A munkaerő-kölcsönző szolgáltatást végző vállalkozások teljesítménye – a piaci szereplők csökkenésével párhuzamosan – folyamatosan bővül. A szektor árbevétele 2013-ban 161 milliárd forint volt, ami a következő évben 197 milliárd forintra emelkedett, míg 2015-ben meghaladta a 216 milliárd forintot.

A megszűnő vállalkozások aránya 2014 és 2015 viszonylatában megduplázódott, 7,2 százalékról 15,3 százalékra, és tavaly már elérte a 17,7 százalékot. Ezzel szemben a végrehajtás alá került cégek aránya rendkívül hektikusan alakult a vizsgált időszakban. 2014-ben az előző évhez képes 2,5 százalékkal csökkent, de a következő évre majdnem ugyanennyivel ismét emelkedett a végrehajtás alá került cégek aránya. A tavalyi évben viszont visszaállt a 2014-es szintre. Kedvező tendenciát mutat a veszteséges cégek arányának alakulása a vizsgált időszakban. 2013-ban a cégek 19,7 százaléka volt veszteséges, ez 2014-ben 16,5 százalékra mérséklődött, míg a 2015-ös évben ez az arány már csak 12,6 százalék volt, ami mindenképpen optimizmusra adhat okot a jövőre nézve.

A munkaerő-kölcsönzéssel foglakozó vállalkozások közül 39 olyan cég van, melynek árbevétele 2015-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, ők adják a szektor árbevételének 72,5 százalékát, a közép mezőnyben 147 darab cég működik, 100 millió és 1 milliárd közötti árbevétellel, míg a fennmaradó 1255 darab vállalkozás 100 millió forint alatti árbevételről számolt be.

Munkaerő-kölcsönző cégek adatai

	2013	2014	2015	2016
Működő cégek száma (db)	1394	1480	1441	1302
Cégmegszűnések aránya (%)	7,1	7,2	15,3	17,7
Végrehajtás alatt álló cégek aránya (%)	17,36	14,79	17,41	14,97
Veszteséges cégek aránya (%)	19,7	16,5	12,6	Nem lezárt év
Nettó éves árbevétel (E Ft)	161 767 083	197 941 513	216 566 479	Nem lezárt év

A szektor az idei évben jelentős változás előtt áll. Egy 2016. december 1-től hatályos kormányrendelet-módosítás előírja, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek vagyoni biztosítéka 2 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. A cégeknek 2017. február 28-ig kell az erre a célra elkülönített letéti számlán elhelyezniük a többletösszeget és ezt igazolni a nyilvántartó kormányhivatal felé. Az igazolás elmulasztása esetén a kormányhivatal törli a vállalkozást a nyilvántartásból.

A kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató cégeknek jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

A biztosíték arra szolgál, hogy a kölcsönzött munkaerő részére keletkező kártérítési igények ebből az összegből kerüljenek kifizetésre. Bár az összeg első látásra nem tűnik jelentősnek a szektor többségét alkotó mikrovállalkozások egy része számára biztosan komoly nehézséget fog okozni az 5 millió forint előteremtése. Ennek alapján a cégek számának további csökkenése prognosztizálható a közeljövőben, amivel párhuzamosan a piacvezető vállalkozások további erősödése várható – zárja elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.