Immár évek óta újra és újra felmerül a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésének a lehetősége. Bár sokan már azt gondolták, hogy végérvényesen leáldozott a talált pénzek időszakának, az adózók most mégis kaptak egy utolsó esélyt.

A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

Az öröklési eljárás és a végrendeletek kezelése gyakran hosszas, lelkileg és fizikailag egyaránt megterhelő és időigényes procedúra.

Fontos mérföldkőhöz érkezett 2021-ben a tényleges tulajdonosi nyilvántartás (más néven UBO – „ultimate beneficial owner” – nyilvántartás). A korábbi tervekhez képest ugyan kisebb halasztás után, azonban az európai uniós pénzmosási irányelvnek, valamint az abban foglaltak átültetésének eleget tevő hazai jogszabályoknak megfelelően megtörtént a tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállítása és annak első körös feltöltése adatokkal. A KCG Partners munkatársai által készített összefoglaló rávilágít ennek a rendszernek a hasznosságára.

Az építkezések és a felújítások számának felfutásával párhuzamosan egyre több a vita is, amikor beruházók és építők, illetve fő- és alvállalkozók nem tudnak megegyezni. Ezt mutatja az is, hogy tavaly, a világjárvány ellenére, csak kismértékben csökkent az olyan esetek száma, amikor az egyik fél kérésére egy közjegyző igazságügyi szakértőt rendelt ki.

Az üzleti élet szereplői közötti tranzakciókat sokszor bonyolult, minden oldaláról bebiztosított szerződések szabályozzák. Nem véletlenül, hiszen a belőlük fakadó esetleges viták rendezése kényelmetlen, hosszú folyamat, ami számos kockázattal jár. Az okosszerződések elsősorban azért garantálnak nagyfokú biztonságot a szerződő felek számára, mert automatizált módon, emberi beavatkozás nélkül képesek joghatások kiváltására, és a kódba égetett szerződésteljesítési mechanizmus utóbb megmásíthatatlan.

Új piacfelügyeleti rendelkezések hoztak szigorítást júliustól a kereskedelemben. Több mint egy év állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy felkészüljenek az új szabályoknak való megfelelésre, azonban továbbra is felmerülnek olyan kérdések, amelyek bizonytalan helyzeteket eredményeznek, indokolatlan adminisztratív terheket róva ezáltal a kereskedőkre és beszállítóikra egyaránt - fogalmaz Dávid Barbara, az AegisLegal ügyvédje.

Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.    

Számos egyébként jól működő betéti társaság és közkereseti társaság került nehéz helyzetbe korábban, amikor haláleset miatt megszűnt a beltag vagy a kültag jogviszonya, vagy a tagok száma egy főre csökkent. Ha ugyanis hat hónapig nem jelentettek be új tagot a vállalkozásba, akkor a céget a törvényi szabályozás szerint automatikusan megszüntették. Július 1-től azonban ez nem fenyegeti a társaságot akkor sem, ha a helyzetet fél év alatt nem sikerül rendezni – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek.

Még ha nem is óriási, de legalább vagyoni elégtételt kaphatnak azoknak a polgári pereknek az érintettjei, melyeknél az eljárás elhúzódik – mutat rá a Kapolyi Ügyvédi Iroda arra az új jogszabályra, mely jövő januárban lép életbe.

Visszavetik a cégek növekedési kilátásait az elhúzódó szerződéskötési folyamatok – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogi szakértő bevonásával készült közös kutatása.

Üzleteket veszítenek a cégek jogi osztályaik leterheltsége miatt – állapítja meg az EY több mint 2000 felsővezető és 1000 vállalati jogtanácsos megkérdezésével, 22 országban készült globális felmérése. A helyzet megoldását a digitalizációban és kiszervezésben látják a döntéshozók.

96 új eljárást indított és 106 folyamatban lévő eljárást zárt le tavaly a Gazdasági Versenyhivatal, több mint 8 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő.

Bár a jó irányba tett lépés, ugyanakkor kérdéses, hogy a magyarországi csődeljárások legfőbb problémáit képes lesz-e orvosolni a július 1-jén hatályba lépő új csődtörvény. A jogszabály vállalatokra gyakorolt várható hatásait elemezte Dr. Győrfi Attila, az Euler Hermes hitelbiztosító kár- és követeléskezelési igazgatója.

Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni Magyarországon is.

A háztartási napelemes rendszerekkel megtermelt áram elszámolásának változása sokakban kétségeket támasztott: megéri-e vajon jelentősebb összeget egy ilyen beruházásba fektetni? A válasz továbbra is egyértelműen igen. A napelem ugyanis mindenekelőtt évtizedekre szóló, hosszú távú befektetés, ami a környezetvédelmi előnyök mellett anyagi hasznot is hajt tulajdonosának.

Hosszú várokozás után, Magyarországon is elindul a tényleges tulajdonosok nyilvántartása. Mire lesz jó, miért szükséges ez, mik a teendők?

Sok a tévhit az ingatlanvásárlás kapcsán fizetendő előleg, illetve foglaló fogalmával és szabályaival kapcsolatban, pedig milliók is múlhatnak rajta. Az emberek fele nem tudja például, hogy az előleg mindig visszajár, ha meghiúsul az adásvétel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint hétszáz választ összesítő online felméréséből. A kitöltők kevesebb mint egynegyede tudta csak, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével.  A legtöbbekben ugyanakkor az már tudatosult, hogy a kifizetett foglaló kétszeresét kell visszakapniuk, ha az eladó úgy dönt, mégsem adja el nekik az ingatlant.

A gazdasági, üzleti életben nem ritka, hogy külföldi cégekkel állunk kapcsolatban és külföldre szállítunk vagy mi rendelünk külföldről, legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás. Ezért, az sem ritka, hogy a jogi ügyeink is határokon átnyúlóak és előfordul, hogy a magyar cég külföldön pereskedik, vagy éppen fordítva: őt perlik be külföldön.

Többen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a már meglévő munkája mellett akár megélhetésének biztosítása, akár kereset kiegészítés végett újabb munkát szeretne vagy kénytelen vállalni. Régebben ezt nevezték másodállásnak, de jelenleg milyen körülményekre kell ilyen esetben a munkáltatóknak és a munkavállalónak figyelemmel lennie? Tömösvári Andrea ügyvéd segít megválaszolni a kérdéseket.

Az átoltottság növekedésével és a szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését a korábbi munkakörnyezetbe. Emellett már a diákokok is készülnek a nyári pénzkeresésre, az iskolaszövetkezetek és kölcsönző cégek igyekeznek olyan dolgozókat közvetíteni, akik megfelelnek a megrendelők elvárásainak.

Roppant érzékeny területen jár az a vállalat, amely arra kíváncsi miről is levelezik munkavállalója, s ezt ellenőrzi. Az alkalmazott fiókjának revíziója ugyanis nagy körültekintést igényel. Ez különösen abban az esetben igaz, ha engedélyezett számukra a magánhasználat.

Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

A koronavírus járvány kapcsán gyakran felmerül, hogy megbetegedés miatt vagy karanténhelyzet kapcsán jogosult-e a munkavállaló munkabérre és milyen ellátásra jogosult? Miként az is jó kérdés, hogy ilyen helyzetben hogyan tud a munkavállaló és a munkáltató megállapodni a munkavégzés feltételeiről? A Deloitte szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.

A január 1-jétől életbe lépett kata szigorítások kihívás elé állítják a kisadózókat és partnereiket, akik a NAV idei tervezete alapján szigorúbb ellenőrzésekre is számíthatnak. Sok vállalkozó számára ugyanakkor még kérdéses lehet, hogy milyen lehetőségei vannak, ha a szabályozási változások miatt másik adónemet kell választania. A K&H szakértői összegyűjtötték, hogy kinek lehet érdemes váltani és ha erre kerül a sor, milyen egyéb adózási formák állnak a jelenlegi katások rendelkezésére.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idei évben több mint 5,4 millió embernek készítette el az szja-bevallási tervezetét – de mi az, amire figyelnie kell az adózóknak?

Nagy baj lehet abból, ha a koronavírus elleni oltás a munkavállalóval kapcsolatban szóba kerül.

Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz, vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

A koronavírus elleni oltásokkal legalább felcsillant a halvány remény arra, hogy nyáron már újra lehet majd utazni. Kérdés, hogy addig ki marad talpon.

