Országonkénti bontásban kellene közzé tenniük, hogy az EU mely tagállamaiban termelnek nyereséget, mely tagállamokban fizetnek adót, illetve ezt az EU által adóparadicsomnak tekintett EU-n kívüli országokkal kapcsolatban is közöljék. A javaslatot azonban még mindig nem sikerült elfogadni, többek között Magyarország és Németország is blokkolja. – foglalta össze a Niveus Consulting Group.
Az Európai Bizottság 2016. áprilisában terjesztett elő a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi nyilvánosságra hozatala tekintetében. A több, mint öt éve megalkotott javaslat előzetesen leszögezi, hogy a bonyolult adózási szabályok és az adótitok jellemezte környezet lehetővé teszi egyes multinacionális vállalkozások számára az agresszív stratégiák folytatását.
A magyar jogba is átültetett eddigi szabályozás csupán az adóhatóságok felé ír elő országonkénti jelentéstételt a multinacionális vállalkozások számára (Country-by-Country Reporting, Országonként Jelentéstételi Kötelezettség).
Kire vonatkozna?
A javaslat alapján az adatszolgáltatás a 750 millió EUR-nál nagyobb konszolidált árbevételt teljesítő, az Európai Unióban tevékenységet végző uniós és nem uniós multinacionális vállalkozásra nézve lenne kötelező, így a kkv-k ebből a javaslatból kimaradtak. - összegzi Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.Milyen adatokat kellene jelenteni?
Az információszolgáltatás kiterjed a megfizetett és az esedékes nyereségadóra, valamint egyéb kontextuális információkra: a tevékenységek jellegére, az árbevételre, az alkalmazotti létszámára és az adózás előtti nyereségre.Természetesen, az érintett vállalkozások kifogásokat emeltek a javaslat ellen, különösen, ha aggályosnak vélik a bizalmas információk versenytársak felé való egyoldalú közlésével járó kockázatokat, az adminisztratív terheket és a kettős adóztatás veszélyét. Legtöbbjük azt támogatja, hogy a jelenleg fennálló rendszernek megfelelően csak az adóhatóság számára legyen hozzáférhető az országonkénti jelentés.
Hol tart a folyamat?
Bár a javaslatot már több, mint 5 éve megfogalmazta az Európai Bizottság, a vállalkozások és több ország ellenállása eddig megakasztotta ennek hatályba lépését.Németország a német nagyvállalatok érdekeit figyelembe véve már a kezdetektől fogva kifejezetten ellenezte a jogszabály elfogadását. Ennek érdekében 11 másik EU-tagállamot maga köré gyűjtve sokáig akadályozta, hogy a minősített többséggel támogatni lehessen az irányelvtervezetet.
Idén év elején azonban fordulat állt be az ügyben, mivel Szlovénia és Ausztria átállt a szabályozást támogató országokhoz, ugyanakkor Németországon kívül Magyarország, Írország, Luxemburg, Málta, Svédország, Csehország és Ciprus továbbra is ellenzi a javaslatot.
A többség támogatásával a javaslat az Európai Tanácshoz került, amely ideiglenes politikai megállapodásra jutott az Európai Parlament tárgyalócsoportjával. Ennek alapján a tagállamoknak tizennyolc hónapjuk lenne arra, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültessék.
Az ideiglenesen elfogadott szöveg végső jóváhagyás céljából benyújtásra került az Európai Tanács és az Európai Parlament elé, amelyeknek néhány hónapon belül döntést kell hozniuk a támogatás kapcsán. Utána lehet kihirdetni az Unió hivatalos lapjában, majd átültetni az adott tagállamok belső joggyakorlatába.
