Már több mint 160 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ. Az átállást elmulasztó céget akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja a NAV, és e mellett az üzlethelyiséget is lezárhatja 12 nyitva tartási napra – figyelmeztetett közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ráadásul ősztől rákapcsol az ellenőrzésekre a NAV!
Az NGM szerint augusztus végéig több ezer pénztárgép azonnal beüzemelhető. Vagyis a pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásnak nincs más dolga, mint felkeresni a gyártót vagy a forgalmazót. A rendelés azonnal teljesíthető, hiszen az online kasszák a gyártók, a forgalmazók raktáraiban, polcain vannak – emelte ki a minisztérium.
Fontos változás, hogy a tevékenységét 2014. augusztus 31-ét követően kezdő, pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, illetve a 2014. augusztus 31-ét követően pénztárgéphasználati kötelezettséggel járó tevékenységet kezdő adóalany nyugtakibocsátási kötelezettségének – már a tevékenysége kezdetétől – kizárólag online pénztárgéppel tehet eleget.
Ha az online pénztárgépet üzembe helyezték, az üzemeltető köteles az üzlet eladóteréből a hagyományos pénztárgépet eltávolítani – olvasható a NAV közleményében.
A véghatáridő kitűzésére azért volt szükség, hogy szeptember 1-jétől már ne csak a piac legális szereplői használjanak online pénztárgépet. Az adórevizorok ugyanis azt tapasztalták, hogy a régi berendezések használata mögött a legtöbb esetben tudatos adózói magatartások húzódtak meg. Véghatáridő hiányában például számos vállalkozó hónapokkal későbbi szállítási határidőben állapodott meg forgalmazójával, többen késleltették, visszautasították a megrendelt pénztárgép átvételét, vagy egyszerűen nem teljesítették a vállalt előlegfizetési kötelezettségüket, majd a megrendelést visszamondva új forgalmazót kerestek fel.
Az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását igazolják az egyes gazdasági ágazatok bevallási adatai. Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például az első félévben a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének. A kiskereskedelmi szektor kiemelt, az áfacsalásokkal leginkább érintett szakágazatai 26 százalékos, mintegy 33 milliárd forintos fizetendőáfa-növekedésről adtak számot bevallásaikban. A teljes kereskedelmi szektor pedig 106 milliárd forinttal (13,5 százalékkal) teljesített jobban a 2013. év azonos időszakának adataihoz képest.
