Kép: Fotolia

A közbeszerzési értékhatárokat lazították, a korábbi 8 millió forint helyett ugyanis egy adott szerződés becsült értékének – többek között – árubeszerzés, valamint szolgáltatásmegrendelés esetén már (az áfa nélkül számított) 15 millió forintot kell elérnie vagy meghaladnia, hogy közbeszerzési eljárást kelljen lefolytatni az ajánlatkérőnek.

A közbeszerzési törvényben pontosításra került az eddig sokat vitatott támogatás fogalma. Eszerint támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére. Nem tartozik ide az adókedvezmény, a kezességvállalás és az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

2017. január 1-től ugyanakkor az 1 millió forintot, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű eljárásoknál előírás, hogy a szerződések megkötését megelőzően is kötelesek – a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint, az ott meghatározott kivételekkel – legalább 3 ajánlatot bekérni az ajánlatkérők. Ezzel több gazdasági szereplő is versenyhez juthat, ugyanis eddig ilyen szabályozás nem volt rögzítve főszabály szerint. Csak akkor volt rá szükség, ha a támogató hatóság ezt előírta, avagy az ajánlatkérő saját beszerzési szabályzatában volt erre előírás.

Támogatásból megvalósuló beszerzés esetén egyértelműsítették, hogy nemcsak szervezet, hanem személy is közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amennyiben adott esetben egy szervezet vagy személy támogatja. Módosították továbbá a korábbi 25 millió forintos értékhatárt is 40 millió forintra. Ennek alapján főszabály szerint vissza nem térítendő támogatásból (ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat) megvalósuló beszerzés esetében közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az adott szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az adott egy vagy több szervezet vagy személy legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatja. Fontos azonban, hogy a kormány – a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott – egyedi határozatában felmentést adhat ezen közbeszerzési kötelezettség alól, valamint a közbeszerzési törvény is előír kivételeket (pl. ha a beszerzés kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból vagy bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg).

A gazdasági szereplőkre előírt kizáró okok körét is bővítették. Ezek után, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig nem vehet részt közbeszerzésben. Ez a kitétel akkor érvényes, ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 3 évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki.

A gazdasági szereplők az árbevétel tekintetében számolhatnak változással. Ugyanis az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek már az új szabály szerint kell meghatároznia. Eszerint az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti években összesen az adott közbeszerzés – az egybeszámítások alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – az egybeszámítások alkalmazása nélkül számított - értékének 75 százalékát elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.

Pontosították a kapacitást nyújtó szervezet bevonásáról szól rendelkezést is, amennyiben egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem rendelkezik önállóan megfelelő referenciával avagy szakemberrel. Eszerint ugyanis szakemberek, illetve azok végzettségére, képzettségére, rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak egy esetben veheti igénybe más szervezet kapacitásait. Akkor, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra elengedhetetlenül szükség van, és az ajánlattevő saját kapacitása csak a hozzájárulással együtt biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudást, illetve szakmai tapasztalatot a teljesítésben. A kapacitást nyújtó szervezet igénybevételére vonatkozó kötelezettségvállalásnak azt kell alátámasztania, hogy a bevont szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a bevonás mértéke a jogszabályban foglaltaknak megfelel.

A gyakorlatból átvették és iktatták a törvénybe azt az esetet, amikor az ajánlattevők vagy a részvételre jelentkezők már az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig nyújtották be az alkalmassági követelmény tekintetében, valamint a kizáró okokra az igazolásokat, megelőzve az ajánlatkérő külön felhívását. Az új szabály szerint a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja az eljárást lezáró döntést megelőzően, és elég kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba az említett igazolásokat, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be, és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.

Továbbá számos esetben előfordult korábban, hogy amennyiben az ajánlatkérő értékelési résszempontként határozta meg például az alkalmassági követelményként előírt szakember szakmai gyakorlati idejét, és így az erre vonatkozó adatot a felolvasólapon is feltüntették a gazdasági szereplők, azonban ez adminisztratív hiba miatt nem minden esetben egyezett meg például a becsatolt szakmai önéletrajzzal, így ellentmondás volt az ajánlatban. Erre az esetre nyújt megoldást egy új jogszabályi rendelkezés. Eszerint ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni. A korábbi legalább 3 gazdasági szereplő felkérésével lefolytatott közbeszerzési eljárás már csak építési beruházás esetén lehetséges, és az is már csak minimum 5 gazdasági szereplőnek történő megküldéssel és csak olyan építési beruházás esetén, ahol a becsült érték nem éri el a 300 M Ft-ot.

Az alvállalkozói kifizetésekre vonatkozó szigorú szabályozási rendet a szolgáltatásmegrendelések esetén kivették, míg az építési beruházások esetét külön kormányrendeletbe helyezték át.

A szerződés teljesítésében részt vevők körében már csak szintén az építési beruházások körében ír elő korlátozásokat (vagyis a szolgáltatásmegrendelés esetét itt is kivették), mely alapján kimondja, hogy építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. Az új szabályozás értelmében továbbá építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 százalékát meghaladó mértékben további közreműködőt.

Releváns jogszabályi változás a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek kapcsán, hogy uniós forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján, közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény érvényesítésének nem feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság a közbeszerzési jogsértést jogerősen megállapítsa. Ez alól csak az képez kivételt, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv az eljárás ellenőrzését elvégezte, és annak szabályosságát megállapította. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.

Dr. Garancsy Georgina ügyvéd felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó