Osztalék a regionális olaj- és gázcégeknél.

Figyelni kell az osztalékra is.

Hatalmas amerikai cégeket utasítottak maguk mögé európai vállalatok

Csökkenő forgalomban erősödött a BUX a héten.

A Makedonski Telekom AD – Skopje mintegy 10,09 milliárd forint összegű osztalékot fizet.

Megvolt az éves rendes közgyűlés.

A Rába Nyrt. nem fizet osztalékot, eredménytartalékba helyezték a cég 2021-ben elért eredményét - közölte a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Januártól ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is, a jegybank ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A globálisan idén fizetendő osztalék összege nagyjából eléri majd a pandénia előtti szintet - véli a Janus Henderson brit alapkezelő.

A hat vezető amerikai bank közül öt növeli az osztalékot, miután engedélyt adott erre az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése alapján a járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt a jegybank felszólítja a hitelintézeteket, hogy 2021. január 1-jéig hosszabbítsák meg az osztalékfizetés felfüggesztését.

Az idén a második negyedévben globálisan kifizetett osztalékösszeg közel egy évtizede a legkisebb volt, mivel a koronavírus-járvány miatt megtépázott vállalatok közül igen sok úgy döntött, egyáltalán nem fizet a részvényeseinek.

Az osztalék mértéke jócskán túlszárnyalta a várakozásokat.

Előfordulhat, hogy a tagok által korábban elfogadott taggyűlési határozat hatályon kívülre kerül, ami többek között a már kifizetett osztalékot is befolyásolhatja. Hogyan kell eljárni, ha utólag törlésre kerül a jóváhagyott és kifizetett osztalék?

Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda blogja.

Hogyan változik az osztalék adózása 2019-től? Mi és mennyivel terheli meg a bruttó osztalékjövedelmet? Az Írisz Office megválaszolja a kérdéseket.

Egy közgyűlés által meghatározott osztalék akkor is megillett, ha időközben eladtuk a tulajdonrészünket egy részvénytársaságban - írja az Írisz Office.

Közzétették a Mol csoport beszámolóját, egyben az osztalék értékét is. A részvényesek között 94 millió forintot osztanak szét, részvényenként 127 forinttal.

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „mrp-zés” kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelv értelmező szótáraiban. Nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. A Jalsovszky Ügyvédi iroda szerint nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt.

2016 utolsó ülésnapján fogadta el az Országgyűlés az új adóamnesztiát, és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Bár azt várnánk, hogy emiatt az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz „offshoreozni” 2017-től.

2016-ban több módosítás is történt a számviteli törvényben. Ezen módosítások egyike, hogy a mérleg szerinti eredmény, mint kategória megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény sorral zárul. A módosítással együtt változtak az osztalék elszámolás szabályai is – hívta fel a figyelmet a Mazars.

Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Ráadásul a jövő januártól alkalmazandó új szabályok tovább szűkítik a rugalmasságot osztalékfizetések tekintetében: az osztalék egy évig ott fog maradni az anyavállalatnál, ami valószínűleg sem számvitelileg, sem finanszírozási szempontból nem lesz egy ideális megoldás. - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Cégtulajdonosként sok időt töltünk azzal, hogy kitaláljuk a cégben jól működő fizetési struktúrát, amibe nem rokkan bele a költségvetés, de elégedetté teszi az alkalmazottakat. Sokszor azonban magáról megfeledkezik a tulajdonos, vagy éppen túlzásokba esik saját fizetése tervezésekor. Egyik sem üdvös megoldás.

Kész buli alaszkai lakosnak lenni. Aki az előző naptári évben végig bejelentett lakos volt, részesül az állam kasszájába befolyó olajbevételből. Alanyi jogon 2000 dollárt kapnak kézhez októberben.

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár-módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

A módosított törvény hatályba lépésére 2016. január elsején kezdődő üzleti évtől számíthatunk. A legfontosabb változások között említhetjük a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását is - írja az RSM DTM hírlevele.

Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel.

Mindenki nyereséget remél vállalkozásától és választhat, hogy a megtermelt profitot vagy visszaforgatja, – teret adva növekedési lehetőségeiknek- vagy osztalék formájában kivonja a vállalkozásból. Ám ez utóbbihoz szigorú előírásoknak kell megfelelni.

A számviteli törvény és a Gt. szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegforduló-napot követő hat hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján, utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben beszámoló beadásakor erről nem döntöttek.

Az osztalék kifizetéséhez a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését. Kft-k esetében ezt kötelező 30 napon belül a cégbíróságnak elektronikusan benyújtani. A Piac&Profit szakértője segít a részletekkel!