2016-tól az osztalék elszámolására abban az évben kerül sor, amikor arról a döntést meghozták. Bár sokan nem gondolnák, ennek a módosításnak hatása lesz arra is, hogy mekkorának mutatkozik egy társaság éves átlagos saját tőke állománya az alultőkésítési szabály alkalmazásakor. A számviteli törvény fentiek szerinti változását megelőzően, amikor a Társaság a zárást követően döntött a fizetendő osztalék összegéről, az osztalék forrása az adott üzleti évben mutatkozó adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege volt. A döntés ugyan fordulónapot követően született meg, azonban a számviteli elszámolása, azaz az osztalék fizetési kötelezettségként történő előírása még abban az évben megtörtént, amelyik évre az adott beszámoló vonatkozott.
2016-tól azonban az osztalék elszámolására abban az üzleti évben kerül sor, amikor a döntést meghozták. Azaz az idei évtől a beszámolókban a fordulónapot követően elhatározott osztalék nem csökkenti az adott üzleti évben mutatkozó saját tőkét (nem változik át kötelezettséggé) – figyelmeztetnek a Mazars szakértői. Az új szabályok szerint 2016.december 31-én a saját tőke tartalmazza az osztalék forrását (adózott eredmény + eredménytartalék). 2017-ben nyitáskor az adózott eredményt át kell vezetni eredménytartalékba. 2017. március 18-án a döntéssel egy időben kell előírni az osztalékot, mint kötelezettséget, azaz ettől az időponttól csökkenti az adott összeg a saját tőkét. Az új szabály alapján, 2017-ben, az osztalék fizetésről szóló határozat időpontjáig a saját tőke még tartalmazza a 2016. évi forrásból kifizetett osztalék összegét. Az osztalékról szóló döntéssel egy időben azután megtörténik az osztalék saját tőkéből kötelezettségbe történő átvezetése, a saját tőke állománya tehát lecsökken.
Miközben a korrekciós arány a régi szabályok szerint 70% (hiszen a saját tőke összege az év minden napján már az osztalékkal csökkentett összeg lett volna), a jelenlegi számviteli szabályok alapján 58,55%-ra csökken. Minél később dönt tehát a társaság az osztalékfizetésről, annál magasabb lesz a saját tőke napi átlagos állománya. A magasabb saját tőke állomány következtében kisebb lesz a saját tőke és a kötelezettség különbözete, ami a korrekciós arány csökkenéséhez vezet, így alacsonyabb adózás előtti eredményt növelő tételt jelent. Ha tehát felmerül az alultőkésítés miatti adóalap korrekció, érdemes megfontolni, hogy az osztalékról szóló döntés időpontjának késleltetésével adómegtakarítás érhető el.
