Számos új részletszabály jött és több módosult a közbeszerzési eljárásokban, ráadásul több esetben eltérő idejű hatálybalépéssel.  Szakértő partnerünk segítségével összefoglaltuk a legfontosabb újdonságokat.

Január 1-jével a közbeszerzési eljárásban résztvevő gazdasági szereplőknek (ajánlattevőknek/részvételre jelentkezőknek) is tartogatott változásokat a jogalkotó. A legfontosabb változásokat Dr. Garancsy Georgina ügyvéd és felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével foglaltuk össze.

Az adókedvezmény nem minősülne támogatásnak a közbeszerzési törvényben az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön javasolt módosítás szerint, ezenkívül 65 százalékosra emelnék az alvállalkozóknak kiadható munkák arányát.

Egymillió forint fölött nyílt közbeszerzést kell folytatni a jövőben, és azt is kiküszöbölik, hogy ne legyen hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás – jelentette be Lázár János a Kormányinfo-n.

A tavaly elfogadott új közbeszerzési törvényben kapott felhatalmazás alapján a Közbeszerzési Hatóság ellenőrizheti a szerződések teljesítését, ezzel erőteljesebben ösztönözhető a jogkövető magatartás. A tapasztalatok szerint a legtöbb gond az alvállalkozók bevonásánál merül fel.

Alaposan felforgatta a korábbi rendszereket az új közbeszerzési törvény. Fél év után már van némi tapasztalat és a praktikusan nem működő, változtatásra szoruló elemek is látszanak, az igazi közbeszerzési dömping pedig heteken belül indulhat.

Módosították a hatályos Közbeszerzési törvényt (Kbt), így támogatással érintett számos magánszférában lévő cég fellélegezhet a közbeszerzési eljárási kötelezettség alól. A módosítás legfőbb indoka az volt, hogy a már megkötött támogatási szerződések esetében több érintett projekt ütemezését is felborította a november 1-jével nem várt rendelkezés. A legfontosabb változásokat dr. Garancsi Georgina foglalta össze a a Piac&Profitnak.

Novemberben második körben is jelentős változásokat fogadott el a parlament az adótörvényekben, kezdett körvonalazódni, mire számíthatunk 2016-ban. Hatályba lépett a közbeszerzési törvény, és döntöttek az adminisztrációcsökkentésről is. Kiderült, lesz pótlás az NHP helyett. A hónap végén már Párizsra figyelt a világ.

Az új közbeszerzési törvény jelentősen módosította az üzleti titok védelmével kapcsolatos szabályokat. Míg a nemrég hatályon kívül került jogszabály viszonylag szűk körben, elsősorban konkrét tilalmakkal korlátozta az üzleti titokká minősítés lehetőségét, addig az új Kbt. ennél szélesebb korlátokat szab.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében megszűnik a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzési díja, a jogorvoslati díj pedig a felére csökken, ezzel is ezt a szférát támogatja az új közbeszerzési törvény.

Bár 2015. november 1-én hatályba lépett az új közbeszerzési törvény, és az alkalmazásához szükséges legfontosabb végrehajtási rendeletek is kihirdetésre kerültek, egyenlőre mégsem indítható olyan uniós értékhatár alatti eljárás, amelyhez hirdetmény közzététele, vagy összefoglaló tájékoztatás megjelentetése lenne szükséges.

Sok tekintetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés 2015. november 1-től, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását. – foglalja össze a Szecskay Ügyvédi Iroda.

Jelentősen csökkentették a közbeszerzések alkalmassági követelményeit, annak érdekében, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás vehessen részt a közpénzekből megvalósuló beruházások kivitelezésében.

Az unió stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra a K+F beruházások mértéke az uniós GDP 3%-ra emelkedjen, elsősorban a magánszektor kutatásfejlesztési beruházásaira érvényes feltételek javításával. Ennek érdekében két éven belül egy új eljárásformát, az „innovációs partnerséget” is be kell építeni a magyar közbeszerzési törvénybe – hangzott el a Világgazdaság „Innovációval a növekedésért” konferenciáján.

A közbeszerzési törvény július 1-jén hatályba lépett módosításai miatt újabb banánhéjakra is léphetnek az ilyen eljárásokban érdekeltek. Jogi szakértők néhány gyakorlati buktatóra, hiányosságra hívják fel a figyelmet, amelyek közül némelyik már korábban is nehézségeket okozott

Több ponton is módosul a 2012. január elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) a kormány által a Parlament elé benyújtott tervezet szerint. A számos kiigazító intézkedés között van néhány meghatározó változtatás is, ami alaposan felforgathatja a költségvetési szervek kis értékű beszerzéseit.

A közbeszerzési törvény közel másfél éve lépett hatályba, s a tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az eljárás egyszerűbb lett, számos magyar kkv került ki nyertesként. A törvénynek vannak viszont gyenge pontjai is, mint például az üzleti titokká minősítés, illetve a hiánypótlások túl szigorú szabályozása.