Az új, 2016. évi LXVIII. törvény értelmében április 1-től jelentősen átalakul a jövedéki szabályozás. A változtatások célja elsősorban az adminisztráció csökkentése, a területet szabályozó európai jogi normának való megfelelés és az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt.
„Tapasztalataink szerint az érintett vállalkozások időben értesültek a főbb jövedékiadó-változásokról és többségük mindent megtesz, hogy megfeleljen az új szabályoknak. Mint minden új jogszabály bevezetésénél, ebben az esetben is számos jogértelmezési kérdés merül fel, így érdemes részletekbe menően megvizsgálni minden lehetséges esetet. A legkisebb pontatlanság akár olyan hibához is vezethet, ami a vállalkozás működését is fenyegetheti” – figyelmeztet Fülöp Attila, az EY Magyarország adó üzletágának vám- és jövedéki szakértője.
Az új szabályozás megköveteli, hogy a jövedéki termékkel kapcsolatos minden kommunikáció, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás is elektronikus formában történjen. A jövedéki engedélyes kereskedők 2017 elejétől pedig már nem értékesíthetik termékeiket készpénzes fizetés ellenében, teljes mértékben át kell állniuk a bankkártyás vagy átutalásos rendszerre.
Az új szabályozás életbelépésével az energiaadó megszűnt, és beolvadt a jövedéki adó rendszerébe. Az energiatermékek – például a villamos energia, a szén, a földgáz – ezentúl a jövedéki termékek körébe tartoznak.
Április elsejétől megszűnik az adómentes felhasználói engedély, így a jövőben, aki továbbra is adómentesen szeretne beszerezni és felhasználni jövedéki termékeket tevékenységéhez, annak a jövőben a szigorúbb feltételekhez kötött adóraktári engedéllyel kell rendelkeznie. A jövedéki szabályozásban is külön kezelik ezután a megbízható és a kockázatos adózókat. Továbbá bevezették az úgynevezett dinamikus jövedéki biztosíték rendszerét is, vagyis a jövedéki adó kapcsán nyújtott garanciának alapvetően a mindenkori adókockázathoz kell igazodnia.