„Sajnos az is gyakori, hogy ilyenkor az adóhatóság a gyanútlan vevőn akarja behajtani az eladó által elcsalt áfa összegét. Amennyiben ugyanis a vevő a befogadott számla tekintetében nem járt el kellő körültekintéssel, az áfa levonására nem jogosult. Az ilyen megállapítások általános problémája pedig annak a komplex kérdésnek a tisztázása, hogy mit is kell érteni «kellő körültekintés» alatt” – mutatott rá Nyári Zsolt. (A kereskedők negyede nem ad számlát.) Játék határok nélkül A MAZARS összefoglalója szerint szintén adócsalásra ad lehetőséget az áfarendszer azon jellemzője, hogy az országból kiszállított termékek (közösségi vagy exportértékesítések) áfamentességet élveznek. Vagyis ezen értékesítések után az eladónak – szemben egy belföldi értékesítéssel – nem kell áfát fizetnie. Amennyiben az eladó közösségi értékesítésként „színlelve” adómentesen értékesíti a ténylegesen belföldön értékesített terméket, akkor ugyancsak adócsalást követ el. Habár az adómentesség alkalmazásának megvannak a szigorú dokumentációs feltételei (kiszállítást igazoló dokumentáció, CMR, szállítólevél stb.), nem könnyű az eladó dolga. Számos esetben ugyanis nem is az eladó, hanem annak vevője jár el törvénytelenül. Míg a vevő a szerződésben a megvásárolt termékek kiszállítására vállal kötelezettséget, addig a valóságban az átvett termékeket belföldön értékesíti. S amennyiben kiderül, hogy az eladó nem volt eléggé körültekintő (mert például nem megfelelő dokumentációval rendelkezik), az adómentesség jogosulatlan alkalmazása miatt tőle követeli az adóhatóság a 27 százalékos áfát. „A két módszer ráadásul kombinálható is: a legjelentősebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tűnik el végül valahol az értékesítési láncolatban. Ezek elkerülésére – vagy legalábbis a következmények csökkentésére – csak úgy van lehetőség, ha a különböző tagállamok adóhatóságai szorosan együttműködnek az ilyen, adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban” – foglalta össze Nyári Zsolt. Eredetiből – fordítva Magyarország bizonyos szolgáltatásokhoz és értékesítésekhez kapcsolódóan már bevezette a fordított adózást, ilyenek egyes építőiparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve a használt ingatlan, a nevesített hulladékok, valamint mezőgazdasági termékek értékesítése. „A lehetőségek korlátozottak. További területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényűvé váljon” – mutatott rá Nyári Zsolt.
