Amennyiben egy vállalat problematikusnak látja – a jellemzően megkeresése, együttműködése nélkül – egy podcast adásban a róla megjelent tartalmat, akkor első körben azt kell mérlegelnie, hogy valójában milyen felülettel is áll szemben. Ahhoz, hogy az interneten, akár bárki számára elérhető hanganyag sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősüljön, négy feltétel együttes teljesülése szükséges. Ezek közül hárommal általában nincs gond:

• a műsor gyártója olyan természetes vagy jogi személy, aki felelősséget vállal a gyártott tartalmakért,
• az elkészült anyag tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási jellegű,
• és a nyilvánosság számára készül.

(Fotó: Pixabay)

Ha a podcast adással a szerkesztők nem a nyereség elérését tűzték ki célul, úgy az nem minősül sajtóterméknek. Így nem esik a médiatörvény (Mttv.), valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) hatálya alá sem. A podcastra ilyenkor a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései irányadóak. Miután a sajtó-helyreigazítás csak médiatartalmak, valamint sajtótermékek kapcsán kérhető, így egy cég a vállalatot ért jogsértés esetén nem is tud élni ezzel a jogával. Ilyen esetben egy természetes személy és jogi személyként egy vállalat is polgári peres úton kérhet jogorvoslatot a személyiségi jogainak (különösen a jóhírnév megsértése, kizárólag természetes személyek esetében alkalmazandó becsületsértés) megsértése miatt.

Ebben az esetben az eljáró bíróság viszont – figyelemmel arra, hogy a podcast nem sajtótermék – nem dönthet a helyreigazító közlemény közzétételéről, beolvasásáról.  Egy podcast beszélgetésben ért személyiségi jogsértéskor a bíróság „csupán” sérelemdíj kifizetésére kötelezheti az adás készítőjét, illetve azt, aki felelős a műsor készítéséért. „Ennek mértékét a bíróság az eset körülményeire, többek között a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, valamint a jogsértésnek a jogi személyre gyakorolt hatására tekintettel határozza meg” – tette hozzá a szakértő.

E mellett egy társaságnak akár a nyilvánosságra nem tartozó üzleti titkait is kiteregethetik egy podcast beszélgetés alatt. Ebben az esetben szintén bírósághoz fordulhat a cég, kártérítést is követelhet, illetve kérheti a bíróságtól a jogsértés beszüntetését és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.