Az éves magyar GDP közel kétszerese tűnik el az Európai Unióban, Magyarországon pedig körülbelül 300 milliárd forintos bevételkiesést okoznak az áfacsalók. Szakértők szerint a fordított áfafizetés kiterjesztése hatékony megoldás a visszaélések visszaszorítására.
Éves szinten 300 milliárdot veszítünk az áfacsalások miatt – Kép: SXC Egy nemrégiben megjelent EU-s tanulmány adatai szerint 2011-ben körülbelül 193 milliárd euróra – azaz a magyar éves GDP körülbelül duplájára – rúgó bevételkiesés származott az áfaszabályok áthágásából és az elmaradt áfabefizetésekből az uniós országokban – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója. Magyarországon az áfacsalások összege 2012-ben elérte az 1 milliárd eurót, ezért ennek a kérdésnek a kezelése kiemelt jelentőségű „A belföldi adócsalások egyik hatékony ellenszere a fordított adózás kiterjesztése lehetne, de ennek jelenleg uniós korlátai vannak" – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere. Nyári Zsolt rámutatott: a fordított adózás előnye, hogy adóalanyok közötti ügyletek esetén a teljesítés után nem az értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó fizeti az áfát, hanem a vevő. Vagyis az eladó nem tüntet fel áfát a számláján, így nem tud mivel „eltűnni”. A vevő pedig a beszerzés után megállapítja mind a fizetendő, mind a levonható áfa összegét. (Nem csak a nagyobb cégek trükköznek az adóval: a kisvállalkozók sem szeretnek számlát adni.) Áfa vagy csalfa? A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg. Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsátja ki a számláját, a vevő az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az áfa összege csak a fogyasztás végső stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevő bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevő által – a beszerzés során – megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfacsalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában ezt követően megszűnnek, vagy értékesítésre kerülnek, és mire az adóhatóságnak bármi is feltűnne, az érintettek eltűnnek, az áfaösszeg utólagos beszedésére pedig már nincs lehetőség – tette hozzá a jelentés. Az élelmiszer-gazdaság szereplői szerint a magas áfa miatt nem lehet harcolni a feketegazdaság ellen.
