Osztalék cikkek
A cégosztalékokra szállt rá az adóhatóság
Figyelni kell az osztalékra is.
Mielőtt valaki leírná Európát, a kontinens gyógyszeripari cégei lettek a világ legnagyobb osztalékfizetői
Hatalmas amerikai cégeket utasítottak maguk mögé európai vállalatok
Itt az osztalékfizetési szezon
Csökkenő forgalomban erősödött a BUX a héten.
Csilingelt a kassza a Magyar Telekomnál
A Makedonski Telekom AD – Skopje mintegy 10,09 milliárd forint összegű osztalékot fizet.
Kiderült, mennyi osztalékot fizet a Graphisoft Park
Megvolt az éves rendes közgyűlés.
Az elszabadult beszerzési árak miatt nem fizet osztalékot a legendás magyar járműgyártó
A Rába Nyrt. nem fizet osztalékot, eredménytartalékba helyezték a cég 2021-ben elért eredményét - közölte a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Szabad kezet kapnak a bankok
Januártól ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is, a jegybank ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását - tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Rengeteg osztalékot fizetnek a cégek: Ismét pénzeső hullik majd a világban
A globálisan idén fizetendő osztalék összege nagyjából eléri majd a pandénia előtti szintet - véli a Janus Henderson brit alapkezelő.
Nem fukarkodnak az osztalékkal a nagybankok Amerikában
A hat vezető amerikai bank közül öt növeli az osztalékot, miután engedélyt adott erre az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.
A jegybank meghosszabbítaná az osztalékfizetések felfüggesztését
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése alapján a járványhelyzet okozta bizonytalanságok miatt a jegybank felszólítja a hitelintézeteket, hogy 2021. január 1-jéig hosszabbítsák meg az osztalékfizetés felfüggesztését.
Rég volt ilyen: brutálisan kevés osztalékot fizettek ki a cégek
Az idén a második negyedévben globálisan kifizetett osztalékösszeg közel egy évtizede a legkisebb volt, mivel a koronavírus-járvány miatt megtépázott vállalatok közül igen sok úgy döntött, egyáltalán nem fizet a részvényeseinek.
47 milliárdot sepert be az állam az osztalékfizető cégektől
Az osztalék mértéke jócskán túlszárnyalta a várakozásokat.
Mi a teendő a már kifizetett osztalék törlésekor?
Előfordulhat, hogy a tagok által korábban elfogadott taggyűlési határozat hatályon kívülre kerül, ami többek között a már kifizetett osztalékot is befolyásolhatja. Hogyan kell eljárni, ha utólag törlésre kerül a jóváhagyott és kifizetett osztalék?
Még egy taggyűlés is meggondolhatja magát
Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda blogja.
Hogyan változik az osztalék adózása 2019-től?
Hogyan változik az osztalék adózása 2019-től? Mi és mennyivel terheli meg a bruttó osztalékjövedelmet? Az Írisz Office megválaszolja a kérdéseket.
Meddig jár az osztalék a részvényeseknek?
Egy közgyűlés által meghatározott osztalék akkor is megillett, ha időközben eladtuk a tulajdonrészünket egy részvénytársaságban - írja az Írisz Office.
94 millió forintot oszt szét a Mol
Közzétették a Mol csoport beszámolóját, egyben az osztalék értékét is. A részvényesek között 94 millió forintot osztanak szét, részvényenként 127 forinttal.
MRP: az új sláger
Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon, az „mrp-zés” kifejezés lassan szócikket kap a magyar nyelv értelmező szótáraiban. Nem is csoda, hiszen az MRP-k a munkajövedelmek kifizetésének egy kifejezetten előnyös formáját tudják nyújtani. A Jalsovszky Ügyvédi iroda szerint nem árt azonban óvatosnak lenni: a szabályozás a rengeteg lehetőség mellett több buktatót is rejt.
Úgy tűnik, könnyebb lesz offshore-ozni idéntől
2016 utolsó ülésnapján fogadta el az Országgyűlés az új adóamnesztiát, és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Bár azt várnánk, hogy emiatt az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz „offshoreozni” 2017-től.
Érdemes ügyelni az új osztalékszabályokra
2016-ban több módosítás is történt a számviteli törvényben. Ezen módosítások egyike, hogy a mérleg szerinti eredmény, mint kategória megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény sorral zárul. A módosítással együtt változtak az osztalék elszámolás szabályai is – hívta fel a figyelmet a Mazars.
Lassan nehezebb kifizetni az osztalékot, mint megtermelni
Míg az osztalék egy örömteli folyamatnak, a nyereséges működésnek az eredménye, addig az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Ráadásul a jövő januártól alkalmazandó új szabályok tovább szűkítik a rugalmasságot osztalékfizetések tekintetében: az osztalék egy évig ott fog maradni az anyavállalatnál, ami valószínűleg sem számvitelileg, sem finanszírozási szempontból nem lesz egy ideális megoldás. - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Mennyi legyen a főnök fizetése?
Cégtulajdonosként sok időt töltünk azzal, hogy kitaláljuk a cégben jól működő fizetési struktúrát, amibe nem rokkan bele a költségvetés, de elégedetté teszi az alkalmazottakat. Sokszor azonban magáról megfeledkezik a tulajdonos, vagy éppen túlzásokba esik saját fizetése tervezésekor. Egyik sem üdvös megoldás.
Ahol alanyi jogon jár 2000 dollár
Kész buli alaszkai lakosnak lenni. Aki az előző naptári évben végig bejelentett lakos volt, részesül az állam kasszájába befolyó olajbevételből. Alanyi jogon 2000 dollárt kapnak kézhez októberben.
Olcsóbban, egyszerűbben megúszhatjuk az új számviteli szabályokkal
2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár-módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz. Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.
Jelentősen változik jövőre a számviteli törvény
A módosított törvény hatályba lépésére 2016. január elsején kezdődő üzleti évtől számíthatunk. A legfontosabb változások között említhetjük a mérleg- és az eredménykimutatás szerkezetének változását, a rendkívüli tételek törlését, és az osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások szabályainak módosulását is - írja az RSM DTM hírlevele.
Nem lehet bért fizetni az új Ptk. hibája miatt?
Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel.
Ügyelni kell osztalékfizetésnél, mert ráfaraghatunk
Mindenki nyereséget remél vállalkozásától és választhat, hogy a megtermelt profitot vagy visszaforgatja, – teret adva növekedési lehetőségeiknek- vagy osztalék formájában kivonja a vállalkozásból. Ám ez utóbbihoz szigorú előírásoknak kell megfelelni.
Osztalékot fizetne? Ezt tartsa szem előtt!
A számviteli törvény és a Gt. szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegforduló-napot követő hat hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján, utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben beszámoló beadásakor erről nem döntöttek.
Ön beadta már a Fizetőképességi nyilatkozatot?
Az osztalék kifizetéséhez a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését. Kft-k esetében ezt kötelező 30 napon belül a cégbíróságnak elektronikusan benyújtani. A Piac&Profit szakértője segít a részletekkel!