árukövetési rendszer január 1-jével lép hatályba. A NAV revizorai, pénzügyőrei az újév első napján kezdik meg az ellenőrzéseket, azonban január 31-ig csupán szolgáltató-segítségnyújtási és figyelem-felhívási céllal. Az adóhatóság eddig az időpontig nem szab ki mulasztási bírságot. a NAV a zökkenőmentes átállás érdekében a napokban közzétesz a honlapján egy kérdés-válasz formájú, közérthető gyakorlati útmutatót. Az eredeti tervek szerint a hatálybalépés után két hétig tartott volna a bírságmentes időszak, így ezzel a döntéssel még két hetet kaptak a fuvarozók.
Az idei adótörvények számos más ponton is érintik a vállalkozásokat!
Így tehát összesen alig másfél hónapjuk maradt a fuvarozóknak arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek. Mint azt korábban megírtuk, a társaságok nem tudnak a változásokra ilyen rövid idő alatt felkészülni. „A jelentős többlet adminisztrációval járó költségnövekedést a vállalatok nem fogják tudni kigazdálkodni, mert nem rendelkeznek erre elkülönített tartalékokkal. Ez további versenyhátrányt okoz a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával, valamint a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben” – vélte Fülöp Zsolt, az Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke. A szakmai szervezet véleménye szerint jelentősen növekedni fognak a cégek adminisztrációs terhei és az ellátási rendszerekben komoly zavarok várhatóak. Ennek oka, hogy az eddig megismert rendszerben dupla adat-rögzítést kell végezni, azaz a fuvarlevelek, számlák és szállítólevelek adatait még egyszer rögzíteni szükséges az EKAER alá.
„Az EKAER extrém mértékű adminisztrációs terhet ró az érintettekre, hiszen korábban soha nem látott részletességgel kell majd dokumentálniuk minden egyes útdíjköteles járművel végrehajtott fuvart” – mutatott rá Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere a cég legfrissebb elemzésében. „Az EKAER különösen a gyűjtőfuvarozást végző cégeknek okoz majd adminisztrációs többletterhet, ugyanis az összes állomás közötti útra külön EKAER-számot kell kérni. De ugyanilyen problémákkal szembesülhetnek azok a logisztikai cégek, amelyek többféle járművet vettek igénybe a fuvarozáshoz” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Mi az az EKAER?
Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKAER) egy elektronikus felület, amelyen keresztül be kell majd jelenteni a kockázatos termék fuvarozását, és ezen keresztül követhető nyomon a biztosíték aktuális egyenlege is - egyebek mellett ezt tartalmazza az EKAER-ről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete, amely szerdán jelent meg a kormány honlapján.
Az adózás rendjéről szóló törvény a legutóbbi módosítása során - 2015. január elsejei hatállyal - egészült ki a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket tartalmazó szabályokkal. Ezekhez kapcsolódik a mostani rendelet tervezet. Az EKAER rendszerbe történő belépéshez, az ügyfélkapun keresztül lehet felhasználónevet és jelszót igényelni. Ezek birtokában már használható a rendszer, amely minden kockázatos termék fuvarozásához ad egy számot.
A módosított törvény szerint e szám mellett rögzíteni kell a rendszerben a feladó adatait, a felrakodás címét, a címzett adatait és a lerakodás helyét is. Emellett rögzíteni kell a rendszerbe a lerakodási helyet jogszerűen használó vállalkozás adatait is. Belföldi fuvarnál közölni kell az átvételi címre érkezést, míg külföldi fuvarnál a felrakodás megkezdését is. Az eddigi szabályok a kockázatos áruk szállításának a hatóság általi nyomon követését szolgálják. A módosított adóeljárási törvény azonban előírta azt is, hogy annak a fuvarozónak, aki kockázatos árut szállít, kockázati biztosítékot kell nyújtania.
A biztosíték mértékét a rendelet tervezet a kockázatos áru - adó nélküli - értékének 15 százalékában határozza meg. Amennyiben a fuvarozónak nincs elegendő biztosítéka - az egyenlege nem éri el a fuvarozni kívánt áru nettó értékének a 15 százalékát - akkor az EKAER hibaüzenetet küld. A biztosíték kiegészítéséig a fuvarozás nem kezdhető meg, mivel a rendszer még az adott fuvart azonosító EKAER számot sem generálja. A tervezet rögzíti azt is, hogy ki lehet garantőr, aki a kockázati biztosítékot nyújtja a fuvarozónak. A meghatározás így szól: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, vagy befektetési vállalkozás.
A kormány honlapján megjelent - egy másik nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezet formájában - a kockázatos termékek listája is. Ezek két táblázatban szerepelnek, amelyek közül az első az élelmiszereket tartalmazza. Ebben helyet kapott a gyümölcs, a gabona, a liszt, a növényolajipari termékek mellett a kolbász és a cukor is. A második táblázat - egyebek mellett - építő- és tüzelőanyagokat, műtrágyákat, szénhidrogéneket és ruhaneműket tartalmaz.
„Azonban több olyan termékkör is van, amely áfa fizetés szempontjából egyértelműen kockázatokat jelent, ugyanakkor nem szerepel a jelenlegi listában. Ilyenek lehetnek – a teljesség igénye nélkül – például a mobiltelefonok, az integrált áramkörű eszközök, mikroprocesszorok, videojáték-konzolok, tábla PC-k és laptopok” – kommentálta a változást Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.
A mezőgazdaságban sem rajonganak az ötletért
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) ellenzi az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (eáker) jelenlegi tervezet szerinti bevezetését, mert álláspontjuk szerint az új rendszer átgondolatlan, és nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelés, kereskedelem és áruforgalom sajátosságait - közölte a szervezet. A közlemény kiemeli: elkötelezettek minden, a gazdaság fehérítését célzó intézkedés támogatásában, az új, online árukövetési rendszer alapvető céljaival is egyetértenek, vagyis az áruk fiktív szállítmányozásával összefüggő visszaélések, és az ezekkel okozott súlyos károk minél hatékonyabb visszaszorításával. Mint írták, a tervezetek nem veszik figyelembe többek között a megtermelt saját áru, saját járművel, saját telephelyre történő beszállítását, a zöldség-gyümölcs ágazat értékesítési sajátosságait, vagy a kistermelők, őstermelők értékesítéseit. Nincs tisztázva az első adóköteles termékértékesítés és a végfelhasználó fogalma, és a biztosítékadási kötelezettség komoly likviditási gondokat is okozhat termelőknél.
