A magyar agrárpiac szabályozását az EU-éval összehasonlítva továbbra is számottevő különbségeket találunk, ugyanis alapvetően eltérés van a támogatási rendszer alkalmazásában.

Ezt a helyet azért alakítottuk ki, hogy ide kerüljön az Széchenyi terv informatikai fejezete. Az említett fejezet azonban még nem készült el, vagy ha igen, nem publikus – közölte lapunkkal a Miniszterelnöki Hivatal majd a Gazdasági Minisztérium sajtóosztálya. Az alább elhelyezett dolgozat részletek a készülő informatikai stratégia eddig megjelent változatából.

Még a tavaszi ülésszakon elfogadásra kerülhet a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat, melyet a kormány már elfogadott.

Felelős lesz, de nem most, hanem majd az élelmiszerbiztonságért a FVM, az erről szóló előterjesztés hétfőn kerül a kabinet elé.

Aktuális statisztika: 1500 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az EU-ban, igaz, nagyon kevés esetben jut el a tényleges elmarasztalásig.

A közösségi bűnmegelőzés eredményeként nagyobb a közbiztonság - jelentette ki az igazságügyi tárca vezetője egy 2003-ban megalkotott törvény értékelése során.

Szakmai díjakat alapítottak azon szervezeteket elismerendő, amelyek az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szemléletét a leginkább érvényesítették.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Beszélgetés Z. Karvalics Lászlóval, a BME UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ vezetőjével

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Magát átkeresztelve grandiózus tervekkel rukkolt elő az eddig Minor, ezentúl Aquis Informatikai ZRt., mely egymillió eurós exportot is reálisnak tart.

A wifi-n, bluetooth-on vagy usb-n porton keresztül is bejuthat a vállalat egy fizikailag könnyen megközelíthető gépére a károkat okozó zsaroló vírus.

2005. szeptember 8-án kezdi meg működését az a Mobil Innovációs Központ, amely nemzetközi jelentőségű szerepet hivatott vállalni a jövő vezeték nélküli távközlési megoldásainak kutatásában és fejlesztésében. Az állami támogatással, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán keresztül, tizenhét tagú konzorcium által létrehozott központ egyik alapító tagja a Pannon GSM, a mobil szélessávú kommunikáció hazai úttörője.

A WAP-os mobil internet csak rövid átmenet – tartják némelyek – a teljes értékű „hordozható” internet megvalósulásáig. Mások szerint a WAP rohamos elterjedését ma még az infrastruktúra hiányosságai gátolják, de lassan és biztosan egyre népszerűbb lesz, és ez Magyarországon is versenyre készteti a telefontársaságokat e tartalomszolgáltatás terén.

Az európai telekommunikációs ipar eddig több mint 230 milliárd dollárt költött a harmadik mobiltelefon-generációra (3G) való felkészülésre. A legfélelmetesebb ebben az összegben az, hogy belátható időn belüli megtérülésére nincs garancia. Hiszen a 3G, a nagyobb sávszélességen és új hálózaton, az UMTS-en (Universal Mobile Telecommunications System) folyó gyorsabb adatátvitel Európában csak 2003–2005-ben indulhat hódító útjára. De addig?

„Már megint jött egy ismerősöm azzal, hogy az internet elidegenít. Azt mondtam neki: Figyelj, tegyük fel, hogy én ma az utcára kerülök. Vegyük az összes olyan embert, akit én az interneten ismertem meg, és aki hajlandó lenne nekem egy tányér levest és egy éjszakára szállást adni. Évekig ellehetnék gond nélkül. Te meddig lennél el?” - Ez a mottó szerepel a legolvasottabb hazai tartalomszolgáltató olvasóközönségét - de írhatnók: olvasóközösségét - vizsgáló, elemző (szak)dolgozat elején. Tehát pontosan az ellenkezőjét olvashatjuk ki belőle, mint amitől félünk: az internet elszemélytelenítő, magányba taszító hatású. A chatelés őrülete is mintha a dolgozat megállapítását igazolná. Egy biztos: magára valamit is adó tartalomszolgáltató nem lehet meg fórum és/vagy chat nélkül.