A Magyar Közlöny 187/2018. számában megjelent a közbeszerzési szabályok (Kbt.) módosítását tartalmazó 2018. évi LXXXIII. törvény. Ebben egyrészt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) szabályainak átültetése, másrészt a jogalkotó által szükségesnek tartott egyéb kiigazítások szerepelnek, eltérő idejű hatályba lépéssel. (2017-ben is módosultak a szabályok!)

A 2018. április 15-e óta kötelezően alkalmazandó EKR szabályai korábban csak a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendeletben szerepeltek, míg a Kbt. ennek több esetben ellentmondó rendelkezéseket tartalmazott – foglalta össze szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

Kép: Pixabay

Az említésre méltó törvényi kiigazítások a következők:

• Az EKR-ben zajló eljárásoknál az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bontását a rendszer automatikusan végzi a bontás időpontjában – azaz az ajánlattételi határidő letelte után 2 órával. Ekkor a felolvasólapokat minden ajánlattevőnek hozzáférhetővé teszi, az ajánlatkérő pedig a teljes ajánlatokat megtekintheti. Fontos, hogy a bontási jegyzőkönyv kiküldését – az esetleges kiegészítésekkel – az ajánlatkérőnek kell kezdeményezni az elektronikus rendszerben.
• Az ajánlatban felfedezett esetleges számítási hibák javítását az EKR-ben nem az ajánlatkérő végzi el, hanem felszólítja az érintett ajánlattevőt a javításra. Ha az ajánlattevő a javítást nem vagy nem megfelelően végzi el, akkor az ajánlata érvénytelen.
• Közös ajánlattétel esetén a „konzorcium” képviseletével megbízott gazdasági szereplőre kiállított meghatalmazást az ajánlatban csatolni kell, melynek ki kell terjedni az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatokra is.
• A Kbt. 113. § szerinti eljárásokban az összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg – tehát annak közzététele előtt – az EKR-ben kell rögzíteni annak a legalább három gazdasági szereplőnek nevét és címét, amelyeknek a felhívást az ajánlatkérő saját kezdeményezésre fogja megküldeni. (Jelenleg ezeket az adatokat az EKR-ben az „Előkészítés” menüben, a becsült érték és anyagi fedezet alatt lehet megadni, dokumentum-feltöltéssel.)
• A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket és azok módosításait az EKR-ben és a CoRe-ban is közzé kell tenni.
• Az EKR-ben lefolytatott eljárásoknál az iratbetekintést az azt kérelmező gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján kell biztosítani.

• A későbbiekben már nem lesz szükség azon igazolások csatolása az ajánlattevők részéről, amelyeket az adott ajánlatkérő számára egy korábbi, elektronikus eljárásban már benyújtottak. Ehelyett az ajánlattevő csak arról nyilatkozik, hogy az ajánlatkérő mely korábbi eljárásában benyújtott igazolást kéri figyelembe venni.
• Pontosításra került, hogy a kizáró okok és alkalmasság igazolásainak utólagos bekérése során, ha az érintett ajánlattevő egyáltalán nem – vagy csak határidőn túl – nyújtott be igazolást, akkor az ajánlatkérő nem ír elő hiánypótlást, hanem az értékelést ezen ajánlat figyelmen kívül hagyásával végzi el.
• Megszüntetésre került - az építési beruházások esetén is – az alvállalkozók bevonására vonatkozó 65 %-os korlátozás, és ugyanígy az alvállalkozók által bevonásra kerülő teljesítési segédekre is. (Ezek a változások már a módosítás kihirdetését követő napon – azaz 2018. november 29-én – hatályba léptek, tehát az ezt követően indított eljárásoknál már nem kell alkalmazni.)
• Nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő akkor is választhatja a felhívás hirdetmény útján történő közzétételét, ha egyébként az eljárását összefoglaló tájékoztatással kellene indítani. Ehhez hasonlóan a támogatott szervezetek is választhatják a Kbt. Harmadik része helyett az uniós eljárásrend alkalmazását.
•  Nemzeti eljárásrend esetén is meghatározásra került, hogy a közbeszerzési dokumentumok módosítása során mely esetekben nem kell kötelezően határidőt hosszabbítani.

• 2019. január 1-től a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások megkezdésekor kötelező törvényességi ellenőrzésért díjat kell fizetni a Közbeszerzési Hatóság felé. Ennek összegét egy későbbi rendelet-módosítás fogja meghatározni.
• A 2019-es évre vonatkozó éves statisztikai összegezést az ajánlatkérők helyett már az EKR „készíti el”, az abban rögzített adatok alapján. (Erre vonatkozóan még nyilvánvalóan a 44/2015. (XI.2.) MvM rendelet módosítása is szükséges lesz.)