Januártól jelentősen megváltoztak a munkaügyi bírságok kiszabása kapcsán alkalmazandó mérlegelési szempontok, miután módosítottak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozó pontjain – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az év elejétől a büntetés kiszabásakor a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések száma mellett azt is figyelembe veszik, ha három éven belül akad legalább egy, a korábbival azonos jogsértés a vállalat múltjában. Különösen fontos, hogy a három évet nem a korábbi munkaügyi ellenőrzés időpontjától, hanem az annak eredményeként meghozott hatósági döntés véglegessé válásától számítják.

„Azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi ellenőrzés során visszaesőnek bizonyulnak rendkívül módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat” – hangsúlyozza dr. Simon László, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Kiváltképp a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a bányászat és az egészégügy terén működő vállalatok részéről indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem és figyelem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt év végén kiadott közleménye ugyanis arra hívta fel figyelmet, hogy az idei év során a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatóak munkaügyi ellenőrzések is.

Más területen dolgozó cégek sem nyugodhatnak meg azonban, ugyanis a tárca hozzátette, hogy munkaügyi ellenőrzéseket – többek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Ezek szükségességét többek között az ellenőrzések tavalyi, harmadik negyedéves adatai is igazolják, amelyek szerint a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket. E mellett a fekete foglalkoztatás az ellenőrzések során érintett munkavállalók több mint 15 százalékánál volt bizonyított.

Az eredmények alapján továbbra is kifejezetten gyakorinak számít a részmunkaidőben foglalkoztatottként bejelentett munkavállalók teljes állásban történő foglalkoztatása, amelyet a munkáltatók jellemzően több havi munkaidőkeret alkalmazásával igyekeznek leplezni. Gyakran előforduló szabályszegésként jelenik meg a munkaidő nyilvántartásának elmulasztása vagy valótlan rögzítése, amely az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel harmadát érintette.