Csak a kisujját nyújtja a kormány, pedig a karja kéne

A kormány múlt héten bejelentett áfacsökkentése ugyan nagy segítséget nyújt a nehéz helyzetben lévő sertésfeldolgozóknak és termelőknek, nem szorítja viszont vissza a feketegazdaságot az ágazatban és a fogyasztók sem fognak sokat érezni belőle.

A megfelelő irányba tett lépés, de messze nem elég – így vélekednek ágazati szereplők és adószakértők a kormányzat által a múlt héten bejelentett lépéséről, amelyben januártól 5 százalékra mérséklik az élősertés és a félsertés után fizetendő áfát.

A húságazat hosszú ideje panaszkodott, hogy a magas áfakulcs miatt egyfelől elszaporodtak a visszaélések, másrészt pedig jobban megérte az EU-n belüli beszerzés a húsfeldolgozó vállalkozások számára, mint a hazai áru vásárlása. Az utóbbit könnyű belátni: míg a magyar beszerzés esetén, különösen az exportra termelő vállalkozások számára folyamatos finanszírozási többletterhet jelentett a magas adókulcs az áfa-visszaigénylés időszakában, addig ugyanez az EU-n belüli beszerzés esetén nem jelentkezett, hiszen ugyanazon időszakon belül számolták el fizetendő és levonható adóként is (fordított adózás).

„A visszaélések vonatkozásban csak arra érdemes utalni, hogy a magyar, 27 százalékos adókulcs eddig is adócsalásra csábított, hiszen egyes tömegtermékek esetén az Unión belül itt lehetett a legnagyobb hasznot realizálni. Várhatóan ez a következő időszakban valamelyest csökkenni fog, de sajnos egyáltalán nem lennék meglepve, ha az adócsalásra szakosodott körök ezután már más termékekkel folytatnák üzelmeiket” – vélte Hegedűs Sándor az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Valójában a jogalkotói szándék ez esetben nem a fogyasztók, hanem a hazai sertéstenyésztők megsegítése volt, így most nem kell azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a kereskedők vajon tovább adják-e az áfa csökkentéséből származó hasznukat a fogyasztóknak. Hegedűs Sándor szerint egy korábbi általános áfakulcs-csökkentés során már láthattuk, hogy a kereskedők többnyire maguk nyelték le a különbözetet. Az akkori lépéssel egyértelműen a költségvetés járt rosszul. Ennek a módosító javaslatnak a költségvetési hatása azonban várhatóan messze elmarad a korábban kalkulált 50 – 60 milliárd forintnyi bevételkieséstől, amit a teljes sertéshús vertikumra kiterjesztett 5 százalékos áfa jelentett volna. „Persze továbbra se feledjük, hogy amíg 27 százalékos az általános adókulcs, addig az áfacsalások visszaszorítása inkább csak vágykép marad, és ez akár a darabolt sertéshúsokra is igaz lehet!” – hangsúlyozta az adószakértő.

Évtizedes hátrányba hoznak minket a különadók
A hazai élelmiszeripart az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók. Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók.
Sürgős lépésekre lenne szükség a baromfiágazatban

Hasonló véleményt fogalmazott meg a Baromfi Termék Tanács (BTT), amely szerint az alapvető élelmiszerek, köztük a baromfihús és az étkezési tojás áfacsökkentése segítheti leginkább a legális ágazati szereplők hosszú távú működését. A szakmai szervezet a sertésszektorban bejelentett csökkentéssel arányos baromfiágazati intézkedésekben bízik. A szervezet jó irányba tett első lépésként értékeli, hogy januártól a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken az élősertés és a hasított félsertés áfája. A BTT szerint a döntés hozzájárulhat ahhoz, hogy a szürke- és feketegazdaság jelentős mértékben visszaszoruljon a sertéságazatban. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)

A szakmai szervezet szerint ilyen irányú lépésekre a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező baromfiágazatban is szükség lenne, mert a szürke- és feketegazdaság részaránya itt is legalább olyan jelentős. Ugyanakkor a baromfihúsokat és étkezési tojást termelő ágazatokban nincsenek olyan köztes termékek, amelyeknél az áfacsökkentést kisebb lépésekben el lehetne kezdeni. A BTT továbbra is a végtermékek, a baromfihús és az étkezési tojás érdemi áfacsökkentését tartja ágazati szempontból kiemelten fontos, végső megoldásnak.

Amíg a forgalmi adó mérséklését a költségvetés nem teszi lehetővé, több sürgős beavatkozásra lenne szükség - közölte a BTT. A terméktanács azonnali intézkedésként szorgalmazza, hogy valamennyi friss, fagyasztott és tovább feldolgozott baromfitermék forgalmazásánál tegyék kötelezővé a szigorú számadású szállítójegyet és az egyidejű számlakíséretet, illetve a baromfitermékek forgalmazását ellenőrizhető - megfelelő infrastrukturális - feltételekhez kössék.

