Ha például egy márciusban elfogadott beszámolóban nem döntöttek az osztalékról, de később úgy alakult a cég gazdasági helyzete vagy pénzeszközállománya, hogy mégis lehet az eredmény terhére osztalékot fizetni, akkor a tulajdonosok egy taggyűlés keretein belül határozhatnak erről. Ezt az utólagos döntést azonban csak a mérleg fordulónapjától számított hat hónapon belül hozhatják meg a már elfogadott beszámoló alapján. Amennyiben a tulajdonosok a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap után szeretnének dönteni osztalék kifizetésről, akkor közbenső mérleget kell készíteni – írta legfrissebb blogbejegyzésében Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője.
Nagyon fontos, hogy mindkét esetben figyelembe kell venni az osztalékfizetési korlátokat. Osztalék csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék vagy osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az osztalékelőleg kifizetésének szabályai, illetve az erre vonatkozó adószabályok
Amennyiben az osztalékelőleget magánszemélynek fizették ki, azt ugyanúgy az osztalékkifizetés szabályai szerint kell adóztatni, vagyis a kifizetők adóelőleget vonnak le a kedvezményezett magánszemélyektől. Ebben az esetben csupán az a speciális, hogy az osztalékelőlegnél a 14 százalékos eho-t nem kell figyelembe venni.
A társaságoknak a 29-es bevallásban kell szerepeltetniük az osztalékelőleg kifizetésének megtörténtét mint tájékoztató adatot. Ezek az adatszolgáltatások azt a célt szolgálják, hogy az adóhatóság nyomon tudja követni az osztalékelőleg- és az osztalék-kifizetések kapcsán az adófizetési kötelezettségek létrejöttét. A későbbiekben pedig egy esetleges átfogó ellenőrzés során a hatóság ezek segítségével tudja visszakövetni, hogy minden osztalékelőleg osztalékká vált-e, illetve hogy az adózás és az azzal kapcsolatos befizetések rendben megtörténtek-e.
