Jobb helyzetbe kerülnek a kisvállalkozások a közbeszerzésekben?
Több ponton is módosul a 2012. január elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) a kormány által a Parlament elé benyújtott tervezet szerint. A számos kiigazító intézkedés között van néhány meghatározó változtatás is, ami alaposan felforgathatja a költségvetési szervek kis értékű beszerzéseit.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A közbeszerzési törvény jelenlegi szabályozása szerint a nettó 25 millió forint alatti árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés, illetve a 150 millió forintot el nem érő építési beruházás esetén az ajánlatkérőknek nem szükséges hirdetmény útján közzétenni az ajánlati felhívásukat, hanem elegendő három – általuk kiválasztott, kkv-nak minősülő – szervezetet „meghívni” az eljárásba. Így az ilyen – köznyelvben helytelenül meghívásos eljárásnak nevezett – közbeszerzési eljárásban a verseny csak korlátozottan érvényesül, mivel csak azok a cégek tehetnek ajánlatot, amelyeknek a kiíró megküldte a felhívását, hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt.
Kép:PP archív
Puhulhat az egybeszámítási szabály
Az eddig is sok gyakorlati problémát okozó „egybeszámítási szabály” is tovább puhulhat, mivel a módosító javaslat szerint ezentúl nem adódnának össze a funkcionálisan egybe nem tartozó beszerzések értékei. 2012. január 1. óta az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azoknak a hasonló áruk vagy szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szerződéseknek az értékét, amelyek beszerzése egy időben merül fel, építési beruházások esetében pedig az egy építési projekt a kritérium. Közbeszerzési Tanács szerint hasonló árunak minősülnek az azonos célú és rendeltetésű tárgyak, mint például az irodaszerek. Ennél nehezebb meghatározni azonban, hogy mi számít egy időnek, mivel a törvény nem alkalmazza az egy költségvetési év bázisát. Itt az egyetlen támpont mostanáig az volt, hogy az év elején a közbeszerzési terv tartalmazza-e az igényt. Az év közben felmerülő újabb beszerzési szándékot azonban a törvény nem tudja kezelni.
A még a parlamenti vita előtt álló törvénytervezet ezen kíván változtatni úgy, hogy az ilyen eljárásokban részt vehessenek „külső”, az ajánlatkérő által meg nem hívott ajánlattevők is. A módosítás szerint az eljárás megindítása előtt öt nappal az ajánlatkérő honlapján (ennek hiányában a Közbeszerzési Hatóság honlapján) közzé kell tenni az eljárás legfontosabb adatait, például a szerződés tárgyát és mennyiségét, a teljesítés helyét és idejét, valamint az eljárás megindításának tervezett napját. Ha az így közzétett tájékoztatás alapján valamely gazdasági szereplő jelzi a részvételi szándékát a kiírónak, akkor az köteles részére ajánlattételi felhívást küldeni az eljárás megindításakor.
A változtatás céljának elérését két tényező veszélyezteti a Saldo szerint. Egyrészt a jogszabálytervezet nem határozza meg pontosan, hogy a megindítandó eljárás adatait az ajánlatkérő honlapjának mely részén – például a főoldalán – kell közzétenni, így elméletileg előfordulhat, hogy az információt csak hosszas keresgélés után találja meg az érintett. A másik probléma az adótanácsadó cég szerint, hogy a kormánypárti képviselők módosító indítványt nyújtottak be, amely – a helyi kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásának fennmaradása érdekében – a fenti változtatást kiemelné a tervezetből. (Mint ismeretes a Kbt. nemzeti eljárásra vonatkozó szabálya 2012. január 1-jétől módosult úgy, hogy a három ajánlatos meghívásos eljárásrendben az ajánlatkérő kizárólag három kkv-tól kérhet ajánlatot.)
Sikeres?
A hazai statisztikák szerint a kkv-k részvétele a közbeszerzési pályázatokban nem marad el jelentősen az uniós átlagtól, ez azonban csalóka adat. 2012-tőt megelőzően ugyanis jobbára a közepes vállaltok javították az arányt, míg a kisvállalkozások szinte egyáltalán nem indultak közbeszerzési pályázatokon. Az akkor elfogadott új törvény ezen a helyzeten akart változtatni és az azóta eltelt másfél év tapasztalatai szerint ez sikerült is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. januári közleménye alapján tavaly az új törvény alapján kiírt közbeszerzések esetében 10 közül 8-at hazai kkv-k nyertek meg, a nemzeti eljárásrendben lefolytatott tendereken pedig a győztesek 90 százaléka magyar cég. A közölt adatok azonban nem adnak választ arra a kérdésre, hogy mennyivel nőtt a kisvállalkozások részvételi aránya. A Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői szerint maradtak vitás pontok, amelyek további korrekciót tesznek szükségessé. A gyenge pontokról itt olvashat.
A felvázolt módosítás hatása valóban nehezen mérhető fel, hiszen a kisebb értékű beszerzésekre lefolytatott hirdetmény nélküli eljárások eddig sem jelentették feltétlenül a korrupció megjelenését, viszont a korlátozott versenyhelyzet – azaz például a korábbi üzleti kapcsolatokban megismert minőségi beszállítók meghívása – jelentős idő- és kockázatcsökkentő tényező volt az ajánlatkérő szempontjából. Arról pedig nincsenek megbízható becslések, hogy az ilyen hirdetmény nélküli eljárások mennyivel drágább beszerzéseket eredményeznek a nyílt eljárásokon elérhető szerződésekhez képest.
További tervezett változások
Az építési beruházásoknál a pótmunkák felhasználására alkalmazható tartalékkeret maximális mértéke 5-ről 10 százalékra emelkedik.
A két hónapnál hosszabb építési beruházásoknál kötelezően biztosítandó 5 százalékos előleg maximális felső határa 10 millió forintról 68 millió forintra növekszik.
Az ajánlattevői oldal adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a papíralapon bekérhető ajánlatok példányszámát egyre korlátozza.(A kisebb vállalkozások számára már az is segítség volt, hogy 2012 év elejétől eltörölték az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál, hogy az ajánlattevőknek igazolniuk kelljen az alkalmasságukat, azóta elegendő nyilatkozniuk.)
Megszűnik a közbeszerzések kötelező részekre bontása, ezt a döntést a jogszabály ezentúl az ajánlatkérőre bízza.
