A 2015. november 1-én hatályba lépett új közbeszerzési törvény jelentősen szigorítja a magáncégek beszerzési kötelezettségét állami vagy uniós támogatásból megvalósuló beruházásaik tekintetében. Amennyiben egyébként egy közbeszerzésre nem köteles vállalkozás hazai vagy uniós támogatásban részesül, és az adott beszerzéshez igénybe vett közvetlen támogatás mértéke meghaladja a huszonötmillió forintot, akkor a vállalkozás közbeszerzésre köteles szervezetté válik ezen építési beruházása, árubeszerzése vagy szolgáltatásmegrendelése tekintetében.
„Mivel a kötelezettség nemcsak a jövőbeni, hanem a már megkötött támogatási szerződések tekintetében is irányadó, ez felboríthatja az érintett projektek ütemezését” – hívja fel a figyelmet Szabó Levente, a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás alapító partnere. Mindebből közlése szerint az következik, hogy a támogatási szerződések beruházási és közbeszerzési tervei a törvény erejénél fogva újraírandóak lennének, mivel azok még a régi jogszabály szabályai alapján készültek. A kialakult anomáliát érzékelhette a kormány is, mert törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. E javaslat szerint – többek között – a 2015. november 1-ét megelőzően megjelent felhívás alapján odaítélt uniós támogatás kedvezményezettjei e körben mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól.
(Az üzleti titok fogalma is változik az új törvényben.)
Amennyiben pedig egy vállalkozás 2015. november 1-ét követő felhívás alapján odaítélt állami, önkormányzati vagy uniós támogatásból valósít meg építési beruházást, szolgáltatásmegrendelést vagy árubeszerzést, akkor az a folyamatban levő törvénymódosítás alapján is mindenképpen közbeszerzésköteles lesz, amennyiben a közvetlen támogatás beszerzésenként meghaladja a huszonötmillió forintot. „Az érintett vállalkozásoknak ezért érdemes már a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a pályázat benyújtásakor is a korábbinál körültekintőbben eljárni és az adott projekten belül a szerződések és az arra allokált támogatások tervezésével közbeszerzési szempontból is előre gondolkodni” – javasolja Szabó Levente. A KLART Szabó Legal szakértői szerint az új, szigorúbb szabályozás a támogatásból megvalósuló építési beruházásokat fogja leginkább érzékenyen érinteni, mivel ezek esetében hamar elérhető az értékhatár.