Olcsóbban, egyszerűbben megúszhatjuk az új számviteli szabályokkal

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár-módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

Kép: Pixabay

A jövő év elejétől hatályos változások mindenképpen pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90 százalékát –, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek majd az adminisztrációs terheik. A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségeket jelenthetnek a változások, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők számára. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, ugyanakkor a változások nem érintik az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat, az építőközösségeket és a külföldiek kereskedelmi képviseleteit sem – figyelmeztet blogbejegyzésében a LeitnerLeitner adótanácsadó cég.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját.

A gyakorlatban az értékhatár-növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének beszámolókészítési kötelezettsége. Lesznek, akik eddig pl. konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90 százaléka bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.

Most sikerült megelőzni az adminisztrációs cunamit
A NAV október 7-ei iránymutatása szerint mégsem kell harminc napon belül bejelenteni, ha céges partnereink elengedik a behajtási költségátalányból származó követelésüket – hívja fel a hazai cégek figyelmét MAZARS. A korábbi értelmezéssel szemben a követelés elengedéséből származó rendkívüli bevétel nem ajándékozás, és ezért nem is bejelentés köteles. A MAZARS szerint ezzel az állásfoglalással a hazai cégek tízezreit érintő, kezelhetetlen bejelentési hullámot előzött meg az adóhatóság.
Az osztalékfizetést érintő változás

További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Ez azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így jelentősen megváltozik.

Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015. májusi döntések utólag kerültek be.

2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe. Érdemes odafigyelni a vállalkozásoknak arra, hogy negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük az osztalékfizetésre, még akkor sem, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét.

Már az előző év végén meg kell néznie a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van.

Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, például van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele, és nincs lehetőség osztalékfizetésre.

Így vezetnék be az IFRS-rendszert
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célra történő alkalmazását tartalmazza az a törvénytervezet, amely csütörtökön került fel a kormány honlapjára, és három lépcsőben teszi kötelezővé, illetve alkalmazhatóvá a standardokat.
Az értékhatár-módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.

A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők. Megszűnik az eredménykimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.

Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel–egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek–pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.

Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves, illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.

Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők

A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo