Amennyiben az adott társaság legfőbb döntéshozó szerve – korlátolt felelősségű társaság esetén a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés – az osztalék kifizetése mellett dönt, bizonyos törvényi előírásoknak meg kell felelni. Egyrészt az osztalék fizetésének lehetőségét a társasági szerződésben rögzíteni kell.
Másrészt osztalékot csak elfogadott számviteli beszámoló alapján lehet fizetni. Ezen a téren 2012-től kedvező változás történt, ugyanis eddig osztalékelőleget csak közbenső mérleg alapján lehetett fizetni. Az egyszerűsödött szabály szerint azonban, ha a további feltételek fennállnak, akkor a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg. Amennyiben készül közbenső mérleg, azt annak mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül vehetjük figyelembe a fizetés előtt. Ez lehetőséget teremt arra, hogy fél éven belül többször is fizessünk osztalékelőleget.
A UCMS Group Magyarország blogbejegyzésében utánajárt, ehhez milyen feltételeknek kell megfelelni.
Az osztalékelőleg fizetéséhez rendelkeznünk kell fedezettel. A számviteli törvény ugyanis előírja, hogy csak akkor fizethető ki a keletkezett adózott eredmény osztalékelőlegként, ha a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg összegének figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Mindezek mellett az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, hogy az osztalék kifizetése nem veszélyezteti a vállalkozás működését, fizetőképességét és a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Az ügyvezető köteles ezt a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani.
Amennyiben a fenti feltételeknek megfeleltünk, tudunk osztalékot fizetni, azonban a magánszemélyek esetében adófizetési kötelezettséggel is kell számolnunk. De milyen adókat érinthet egy osztalékfizetés?
A személyi jövedelemadó szempontjából a magyarországi gazdasági társaságok által magánszemély tulajdonosaik részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül. Az osztalékelőleg az osztalékká válás évében számít bele az éves összes jövedelem összegébe. Ebből a kifizetéssel egy időben, a kifizetés napján hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni.
A személyi jövedelemadó mellett a belföldi magánszemélynek fizetett osztalékból 14%-os egészségügyi hozzájárulást is le kell vonni a kifizetéskor mindaddig, amíg a magánszemély által a kifizetés évében megszerzett jövedelmei után megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, egyszerűsített közteherviselési járulék részét képező egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 forintot. Amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott évben várhatóan eléri a korlátot, az osztalékból a kifizetőnek nem kell levonni az egészségügyi hozzájárulást. Ha mégsem éri el a korlátot, büntetéssel együtt kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni.
Amikor az osztalékelőleg hitellé válik
Előfordulhat az is, hogy az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá, így a felvett osztalékelőleg, vagy annak egy része nem válik osztalékká. Ekkor az osztalékká nem váló visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé válik.
Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt. A kamatkedvezmény a kifizető által kért kamat és a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsával számított kamat különbözete. Az így kiszámított jövedelem 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká, és nem is kell azt visszafizetni, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ilyenkor az osztalékelőlegből az “osztalékká vált rész” adóján felül levont adó az egyéb jövedelem adóelőlegeként figyelembe vehető. Természetesen az elengedésig a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.
