Tényleg kedvez a kkv-knak a közbeszerzési törvény

A közbeszerzési törvény közel másfél éve lépett hatályba, s a tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az eljárás egyszerűbb lett, számos magyar kkv került ki nyertesként. A törvénynek vannak viszont gyenge pontjai is, mint például az üzleti titokká minősítés, illetve a hiánypótlások túl szigorú szabályozása.

Kép: PP-archív

A korábban hatályos közbeszerzési törvény (Kbt.) átláthatatlan és bonyolult, a kisebb vállalkozások számára pedig az adminisztratív előírások szinte lehetetlenné tették a közbeszerzési pályázatokon való indulást. A hibák kiküszöbölésére többször is kísérletet tett a mindenkori kormány – legutóbb 2010 szeptemberében –, de tökéletes megoldás nem született: a mikro- és kisvállalkozásoknak drága és bonyolult maradt a rendszer, a jogorvoslati eljárások magas száma pedig azt tükrözte, hogy a szerteágazó, sokszor nem koherens szabályokkal nehezített eljárásrend egyik fél számára sem kedvez.

Az új törvény által hozott változások összességében hasznosak, de a vitás pontok további korrekciót tesznek szükségessé. A közbeszerzéssel kapcsolatos gondok egy része ugyanakkor túlmutat a törvény keretein – foglalták össze a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői. Megfelelően módosult a közbeszerzések új szabályozása, a másfél éve hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Egyszerűbbek lettek az eljárások, kevesebb az adminisztráció, ráadásul az eljárások során számos magyar kisvállalkozás kerül ki nyertesként.

Az Európai Bizottság is új irányelvvel igyekszik segíteni a kis- és középvállalkozások könnyebb hozzáférését a közbeszerzési piachoz.

Mi minősülhet üzleti titoknak?

A jogszabály 80. §-a utalást tartalmaz a Ptk.-ban meghatározott üzleti titok fogalomra, így elvileg egyértelmű kellene legyen, hogy mi minősülhet üzleti titoknak. A gyakorlatban azonban sajnálatos módon ez nem így van.

Az új törvényről
Az új Kbt. szerkezetében próbálja orvosolni a hibákat: a közbeszerzési eljárás lefolytatását egy a korábbinál lényegesen rövidebb kerettörvény szabályozza – kimaradt a törvényből például a kizáró okok és az alkalmasság igazolásának szabályozása, a műszaki leírásra vonatkozó részletszabályok, valamint a közszolgáltatók által lefolytatható eljárások teljes szabályozása –, az eljárások menetét pedig majd végrehajtási rendeletek. A jogalkotó szándéka szerint az összevont rendeletek következtében kevesebb lesz a jogszabály. Az új törvény célja, hogy kizárja az adóelkerülést célzó, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, off-shore hátterű gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásokból, és helyzetbe hozza a hazai kis- és középvállalatokat (kkv).
„A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezés alapvetően jó. Ugyanakkor a szabály gyakorlati alkalmazása aggályokat vet fel, mert mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők hajlamosak a hivatkozott jogszabályhelyet »túlságosan tágan« értelmezni, ami azt eredményezi, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat gyakorlatilag teljes egészében – a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő neve, cégadatai, illetve az értékelési szempontok kivételével – titkosítható. A gyakorlatban tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében célszerű lenne a jogszabály további részletezését, pontosítását fontolóra venni” – mondják a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői. Példával illusztrálva: volt olyan ajánlattevő, aki az aláírási címpéldányt vagy a cégkivonatát is üzleti titokká minősítette, amit az ajánlatkérő jóváhagyott” – mondta dr. Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Ugyancsak aggályos, hogy az üzleti titokká minősített dokumentumokat az esetleges jogorvoslati eljárás során a versenytárs ajánlattevő – aki adott esetben éppen a másik ajánlattevő részvételi jelentkezésének érvényességét vitatja – nem ismerheti meg, amely alkalmas a jogorvoslati jog csorbítására – tette hozzá Kovács.
Káros a központosítás
Az új közbeszerzési törvény számos ponton kívánja a kkv-k közbeszerzési részvételét elősegíteni, ugyanakkor noha a törvény elfogadását megelőzően nagy hangsúlyt kapott a kkv-k védelme, utóbb az csak a célok körébe került be, az alapelvek közé nem. Ebből a szempontból komoly problémát jelenthet a jogszabály szövegében utolérhető erős központosítási igény. Bizonyos termékek körében valóban egyszerűbbé teszi az ajánlatkérők számára a beszerzést a közbeszerzések központosítása, azonban nem szabad arról elfeledkezni, hogy mind a hazai, mind a mértékadó nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a széles körben alkalmazott központosítás egyrészt károsan hat a kkv-k – különösen a helyi kkv-ék – érdekeire nézve, másrészt igen gyakran jelentősen drágább is, mint a hagyományos közbeszerzés.
A Magyar Közbeszerzési Intézet szerint kifejezetten nem javallott az 1000 fő alatti települési önkormányzatok beszerzéseinek központosítása, mivel az rendkívül károsan hat a helyi kkv-k helyzetére, mivel megfosztja őket a piacuk egy jelentős hányadától, ráadásul szinte lehetetlen feladat a rendkívül eltérő sajátosságokkal rendelkező települések igényeinek összehangolása egy központosított közbeszerzés keretein belül, mégis várhatóan ezen a téren is születni fog végrehajtási rendelet.
Indokolatlan a hiánypótlás szigorúsága

„Ésszerűtlennek tűnik a törvény 67. paragrafusában megfogalmazott rendelkezés, amely azt is kimondja, hogy hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Vagyis, ha a pályázó bevon egy alvállalkozót, akivel kapcsolatban hiánypótlásra szólítják fel, nem nevezhet meg olyan új alvállalkozót (gazdasági szereplőt), akit eredetileg nem szerepeltetett a részvételi jelentkezésében. Akkor sem, ha adott esetben a szakmai követelményeknek az új alvállalkozó jobban megfelelne. Ezt a korlátozást, különösen a részvételi szakaszban aránytalan és szükségtelen korlátozásnak tartjuk” – mondta dr. Németh Sándor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

Tényleg segíti a kkv-kat

Az egyszerűbb eljárások mellett mindenképpen pozitív, hogy az új Kbt. a korábbinál jobban hangsúlyozza az alapelveket – így az egyenlő bánásmódot vagy az esélyegyenlőséget. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. januári közleménye alapján tavaly az új törvény alapján kiírt közbeszerzések esetében 10 közül 8-at hazai kkv-k nyertek meg, a nemzeti eljárásrendben lefolytatott tendereken pedig a győztesek 90%-a magyar cég. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a törvény maga nem tehet különbséget a pályázók között ilyen kritériumok szerint, és nincs is benne olyan passzus, amely azt célozná, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljenek a magyar pályázók.

80 százalék a kkv-ké

Forrás: Közbeszerzési Hatóság

A mikro- , kis és középvállalkozások 2012-ben összesen a régi és az új Kbt. szerint bonyolított eljárások 79,2% -át nyerték el, az összértékből való részesedésük pedig 34,5% körül alakult a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint. Az elnyert értéket tekintve a kkv-k a szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzésekben a legsikeresebbek, melyek esetében részesedésük 47,4 %. Pozitív tendencia figyelhető meg, ugyanis 2012-ben az új törvény alapján indított tíz közbeszerzési eljárásból nyolcban (84,16%) hazai kis - és középvállalkozás (kkv) nyert. A 4 nemzeti eljárásrendben bonyolított tendereken ez az arány meghaladta a 90 százalékot. A korábbi évek mutatóival való összevetés azt mutatja, hogy a szabályozási környezet hatékonyabban segíti a hazai kkv -k sikeres szereplését a közbeszerzésekben.

A pontos adatokról lásd keretes írásunkat!

Jogérvényesítés akár három nap alatt

A felszínes szemlélőnek a közbeszerzésekről a sokáig húzódó eljárások, az eljárásból kizárt jelentkezők, a folyamatosan megtámadott tenderek juthatnak először eszébe, illetve az, hogy ezek a viták folyamatosan megakasztják a közbeszerzések folyamatát. Azonban a kép ennél jóval árnyaltabb, a jogorvoslat például sok esetben nem akasztja meg az eljárás menetét, az ettől függetlenül folyhat zavartalanul.

Az eljárás során az ajánlatkérőnek több lehetősége is van jogai érvényesítésére. Azt követően, hogy tudomást szerzett a vélt jogsértő intézkedésről, három munkanapon belül lehetősége van a pályázóknak az ajánlatkérő előtti előzetes vitarendezésre. Ennek nagy „vonzereje”, hogy ingyenes, és az elbírálása viszonylag gyors, hiszen három munkanapon belül döntés születik. Ezek után – illetve akár ezt a lépést ki is hagyva – lehet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordulni. Ez esetben azonban már igazgatási szolgáltatási díjjal is kell számolni, amely a közbeszerzés értékének függvényében jelentős, akár 50 millió forint összegű is lehet. A díj nem jár vissza, amennyiben a KDB nem ad helyt a jogorvoslatot kérő kérelmének. A jogorvoslati kérelmek számának ésszerű keretek között tartása érdekében került a vonatkozó kormányrendeletbe a korábbinál lényegesen magasabb összegű eljárási díj. A jogorvoslati eljárás esetében általában 15–30 napon belül várható eredmény, attól függően, hogy sor kerül-e tárgyalás tartására vagy sem. Amennyiben a jogorvoslatot kérő a KDB döntését kedvezőtlennek tartja, azt bíróságon támadhatja meg. Ez utóbbi eljárásban viszont már számolni kell a bírósági ügyintézés elhúzódásával.

A korábbi közbeszerzési törvény megújítása már régóta időszerű volt, a mostani szabályozás az alapelveket tekintve előrelépés, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján további korrekciók megtétele indokoltnak tűnik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közbeszerzések körüli problémák egy részét nem kizárólag a Kbt. hivatott megoldani, hiszen a konkrét közbeszerzés és annak tárgya, mint komplex vállalkozási eredmény lényegesen meghaladja a Kbt. szabályozási körét. A verseny minél szélesebb körű biztosítása szolgálhatja csak az ajánlatkérő érdekét, a piaci szereplők számára hosszú távon pedig a korrekt ajánlattétel lehet csak kifizetődő.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo