Az osztalék kifizetéséhez a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését. Kft-k esetében ezt kötelező 30 napon belül a cégbíróságnak elektronikusan benyújtani. A Piac&Profit szakértője segít a részletekkel!
Azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyek a számviteli törvény rendelkezései alapján beszámoló benyújtására kötelezettek, május 31-ig kellett letétbe helyezniük az éves gazdálkodásukat bemutató éves (egyszerűsített éves stb.) beszámolót.
Így is kinézhet például a nyilatkozat
A beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásakor a taggyűlés határozhat osztalék jóváhagyásról, természetesen az osztalékfizetési korlátok figyelembe vételével.
Mikor fizethető osztalék?
Az osztalékfizetést a társasági törvény és a számviteli törvény is feltételekhez köti. A fizetőképességi nyilatkozat ezeket nem helyettesíti. Kft. és az rt. a saját tőkéjéből a tagok (részvényesek) javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke, alaptőke leszállítást kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülésekor, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet.
Nem lehet osztalékot fizetni, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, alaptőkéjét.
Az osztalékfizetésről a számviteli törvény 39. §. 3. pontja rendelkezik, mely így hangzik:
„A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkenetett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”
Amennyiben a taggyűlés az osztalék jóváhagyásáról dönt, a Gt. 131. §. 3. pontja további feladatokat ró a cég vezetésére: a cégvezető tisztségviselőjének nyilatkoznia kell, hogy az osztalék kifizetése nem veszélyezteti a vállalkozás biztonságos működését.
Ez a kötelezettség a betéti társaságokat, valamin közkereseti társaságokat nem érinti, a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozik. Részvénytársaság esetében csak akkor kell nyilatkozni, ha ezt az alapszabály kifejezetten előírja.
Ezt a nyilatkozatot fizetőképességi nyilatkozatnak hívjuk.
A törvény értelmében ezt a dokumentumot 30 napon belül, elektronikus formátumban, digitális aláírással ellátva kell a cégbíróság részére megküldeni. A bejelentés nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.
A nyilatkozatnak nincs kötött formája. A nyilatkozat elmulasztása mellett kifizetett osztaléknál, illetve valótlan nyilatkozat megtétele esetén az okozott károkért a vezető tisztségviselő a rá vonatkozó általános rendelkezések szerint felel.
Míg a kft-nél kötelező a nyilatkozattétel, részvénytársaságnál csak akkor kell nyilatkoznia az igazgatóságnak, ha az alapszabály ezt kifejezetten előírja - írják a System Media szakértői. A részvénytársaságnál a fizetőképességi nyilatkozatot az igazgatóságnak kell megtennie. A kft-nél a törvény nem tér ki arra az esetre, ha a társaságnak több ügyvezetője van. Kifejezett előírás hiányában a képviseleti szabályokat kell alkalmazni ilyenkor is, azaz együttes cégjegyzésre jogosultak csak együttesen nyilatkozhatnak, az önálló cégjegyzési joggal rendelkezők pedig önállóan.