Emellett a BTT szerint a baromfiimportőr cégek számára elő kellene írni, hogy a behozatalt a termékek beérkezése előtt öt nappal kötelezően jelentsék be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Néhib). További szigorításként pedig valamennyi ágazati szereplőt kötelezni kellene arra, hogy anyagforgalmának bemutatásához az éves adóbevallás mellé analitikus mellékletet is csatoljon.

A sertéságazat szereplői az áfacsökkentés kiterjesztésében bíznak

A sertéságazat szereplői bíznak abban, hogy az állami költségvetés teherbíró képességének erősödésével a tőkehúsok és a hústermékek is a kedvezményes forgalmiadó-kulcs alá kerülnek, ahogy a többi élelmiszeripari ágazat azon termékei is, ahol a feketegazdaság szintén súlyos nehézségeket okoz a legális piaci szereplőknek. A jövőbeli lépések nélkül a magyar élelmiszeripar, és ezen belül a hazai húságazat teljesítményének növekedése nem képzelhető el - közölte a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége.

Rossz helyzeetben a magyar húsipar
Évek óta nehéz helyzetben van a magyarországi húsipar, ezen belül is a sertéságazat. A szektor válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (Kapuvári Hús, Gyulai Húskombinát és Pápai Hús 1913) is csőd- illetve felszámolási eljárás alá került. A kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús július 9-én kért csődeljárást saját maga ellen– derül ki a Coface hitelbiztosító friss elemzéséből.
Adófizető vágó- és feldolgozó cégek váltak fizetésképtelenné, magukkal rántva sertéstartó vállalkozások sokaságát is. A folyamat hozzájárult ahhoz, hogy a sertéslétszám 3 millió alá csökkent, így a még működő ipari üzemek alapanyag-behozatalra kényszerültek. Az ágazatot a teljes csőd fenyegette, ami munkahelyek tízezreinek eltűnését eredményezhette volna - írja közleményében a két szakmai szervezet, hozzátéve azt is, hogy a kormány döntése a transzparens csatornákon való sertéstermelés és feldolgozás életben maradásának alapját jelenti.

A takarmányok áfája csökkenhet, a többi nem

Elutasította az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az 5 százalékos áfa kiterjesztését több alapvető élelmiszerre, ugyanakkor a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a bizottság hétfői ülésén jelezte, hogy a nemzetgazdasági tárcánál vizsgálják bizonyos takarmányok áfacsökkentési lehetőségét.

Gőgös Zoltán a bizottság alelnöke javaslatát, hogy ezeket a testület bizottsági módosító indítványként nyújtsa az Országgyűlésnek, a kormánypárti többség elutasította. Gőgös Zoltán azzal érvelt kezdeményezése mellett, hogy a fogyasztók számára csak így válhatna érzékelhetővé a már megkezdett áfacsökkentés. Ezért az áfamérséklésbe - az élő- és félsertés mellett - be kellene vonni a tőke- és baromfihúsokat, bizonyos tejtermékeket, a barnakenyeret, a vizeszsömlét és -kiflit, az Európában előállítható zöldséget és gyümölcsöt, továbbá az édesvízi halakat. Ez az alelnök szerint mintegy 90 milliárd forintos költségvetési kieséssel járna átmenetileg. Viszont a javaslat elfogadása valóban fehérítést eredményezne a szektorban. (Az élelmiszerek magas áfatartama egyébként rontja a mezőgazdasági termelők versenyképességét is.)

A másik javaslat a sertéstartóknak egy gyakoribb - 15 napos - áfa-visszaigénylésre adott volna lehetőséget annak érdekében, hogy likviditásukat fenn tudják tartani. Gőgös Zoltán ugyanis úgy vélekedett, hogy az élő- és félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése a termelőknek nem jó, mivel a feldolgozók gondjait a rovásukra oldja meg.

Horváth István, a bizottság alelnöke, a sertésstratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szerint az ország nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy egy széles körű élelmiszer-áfacsökkentésre sor kerülhetne. Rámutatott: a mostani áfamérséklés növeli a feldolgozók versenyképességét, és a sertéstartók számára is előnyös, mert csökkenti az importot. Ugyanakkor beszámolt arról, hogy bizonyos takarmányok esetében szintén 5 százalékra vinnék le az áfát, például a némelyik feltételnek megfelelő dara, valamint korpa és egyes olajpogácsák esetében. Ezzel a takarmányok egy része is olcsóbb lehetne, és tovább nőhetne a versenyképesség. Ezt a javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja.

 

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo