Veres János pénzügyminiszter a Friedrich Ebert Alapítvány által felkért előadóként Vértes Andrással, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnökével egyetemben Reformkényszerek a magyar költségvetésben címmel meghirdetett rendezvényen szerepelt május 9-én este. A fiskális tárca vezetője úgy nem mondott konkrétumokat hallgatóságának, hogy konkréten bejelentette, döntően olyan programot dolgoztak ki és még javában írják a megannyi részletet, amely mélyreható változások sorát tartalmazza. A köznyelvben ezeket hívják a nagy elosztó rendszerek reformjának. A második Gyurcsány kormány törvénymódosításokkal - alkalmasint kétharmados törvényekkel - indítja el az önkormányzati, az egészségügyi, az állam működésére vonatkozó átalakításokat. A miniszter szavai szerint a maastrichti kritériumok 2008-ban való teljesítésére, a 2010-es euró-bevezetésre koncentráló politika azt is tartalmazza, hogy kerülnek minden olyan beavatkozást a gazdaságba, amelyekkel csak a tárgyévi folyamatokat befolyásolnák, ellenkezőleg, a költségvetés esetében is olyan egyensúlyjavítási lépéseket tartanak reálisnak, amelyeknek hosszabb távon jelennek meg a hatásai.
Veres János az áprilisi államháztartási adatok nyilvánossá válását is elemezte, azt, hogy a januári-februáriak az előre jelzetthez képest jobbak voltak, melyeket rosszabbak követtek márciusban. Az áprilisi számok azonban a kormányzati prognózisnál ugyancsak előnyösebbek, 40 milliárddal lett jobb az államháztartás egyenlege. Ezzel együtt is lényegi, hogy az új kormány hozzákezd az államháztartás hosszú távra szóló reformjához, melyet - érvelt a miniszter - már a választások előtt is képviselt és nyilvánosan is megnevezett a tárca. Magyarországon ma reformhangulat van, a szakemberek, a gazdálkodók körében mindenképpen, de a lakosságtól sem idegenek a változtatások. Az állam működését kell erőteljesen megváltoztatni - nevezte meg a reformok talán első stációját Veres János, aki e követelmény másfél évtizedes előtörténetét egy szójátékkal vázolta fel: a politika a népszerűtlenségétől jobban félt, mint az ésszerűtlenségtől. A kormányprogram a hónap végén lesz nyilvános, június és július folyamán a parlament elé kerül, immáron döntést igénylő törvénytervezetek formájában. Több kétharmadosat is beterjesztenek, s Veres utalt rá, még alkotmánymódosításra is javaslatot tesznek.
Míg a fiskális tárca vezetőjét a titoktartás kötelezte a készülő program részleteinek mellőzésére, addig Vértes András a hozzáértő bennfentes minőségét is sejtetve zavartalanul felvázolhatta előadásában a kormányzati lépések jellegét. A GKI elnöke úgy tapasztalta, hogy a vélelmezett megszorításoknak ugyan nem tapsol majd a társadalom, de mégis várja a komoly átalakításokat. A koalíció reformígérettel nyert, s most a politikai kontinuitást valóban nagy horderejű gazdaságpolitikai fordulattal kell ötvözni. Ennek sikerét mind a társadalom, mind a nemzetközi környezet igencsak várja, ez utóbbi úgy is, hogy keresni akar rajta. A pénzpiacok rengeteg pénzt tartanak az országban - magyarázta Vértes András -, s alapvetően arra játszanak, hogy a forint visszaerősödik.A magyar gazdaság képes teljesíteni a maastrichti kritériumokat, sőt eddig sem a gazdaságon múlott, hogy nem teljesültek ezek a passzusok, hanem a politikán. Most a politikában is megvan az akarat - érvelt a GKI-elnök -, vagyis teljesíthetők is a maastrichti kritériumok. Vértes szerint a fő kérdés most az, hogy sikerül-e olyan reform- és rövid távú egyensúlyjavító programot összeállítani, amely a magyar GDP 5-5,5 százalékával javítja az állam pozícióját néhány év alatt. Vértes szerint az elkövetkező tíz évnek arról kell szólnia, hogy folyamatosan modernizálódik az állam tevékenysége. De úgy, hogy a teendők zömén az első három-négy évben sikerül túljutni.
A rövid távú - de Veres Jánosra hajazva: hosszabb távon fenntartandó, trendváltozást eredményező - beavatkozások GKI-s listájának első helyén az állami rendszerek körében elérendő kiadáscsökkentés, illetve bevételnövelés áll. Bár az itt szükséges intézményi változtatások az első időkben kiadásnövekedéssel járnak együtt, de a trend kedvező és szükséges. A kiadáscsökkentések legérzékenyebb, ám legkevésbé elkerülhető passzusa a gázártámogatás két vagy három lépésben történő leépítése. Vértes adatokkal is segített a tisztánlátásban, januárban és februárban 65 százalékkal volt magasabb az importgáz ára, mint egy évvel korábban, s ezt a differenciát ellensúlyozzák támogatásokkal - nyilvánvalóan ésszerűtlenül. Ráadásul a magas jövedelműek ugyanúgy élvezik a kedvezményeket, mint azok, akik tényleg rászorulnak a segítségre. Tehát elkerülhetetlen, hogy a világpiacihoz közelítő "pályára" állítsák a gázárakat, s akik támogatandók, azok valóban kapjanak ellentételezést. Vértes András a bevételek adókulcsokkal való növelését elkerülhetetlennek tartja, sőt tartotta már tavaly szeptemberben is: akkor jelentette ki nyilvánosan is a GKI, hogy az áfa 15 százalékos kategóriáját 20 százalékosra kell felvinni. A cég elnöke szerint a társasági nyereségadó is "feltornázható", s Vértes azt is tanácsolja a kormányzatnak, hogy az eva 15 százalékától is tekintsen el, azaz növeljék ezt a kulcsot is 20 százalékra. Ingatlanadót szintén jósol az elnök, az állami cégek ingatlanait sem kímélve. S végül a munkavállalói járulék növelése is realitás lehet.
A gazdaságkutató a kormányzattól elvárt egyensúlyjavítást - annak hatásait - számszerűsítette is: a reform és a kiigazítás lassíthatja a növekedést, de csak néhány tizeddel, következésképp a 4 százalék fölött marad, ha az EU-ban a 2 százalék körüli konjunktúra is valóságos lesz. Májusban, júniusban és júliusban az infláció még lefelé tart, alatta lesz a 2 százaléknak. Igaz, utána már fölfelé mozdul el, a GKI úgy gondolja, a havi index 4,5 százalék körül alakulhat, legfőképp az egyensúlyjavító intézkedések velejárójaként.