A következő időszakban erősödhet a verseny a magyar munkavállalókért.

4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható.

Megállt a csökkenés, ősszel újra emelkedhet a foglalkoztatás a kereskedelemben.

A minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek június 30-ig kellett teljesíteniük az év elején életbe lépett törvény által előírt szigorúbb feltételeket.

A Pensum Group a munkaerő-kölcsönzés szerepének erőteljes növekedésére számít.

Tíz százalékkal nőtt az atipikus foglalkoztatás a raktározás-logisztika szektorban.

Jelentősen megnőtt a kereslet az év elejétől kezdve a kölcsönzött fizikai munkaerő iránt az egyik munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó cégnél, és a tapasztalatok szerint ma már lényegében minden, speciálisabb szaktudást igénylő pozíció esetében munkaerőhiány van. Nagy a kereslet ügyfélszolgálati munkatársakra is, de arra is van példa, hogy egy-egy informatikai fejlesztési projektre már komplett csapatot keresnek a megbízók.

Az Európai Unió rendelkezésének megfelelően április 1-jei hatállyal módosult a magyar ÁFA-törvény. Ennek értelmében megváltoztak a munkaerőkölcsönzési szolgáltatások ÁFA kezelési szabályai is és megszűnik az úgynevezett fordított áfa alkalmazásának kötelezettsége a legtöbb esetben. Mindez azt jelenti, hogy mostantól az eladó, a számla kiállítója – vagyis a munkaerőkölcsönző vállalat – fizeti meg az ÁFÁ-t. Eddig ennek terhe a munkaerőt kölcsönzött konstrukcióban foglalkoztató vállalatra, vagyis a vevőre hárult. Korábban a szektorban tapasztalt jelentős visszaélések és törvénytelenségek visszaszorításának érdekében vezették be ezt a speciális ÁFA szabályozást.

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.

Bár a munkaerő kölcsönzés egyre népszerűbb foglalkoztatási forma a hazai vállalkozások körében, mégis a 2014-es csúcs után évről évre csökken a munkaerő-kölcsönző cégek száma. A február 28-ig esedékes biztosítékemelés pedig további cégmegszűnésekhez vezethet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisából.

Háromezer kiemelt adózóhoz kötődik az összes adóteljesítmény 64 százaléka, ezért rájuk fókuszál idén a NAV. Folytatódik a támogató megközelítés is, de azért foglalkoznak majd a munkaerő-kölcsönzőkkel, a sharing economy szereplőkkel vagy például az internetes oktatással is.

Számos munkaerő-kölcsönző cég megszűnhet a hónap végén egy új szabály miatt. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak is jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján a december 1-től automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót. A Trenkwalder felhívja a figyelmet arra, hogy mindez már november 30-án is igen sok munkavállalót érinthet, és a jövőben folyamatosan, napról napra emelkedhet majd az érintettek száma.

A munkaerőhiány sokat lendített a munkaerő-kölcsönzési piacon is: tavaly csaknem 20 százalékkal, 125 ezer főre nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma. Immár nem csupán a szezonális munkák során fellépő munkaerőigény kielégítésére, hanem a munkaerőhiány miatt kieső munkaerő pótlására is egyre gyakrabban a kölcsönzéshez folyamodnak a cégek.

Speciális tartózkodási engedélyt kaphatnak a nem EU-s állampolgár külföldiek 2016. szeptember 30-tól, amennyiben az őket foglalkoztató vállalatcsoporton belül, áthelyezéssel kívánnak Magyarországon, illetve az unió egy másik tagállamában dolgozni. Az Európai Unió irányelvének megfelelően kialakított új szabályozás főként a globális nagyvállalatokat segíti abban, hogy dolgozóik egy időben a vállalatcsoport több, uniós országban működő tagjánál is munkát végezhessenek.

Egyre elterjedtebb és elfogadottabb a munkaerő-kölcsönzés, minden harmadik ember bizonytalan a munkahelyét illetően, a munkáért már meglepően sokan költöznénk, ha az bejelentett – derül ki a Work-Force kutatásából.