Koronavírus-oltás: mit tehet a munkáltató és a munkavállaló?

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban. Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni?

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

(Fotó: Pixabay)

A problémás területeket Zempléni Kinga munkajogász járta körbe és válaszolta meg:

  1. Van Magyarországon oltási terv?
A napokban jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján A lakossági tájékoztató az oltási terv alapján (kivonat), amely 7 csoportra osztja a magyar lakosságot, akiket a következő sorrendben oltanának be:
  • Egészségügyi dolgozók
  • Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők
  • 60 évesnél idősebbek
  • A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkásjuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal.
  • Azok a 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
  • A kritikus infrastruktúrában dolgozók
  • Az összes többiek, vagyis “valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak”
  1. Lehet arra számítani, hogy a magyar kormány kötelezővé teszi a COVID védőoltást?
Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a védőoltás kötelezővé válna a munkavállalók vagy a lakosság számára. A magyar kormány következetesen azt jelentette ki, hogy a védőoltás önkéntes lesz.
  1. Kötelezheti a munkáltató a munkavállalót a védőoltásra?
Általánosságban, a munkáltatóknak nincs törvényes joguk arra, hogy megköveteljék a munkavállalóktól a védőoltás beadatását (hacsak nincs arra külön rendelkezés).

A munkáltató azonban felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdés értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban <61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet> foglaltaknak megfelelően felbecsülni. A becsléstől függően a munkáltatónak írásban kell meghatározni azon munkavállalók körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen a védővédőoltások biztosítása indokolt számukra.

Ha becslés kimutatja a munkavállaló egészségének és biztonságának olyan biológiai tényezők expozíciójából származó kockázatát, amelyekre létezik hatékony védővédőoltás, ez esetben a munkáltatónak - a foglalkoztatás feltételeként - a munkavállaló számára meghatározott védővédőoltást fel kell ajánlania. A munkavállalót tájékoztatni kell a védővédőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól. Amennyiben a munkáltató a becslés alapján előírja bizonyos munkakörben a védővédőoltás szükségességét, akkor köteles az védőoltást és annak költségeit is biztosítani.

Kérdés, hogy minden munkakör COVID szempontból veszélyeztetett munkakörnek minősül-e, és ilyen módon köteles-e a munkáltató COVID védővédőoltást biztosítani. A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védővédőoltások rendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által évente kiadott Védővédőoltás Módszertani Levél (VML) tartalmazza. A 2021-es VML még nem jelent meg, ezért nem tudjuk pontosan, hogy mely munkakörökben fogja a NNK a COVID védőoltást javasolni.

Javasoljuk, hogy a 2021-es VML megjelenéséig a munkáltatók ne végezzék el a fent ismertetett kockázatelemzést és addig ne kötelezzék a munkatársakat a COVID védőoltásra. A 2021-es VML megjelenését követően a munkáltatók foglalkozás-egészségügyi orvos és munkavédelmi szakember bevonásával haladéktalanul végezzék el a fent ismertetett kockázatbecslést.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo