Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

Hatályba lépett az idei kötelező legkisebb munkabért tartalmazó kormányrendelet, aminek értelmében 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege is.

Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így keddtől bruttó 149 ezer frointra nőtt a minimálbér összege.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).

A jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból - írja a K&H.

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd azért, hogy emelkedjen az otthoni ápolásért járó díj. Azt szeretnék, ha legalább a minimálbér összegét megkapják azok, akik családtagjukat gondozzák.

A nyugati fizetést kell, hogy kapják azok a kelet-európai munkavállalók, akik ideiglenesen Nyugat-Európában dolgoznak, döntött az Európai Parlament. Az új szabály szerint a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak nekik.

Konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartására, a V4-es régió szakszervezetei szerint a megoldás egy európai minimálbér-eszköz lehet.

A borárak emelkedése várható a külkereskedelmi folyamatok és a termelési költségek növekedése miatt – hívta fel a figyelmet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A szélsőséges időjárás ugyanis tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is.

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

A GKI Zrt. 2018 márciusában vállalati felmérést készített az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték.

A munka törvénykönyvének felülvizsgálatát, sztrájkjogot, létminimumhoz kötött minimálbért, általános hatáskörű érdekegyeztető szervezetet szeretne a 70 ezer munkavállalót tömörítő SZEF.

A bolt nélküli települések száma 219, négyszer több, mint 15 éve, és ez még nem a történet vége: a falusi kisboltok jelentős része a tönkremenetelhez igencsak közel jutott az elmúlt években, szép számban le is húzták a redőnyt, nem csak hétfőn, kedden vagy szerdán, hanem végleg. Nem ők tehetnek sok mindenről, és van, akinek reménytelen a helyzete – hívta fel a figyelmet cikkében a blokkk.com.

A fogyasztói árakhoz képest megelőzte a magyarokét a román minimálbér – derül ki az Eurostat statisztikáiból. A nyugati minimálbéres munkások is a kelet-európai átlagbér többszörösét vihetik haza, Luxemburgban havi 620 ezer forintnak felel meg a bruttó minimálbér.

A nettó fizetések továbbra is emelkedőn vannak, ahogy a reálbérek is, ugyanakkor szembetűnőek az országon belüli egyenlőtlenségek, de más kockázattal is számolni kell.

Már nem csak szakmunkásokból van hiány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.

A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegét a kormány és a versenyszféra képviselőinek megállapodása rögzítette. A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint. Az RSM Blog összeállította a legfontosabb tudnivalókat.

Egy hitelfelvétel hosszú távú elkötelezettséget jelent egy-egy háztartás számára, ezért fontos az igénylésre való körültekintő felkészülés. Ma már a bankok a korábbi évekhez képest jelentősen egyszerűsítették a hitelfelvételhez kötődő adminisztrációt, de azért számos tényezőt figyelembe kell venni - derül ki a BankRáció.hu összeállításából, amely a lakáshitelfelvételhez szükséges legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte össze.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

2017 első félévében két és félezer bolthellyel lett kevesebb. És ez csak az első félév, később majd jön a második félév statisztikája is. Öt év alatt - 2012 óta - húszezerrel csökkent a boltszám: minden hetedik bolt bezárásra van ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol nincs bolt.

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

A nyugdíjas szövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok fizetésének a munka törvénykönyve alapján el kell érnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben nincs bérplafon - mondta Kováts Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet ügyvezetője.

Az Országgyűlés  elfogadta azt az adótörvény csomagot, mely a hatályba lépését követően jövő év elejétől érinti az adómentes albérlet térítés szabályait. Jövőre várhatóan még többen, még nagyobb értékben kaphatják ezt a juttatást a munkáltatójuktól.

Emellett még a munakerőhiány miatt is fájhat a fejük, hiszen elsősorban szakácsból, pincérből, eladóból van kevés. A helyzetet ugyan enyhíti a diákok nyári munkába állása, de szükség volna állami szerepvállalásra is - hangzott el a szakmai érdekképviselet részéről azon a fórumon, ahol az aktuális jogszabályváltozásokról kaptak tájékoztatást is a dél-balatoni kiskereskedelmi boltok, vendéglátó üzletek, büfék tulajdonosai és üzemeltetői.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Soha ekkora összefogásra és összezárásra nem volt még szüksége a fuvarozóknak, mint ma, amikor Brüsszelben a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó jogszabályalkotási tervek egyértelműen ki akarják szorítani a közép-kelet-európaiakat az unió nyugati részéből - mondta az MTI érdeklődésére a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkár-helyettese.

Komoly szabályozási nehézségekkel néznek szembe a magyar fuvarozók. Bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. A piaci szereplők egy része szerint ellehetetlenül a működés, mások példátlan összefogással javaslatokat tettek a kormány elé.

Idén 10-ből 4 vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

Beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a VOLÁN Egyesülés egy osztrák jogszabály miatt, amely az Ausztrián áthaladó gépjárművezetők bérét az ausztriai minimálbérhez igazítja.

A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A fuvarozók érdekképviselete szerint szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmusról van szó, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A kisvállalatok birkóznak meg legnehezebben az emeléssel. 

A kormány felmérést készít a tavaly novemberben a szociális partnerekkel aláírt bérmegállapodás munkáltatókra gyakorolt hatásairól - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Liga Szakszervezetek (Liga) konferenciáján.

Ismét megerősítették, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája. Bárhogy boncolgatják, a megoldás legfontosabb része további komoly béremelés lenne, a kérdés csak az, miből.

Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben. Beszélt a béremelés szükségességéről is, de arról, hogy erre honnan lenne fedezet, nem ejtett szót.

Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket szakértőnk segít tisztázni.

25 ezer forinttal emelkedett 2016-ban, év közben a bolti dolgozók keresete, de a létszám nem ugrott meg. A karácsony előtt sem enyhült a létszámhiány. A 2017. évi nagyobb minimálbért pedig sok kisbolt nem tudja majd kifizetni.

Az egyik leginkább várt idei jogszabályváltozás a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkáltatói járulékok csökkentése. Az intézkedésektől egyesek azt várják, hogy segítenek a munkaerőhiány csökkentésében, mások szerint viszont inkább csak tovább nehezítik a kisvállalatok helyzetét. A jogszabály hatályos – de mi lesz a bérekkel valójában?

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése nehéz helyzetbe hozza a kisboltokat, akik így kénytelenek a költségcsökkentés eszközeihez nyúlni, hogy a víz felett maradjanak. Jöhet az önkiszolgáló boltok aranykora, a részmunkaidős foglalkoztatás, nagyi pedig ismét beállhat a pult mögé.

Általánosnak tekinthető a munkaerőhiány Magyarországon. Már nem csak a szakmunkások számítanak hiánycikknek: a betanított és segédmunkásokból sincs elég, és lassan a diplomások is hiánycikknek számítanak – derült ki a GKI felméréséből.

A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.

Fájni fog, de nagyon. Mármint a kötelező béremelés. Legnagyobb bajban az élelmiszerboltok lesznek a blokkk.hu elemzése szerint, mivel ott a legkisebbek a keresetek. Gyorsulni fog a boltbezárás is.

Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a kvia kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártak A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a kivát, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.

Benyújtotta a nemzetgazdasági tárca hétfőn a versenyképesség növeléséről szóló adócsomagot, amely az adócsökkentés több éves programját tartalmazza - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján.