A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) és a teljes magyar logisztikai szakmát tömörítő Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) szerint az EKAER rendszer az eddig ismert formájában nem teljeskörűen alkalmas a kormány által kitűzött célok elérésére, és aránytalanul nagy ráfordítást igényel az érintett cégek részéről. Ráadásul az EKAER bevezetéséig alig két hét van hátra, így a társaságok nem tudnak a változásokra ilyen rövid idő alatt felkészülni. A logisztikai szakma ezért azt szeretné elérni, hogy az EKAER bevezetését a kormányzat két hónappal halassza el, biztosítva a megfelelő tesztidőszakot, illetve a logisztikai szakemberekkel együttműködve olyan komplex rendszert hozzon létre, amely ténylegesen alkalmas a kereskedelemben ipari szintű áfa- és adócsalások visszaszorítására, nem okoz jelentős többletadminisztrációt, több adóbevételt generál és növeli az ország versenyképességét.
Két hét semmire sem elég
Amennyiben a kormányzat a jelenleg ismert formájában vezeti be az EKAER rendszert 2015. január 1-jén, úgy jelentősen növekedni fognak a cégek adminisztrációs terhei és az ellátási rendszerekben komoly zavarok várhatóak. Ennek oka, hogy az eddig megismert rendszerben dupla adat-rögzítést kell végezni, azaz a fuvarlevelek, számlák és szállítólevelek adatait még egyszer rögzíteni szükséges az EKAER alá. Ezen kívül nemzetközi megállapodásokat kell módosítani, informatikai rendszereket kell átprogramozni, sok esetben külföldön levő fejlesztési felületeken, dolgozókat kell kiképezni, partnereket kell tájékoztatni, a rendszer olyan mennyiségű adatforgalmat fog generálni, amelynek működőképes feldolgozása, megfelelő tesztüzem nélkül elképzelhetetlen.
Tekintettel arra, hogy a bevezetéséig alig két hét van hátra, az érintett cégek erre ilyen rövid idő alatt képtelenek felkészülni. Ezért a rendszer bevezetése az eddig megismert formában komoly zavart és nagymértékű elégedetlenséget fog eredményezni az érintettek részéről. A jelentős többlet adminisztrációval járó költségnövekedést a vállalatok nem fogják tudni kigazdálkodni, mert nem rendelkeznek erre elkülönített tartalékokkal. Ez további versenyhátrányt okoz a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával, valamint a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben.
„A logisztikai szakma jó iránynak tartja a kormányzat azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert vezessen be az áfa- és adócsalások csökkentésére, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése. Ugyanakkor ezek az intézkedések érinteni fognak mintegy kétezer, a logisztika valamennyi területén dolgozó céget és kihatással lesznek valamennyi termelő és kereskedő cégre is.” – nyilatkozta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke, aki egyben a LEF soros elnöke is. „Ezért fontos a rendszer megfelelő előkészítése és bevezetése, más-különben nemzetgazdasági szinten is érezhető károkat fog okozni. Kiszámíthatatlan folyamatokat indít el valamennyi érintett szakmán belül, ami tovább gyengíti Magyarország gazdasági és logisztikai pozícióját a térségben.”– figyelmeztet a szakember.
A logisztikai szakma ezért megfogalmazta azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket az EKAER rendszer kialakításánál figyelembe kell venni:
A rendszert alkalmassá kell tenni a bizonytalan származású áruk kiszűrése mellett az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók kiszűrésének hatékonyságának javítására. Az EKAER jelenlegi formájában nem foglalkozik a mezőgazdasági termelők/fuvarozók, a csúcs logisztikát művelőktől teljesen eltérő infrastrukturális adottságaival és teljesen eltérő logisztikai igényeivel, amelyre szintén megoldást szükséges kidolgozni.
Az EKAER középtávú szakmai alapját az elektronikus számlázás, az elektronikus fuvarlevél, az elektronikus szállítólevél kell, hogy képezze. Ez a komplex informatikai rendszer hasonló elven működne, mint az online pénztárgépek. Megvalósulásával az e-útdíj ellenőrzéssel, a teherjárművek menet közbeni mérlegelésével együtt, a teljes számlázási, nyomonkövetési rendszer zárttá válna, így megfelelő ellenőrzési rendszerrel megtámogatva megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét, továbbá az érintett cégeket (logisztikai, termelő, kereskedő) sem terhelné a többletadminisztráció. A komplex rendszer biztosítja a több 100 milliárdos forintos nagyságrendű adóbevételt, kevesebb adminisztrációval.