A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a munkáltatók számára, hogy kötelezővé tegyék dolgozóiknak a koronavírus elleni védőoltást – hívják fel a figyelmet dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Simkovicz Benjámin, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői.

Rendkívül körültekintőnek kell lenniük azoknak a vállalatoknak, vállalkozásoknak, amelyeknél az elmúlt három évben munkaügyi jogsértést tártak fel. Az év elejétől ugyanis új szabályok vonatkoznak a bírság kiszabása során mérlegelendő szempontokra – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Azok, akik az említett időszakban már hibáztak, a korábbinál jóval tetemesebb büntetésre számíthatnak.  

A Brexit számos bizonytalanságot hozott a nemzetközi üzleti és kereskedelmi kapcsolatokban. Ebből az egyik a határon átnyúló peres eljárások tisztázatlansága. Erre a helyzetre nyújthat megoldást a nemzetközi választottbírósági rendszer, amit az adott cégek között megkötött szerződésekben érdemes kikötni.

A változásra az EU már tavaly felhívta a figyelmet, viszont a 2020. novemberétől már megjelenő új címkék mellett mankóként segíthették a vásárlókat a régiek. Idén március 1-től azonban már hiába keressük a sok „+” jelzést a háztartási nagygépeken, sőt, már az „A” osztályú besorolás is kevesebb lesz. Hogyan érdemes tájékozódni az új káoszban? 

Gulyás Gergely az éttermeket, kávézókat, konditermeket említette az intézkedés bejelentésekor, de a rendeletből kiderül: más tevékenységet végző cégeket is mentesítenek a várt 4 helyett 5 hónapra a bérletidíj-fizetési kötelezettségek alól.

A 2019-es eredményt fogják vizsgálni: veszteséges és működésképtelen cégnek nem adnának pénzt, de egyébként laza feltételrendszerben gondolkodnak.

Ne készüljön 1 millió NAV bejelentés.

Fiktív leárazással és valótlan, vásárlásra sürgető üzenetekkel hirdették a MyProtein termékeket. A hatóság 100 millió forintos bírságot rótt ki az angol cégre. 

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból és 2021. január 1-jén elhagyta az EU vámunióját is, ezért a magyar kereskedők, vállalkozások és állampolgárok is jelentős változásokat tapasztalhatnak a brexit miatt - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. 

Január 1-jén hatályba léptek az új EKÁER-szabályok: valószínűleg az Európai Bizottság kritikáit is szem előtt tartva a magyar jogalkotó jelentősen egyszerűsítette az EKÁER-rel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket. A Mazars szakértői az alábbiakban összegyűjtötték a szabályozás lényegi változásait, amelyek közül kiemelkedik, hogy a jövőben már csak a korábban kockázatosként megjelölt termékkörre vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség.

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni?

A gyermeke 3. életévének betöltéséig az édesanyát fizetés nélküli szabadság illeti meg, de mi a helyzet akkor, ha valaki korábban szeretne dolgozni ismét?

December vége és január eleje a leltározás időszaka a gyártó és nagykereskedelmi cégeknél. A leltár az egyik legfontosabb kontroll pont a készletgazdálkodásban. Ha rendben van és nincs különösebb hiány, a legtöbb cégvezető meg is nyugtatja magát, hogy ezek szerint nincs biztonsági probléma a cégnél, nem dézsmálja senki a cég vagyonát. Nem is tévedhetnének nagyobbat. Ebben a cikkben arra mutatunk néhány példát, hogy a legtöbb gyártó vagy nagykereskedelmi cégnél milyen gyenge pontjai vannak a szokásos leltár folyamatnak, hogyan lehet átverni a leltározási rendszert és eltüntetni a valós készlethiányt.

Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére rugalmasabbá váltak a távmunkavégzés szabályai. A kormányrendelet célja, hogy az átmeneti szabályozás alatt, azaz 2021. február 8-ig minél rugalmasabb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási forma megvalósítását.

Megszavazta ma az Országgyűlés azt a törvénycsomagot, amely alapján kötelezően visszaválthatóak lesznek az italcsomagolások. Az elfogadott hulladékszabályozás alapján most a kormányon a sor, hogy meghatározza a betétdíjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó konkrét előírásokat. A magyaroik döntő többsége a visszaváltás mellett az italcsomagolások újratöltését is támogatja - írja a Greenpeace friss blogbejegyzésében.