Hat-hétezer milliárd forintnyi eltitkolt jövedelem lehet a magyar gazdaságban, ezen belül az áfacsalások mértéke az ezermilliárd forintot is elérheti Vámosi-Nagy Szabolcs szerint. Az Ernst&Young adószakértője szerint az áfát, úgy ahogy van, meg kellene szüntetni. „A hozzáadott érték alapú áfa elméletileg szép, tiszta rendszer, de mindenütt rengeteg a visszaélés, és a hatóságok csak kullognak a csalók után. Tehát az elvi tisztaság és a gyakorlati visszaélési lehetőség nem áll arányban egymással. Nem lehet minden ügylet mellé adórevizort vagy rendőrt állítani. A rendszer magában hordozza a csalást: az áfabevallások az ügylet utáni hónap 20-án, vagy a következő negyedévben érkeznek be a magyar nyilvántartásba; még negyed év, amíg bekerülnek a nemzetközibe. Mire ott elkezdik nézegetni a bevallást, a csaló cég régen eltűnt. Ha a csalások ilyen mértékűek, akkor le kell vonni a következtetést: nem a hozzáadott érték típusú adóztatást kell a forgalmi adónál alkalmazni. Szerintem az Egyesült Államokban mindezt átlátták, és ezért nem vezettek be hozzáadott érték típusú adóztatást” – vélte Vámosi-Nagy az Adó Online-nak adott interjújában. A szakértő szerint a jelenlegi rendszert azonban a teljes Európai Unióban meg kellene változtatni. „Csak úgy lehet, mert az áfa az unió kötelező normatívája; ebből az EU nélkül nem tudunk kiszállni. Csak ezt látom megoldási lehetőségként” – hangsúlyozta az adószakértő.
Köztes megoldásként a jelenlegi áfakulcs csökkentését, illetve a fordított adózás kiterjesztését javasolta. „A sertéságazat áfájának csökkentése is ilyen irányú lépés, mert az áfacsalásnak vannak költségei: céget kell létrehozni, könyvvizsgáló kell, jogtanácsos kell. Az Ernst&Young készített egy tanulmányt, amely szerint ha 10 százalékra csökkentenék az élelmiszerek áfáját, akkor a csalások jelentős része megszűnne, mert nem érné már meg. 27 százalékos áfánál viszont nagyon megéri” – mondta a szakértő, aki szerint a fordított adózás kiterjesztésével is harcolni lehet a feketegazdaság ellen. Különösen azért lenne fontos fellépni a jelenség ellen, mert a magyar cégek többsége az áfával trükközik a legszívesebben.
Egyes ágazatokban 50 százalékos a feketegazdaság aránya
A húsiparban az elmúlt év vállalati kudarcairól szóló hírek az eseményeket csak felületesen szemlélők számára is egyértelműen jelezték, hogy súlyos problémák jellemzik az ágazatot, amelyek nem magyarázhatók mással, mint a feketegazdaság drasztikus térnyerésével.
Ezért is üdvözölte a szakma azokat a kormányzati, illetve kormánypárti nyilatkozatokat, amelyek a sertéshúsok esetében az 5 százalékos áfa 2014-es bevezetését kezdeményezték. (Az áfacsökkentést szeptember elején lengette be a kormány.)
A fordított adózás már a gyakorlatban is működik
A fordított adózás 2006-tól működik a hulladékértékesítésben, és több éve az építőiparban, ahol jellemző probléma volt, hogy az alvállalkozók nagy késedelemmel vagy soha nem kapták meg az általuk elvégzett tevékenység utáni ellenértéket, ugyanakkor kötelesek voltak az áfát megfizetni. A fordított adózás ezt a terhet a megrendelőre hárítja, így az alvállalkozónak nem kell megfinanszíroznia az adó összegét. Az államháztartás számára is kedvező a fordított adózás, mert megszűnik annak a lehetősége is, hogy a megrendelő fővállalkozó levonja az áfát anélkül, hogy azt alvállalkozó partnere befizette volna.
A mezőgazdaságban tavaly kétéves időszakra a fő gabonafélék, olajos magvak esetében vezették be a fordított adózást. A hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a szabályozás által érintett ügyletekről az áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József arról számolt be egy hónappal az intézkedés bevezetése után, hogy a fordított áfa hatására gyakorlatilag eltűntek a készpénzzel fizető vevők a táblák széléről. Így érzékelhetően nagyobb lett a legális forgalom a gabonapiacon. Ezzel pedig mind a legális szférában tevékenykedő gazdálkodók, mind az államkassza nyert. Raskó György agrárszakember szerint a bevezetés után az is megszűnik, hogy ténylegesen meg nem valósult exportra hivatkozva visszaigényeljék a be nem fizetett áfát.
Azért nem csodafegyver
Habár a fordított adózás előnyei vitathatatlanok, vannak hátulütői is: további területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényűvé váljon.
Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere szerint egy másik gyakori ellenérv a fordított adózás kiterjesztése ellen, hogy ideiglenesen csökkentené az áfarendszer költségvetést fenntartó hatását. A fordított adózás ezenkívül pontosabb adózási ismereteket is követel, mert az alkalmazására kijelölt speciális területek beazonosítása nem mindig egyszerű feladat. „Általános probléma a fordított adózással érintett termékkör vagy szolgáltatás beazonosítása, illetve a pontatlan beazonosításból adódó kockázatok kivédése. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg a hibás félnél” – magyarázta Nyári Zsolt. Példaként említette, hogy nem mindig egyértelmű, hogy a földmunka vagy a kertépítés esetén alkalmazandó-e a fordított adózás.
Ha az eladó tévesen alkalmazza a fordított adózást, akkor azért büntetik meg, mert nem számolt fel áfát. Ha pedig az eladó áfásan számláz, bár fordítottan, áfa nélkül kellett volna, akkor a vevő azért büntethető, mert olyan áfát vont le, amelyet az eladónak – ha az ügylet fordított áfás – nem kellett volna felszámítania.