Számos új részletszabály jött és több módosult a közbeszerzési eljárásokban, ráadásul több esetben eltérő idejű hatálybalépéssel.  Szakértő partnerünk segítségével összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.

A 2017. évi szüretben új szabályok szerint történhet csak a borszőlő értékesítése és vásárlása Magyarországon – jelentette be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az intézkedés minden hegyközségi tagra és felvásárlóra nézve kötelező. A szakmaközi intézkedés célja az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozásával és bevezetésével az, hogy a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti kapcsolat országos szinten rendeződjön.

Haladéktalanul meg kell kezdeniük a felkészülést az egy év múlva hatályba lépő Európai Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) foglaltak betartására a magyar vállalatoknak. Az új szemléletű szabályozás ugyanis számos terhet ró az adatkezelőkre és -feldolgozókra, illetve a bírságolási tételek is rendkívüli módon megemelkedtek – mondta dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a KPMG témában rendezett konferenciáján.

Egy újabb tervezett törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy ügyvédek töltsék be vállalkozások vezetői tisztségét is – ez a jelenlegi jogszabályok szerint szigorúan tilos.

Január elsejétől nemcsak a hivatásos, hanem a sportvadászok számára is kötelező a vadászkamarai tagság. Március elsejétől pedig érvényes vadászjegy kell már ahhoz is, hogy vadászlőfegyvert tartsunk.

Bár a munkaerő kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a hazai vállalkozások körében, mégis a 2014-es csúcs után évről évre csökken a munkaerő-kölcsönző cégek száma. A február 28-ig esedékes biztosítékemelés pedig további cégmegszűnésekhez vezethet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisából.

Kevesebb, mint egy hét maradt a jövedéki adóköteles termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek számára, hogy bejelentsék a NAV-nál, kívánják-e folytatni tevékenységüket a 2017. április 1-től hatályba lépő új szabályozások mellett is. Amennyiben a vállalatok lekésik a határidőt, akkor az új jövedéki szabályozás hatálybalépésével nem folytathatják tevékenységüket – hívja fel a figyelmet az EY Magyarország.

Számos munkaerő-kölcsönző cég megszűnhet a hónap végén egy új szabály miatt. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak is jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

Jelentős változás előtt áll a biztosítási piac: 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként, amelynek egyik hatása az, hogy százszor inkább összehasonlíthatóvá válnak az ugyanolyan célt szolgáló megtakarítási formák. A várakozások szerint az etikus koncepció hatására erősödni fog az öngondoskodás a hazai lakosság körében.

Még a Rákosi-korszakban született a polgári perrendtartásról szóló törvényünk, 2018-ig marad hatályban. A jelenlegi törvény nagy hátránya az eljárások elhúzódása, amelyet az új szabályozás várhatóan kezelni fog. Azonban akadnak olyan területei, amelyek korszerűsége a joggyakorlat során vizsgázik majd.

Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján a december 1-től automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót. A Trenkwalder felhívja a figyelmet arra, hogy mindez már november 30-án is igen sok munkavállalót érinthet, és a jövőben folyamatosan, napról napra emelkedhet majd az érintettek száma.

Az Index birtokába jutott tervezet szerint a kormány olyan törvényt készül hozni, amely gyökerestül átalakítaná a közterületi reklámpiacot.

Jelentős, az engedély nélkül kialakított vízilétesítmények legalizálását ösztönző jogszabály-változás jelent meg a közelmúltban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak.

Július elsejétől kötelező az elektronikus kapcsolattartás az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási bírósági peres ügyekben a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, a közigazgatási szervek és a bíróságok számára.

A május 1-jével életbe lépő új Uniós Vámkódex jelentős változásokat hoz a hatálya alá eső kis- középvállalkozások számára is. Amennyiben az érintett cégek nem készülnek fel az új vámjogszabályi környezetben való működésre, fennakadás keletkezhet az értékesítési láncaikban.

Megjelentek a turizmusfejlesztés és -irányítás szervezetének átalakítását szabályozó rendeletek és határozatok hétfő este a Magyar Közlönyben. Egységes szervezet alá kerülnek az állami feladatok és létrejön egy új hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Már csak öt napig, 2016. március 20-ig lehet kérelmezni a hatályát vesztett őstermelői igazolvány helyett új, 2016. január 1-től hatályos igazolvány kiváltását, illetve a még hatályos igazolványok 2016. január 1. napjára visszamenőleges érvényesítését.

A november 1-én hatályba lépett új közbeszerzési törvény nemcsak a közszférára, hanem a magánszféra vállalkozásaira is közbeszerzési terhet ró a támogatásból megvalósuló beszerzések tekintetében, ennek egyik esete az, amennyiben a támogatási összeg eléri a huszonötmillió forintot. Mivel az új szabályozás a már korábban megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez akár fel is boríthatja az érintett projektet időtervét – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A most induló projektekben pedig az esetleges nehézségek megelőzése végett érdemes már a támogatási szerződés megkötése során előrelátóan tervezni a beszerzési folyamatot.

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár-módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

Az osztalékfizetés – mint a társasági befektetés hozama – alapvető fontosságú a vállalkozások életében. Éppen ezért kiemelt figyelmet érdemel, hogy 2016-tól jelentősen változnak az osztalékfizetés elszámolásának szabályai – figyelmeztet az Adó Online.

Jelentős könnyebbséget hozhatna a nemzetközi hátterű társaságoknak az IRFS-szabvány szerinti elszámolásra való áttérés: de nem mindenkinek válik ez lehetségessé. A BDO Magyarország segítségével bemutatjuk, hogy kik, milyen feltételek mellett választhatják, illetve kiknek kötelező választaniuk ezen beszámolási formát.

A jövőben ha egy vállalkozás nem képviselteti magát a békéltető testület előtt, büntetést kell fizetnie - mondta Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

A kormány szerdán megtárgyalta a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben benyújtott módosító javaslatokat és arra a döntésre jutottak, hogy a világörökségi helyszíneken sem lehetnek nyitva majd az üzletek.

2014 végén fogadták el az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ). A hatóságok és a jogszabályalkotót számára is kiemelt terület az élet- és értékvédelem. Ennek jegyében és szellemében került kidolgozásra a 2015. március 5-én hatályba lépő 54/2014. BM rendelet, mely minden magyar állampolgár, gazdasági szervezet, önkormányzat, állami vállalat és civil szereplő számára jelentős változásokat hoz.

Március 1-jétől éles üzemben működik a január elsején indult Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER). A lapunknak nyilatkozó adószakértő szerint több könnyítést tartalmaz a jogszabály, de azért még bőven van probléma.

Az EKÁER próbaüzem tapasztalatait, valamint a piaci szereplők észrevételeit tükröző jogszabály módosításon dolgozik a gazdasági tárca. Az online árukövető rendszert szabályozó törvény módosításának a szövege, már ma elérhető az Országgyűlés honlapján. Ami fontos, hogy további haladék lesz a biztosítéki rendszerben.

Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is.

Az EKAER életbe lépéséig csak két hetük van a cégeknek, ezért két hónap türelmi időt kérnek a szakmai szervezetek. A rendszer egyébként véleményük szerint jóval hatékonyabb is lehetne, a jelenlegi megoldással százmilliárdos bevételtől esik el az állam.