Nincs meglepetés, jövőre is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum.

Gulyás Gergely szerint nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére.

Úgy tűnik, az Európai Parlament munkahelyteremtésért felelős biztosjelöltje is amellett van, hogy egyfajta közös szabályozás, minimumkeretet érdemes lenne meghatározni a minimálbért illetően.

Országszerte emelkednek a fizetések, többek között ennek hatására közel 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A szupermarketek tulajdonosai ennek ellenére sincsenek könnyű helyzetben. Az egyre nagyobb bérigények megnehezítik a kereskedők dolgát.

A postára menés is kiküldetés, mennyi napidíj jár, és figyelembe kell venni a célország minimálbérre vonatkozó szabályait? Minderre választ kaphatsz az Írisz Office adótervezői által összeállított Kiküldetési kisokosból!

A nyugellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a minimálbér vagy a garantált bérminimum számít? A Reggeli egyperces összeállításból kiderül.

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. Év elején írtunk a minimálbérek és garantált bérminimum buktatóiról. Most itt egy fontos kúriai döntés.

Számos országban az év elején újratervezik és számolják a minimálbért, de nem mindenhol átlátható, illetve nyilvános annak (ki)számolása és törvényi szabályozása. Ilyen például Olaszország, Svájc, Szingapúr és az északi országok. S talán a legfontosabb kérdés mindenhol, hogy fedezhetőek-e a szükségletek a minimálbérből?

Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

Hatályba lépett az idei kötelező legkisebb munkabért tartalmazó kormányrendelet, aminek értelmében 8 százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege is.

Már december 30-án megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lépett hatályba, így keddtől bruttó 149 ezer frointra nőtt a minimálbér összege.

A 2017. évi személyi jövedelemadó bevallások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen béregyenlőtlenség figyelhető meg. Egyáltalán a klasszikus munkaviszonyos foglalkoztatás mennyire van jelen a dolgozói társadalomban. Nagyon torz bérrendszer, jelentős egyenlőtlenség, és sok radar alatti jövedelem – ezt mutatják a számok.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI).

A jövő évi költségvetési tervezet szerint jövőre újabb minimálbér-emelés jöhet, ez pedig az átlagbérek további növekedéséhez is hozzájárul. A fizetések emelkedése viszont kockázatot is jelent versenyképességi szempontból - írja a K&H.

A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület aláírásgyűjtésbe kezd azért, hogy emelkedjen az otthoni ápolásért járó díj. Azt szeretnék, ha legalább a minimálbér összegét megkapják azok, akik családtagjukat gondozzák.

A nyugati fizetést kell, hogy kapják azok a kelet-európai munkavállalók, akik ideiglenesen Nyugat-Európában dolgoznak, döntött az Európai Parlament. Az új szabály szerint a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak nekik.

Konkrét lépésekre van szükség a munkaerő megtartására, a V4-es régió szakszervezetei szerint a megoldás egy európai minimálbér-eszköz lehet.

A borárak emelkedése várható a külkereskedelmi folyamatok és a termelési költségek növekedése miatt – hívta fel a figyelmet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A szélsőséges időjárás ugyanis tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is.

A Fidesz-KDNP újabb kétharmados többsége várhatóan maga után vonja az egycentrumú magyar modell korábbinál is markánsabb kiépítését. A versenyképesség folytatódó romlása, az EU-val való viszony kiéleződése, az EU-támogatások 2020 után csak mértékében bizonytalan csökkenése azonban nagy kihívást jelent e politika fenntarthatóságával kapcsolatban.

A GKI Zrt. 2018 márciusában vállalati felmérést készített az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték.

A munka törvénykönyvének felülvizsgálatát, sztrájkjogot, létminimumhoz kötött minimálbért, általános hatáskörű érdekegyeztető szervezetet szeretne a 70 ezer munkavállalót tömörítő SZEF.

A bolt nélküli települések száma 219, négyszer több, mint 15 éve, és ez még nem a történet vége: a falusi kisboltok jelentős része a tönkremenetelhez igencsak közel jutott az elmúlt években, szép számban le is húzták a redőnyt, nem csak hétfőn, kedden vagy szerdán, hanem végleg. Nem ők tehetnek sok mindenről, és van, akinek reménytelen a helyzete – hívta fel a figyelmet cikkében a blokkk.com.

A fogyasztói árakhoz képest megelőzte a magyarokét a román minimálbér – derül ki az Eurostat statisztikáiból. A nyugati minimálbéres munkások is a kelet-európai átlagbér többszörösét vihetik haza, Luxemburgban havi 620 ezer forintnak felel meg a bruttó minimálbér.

A nettó fizetések továbbra is emelkedőn vannak, ahogy a reálbérek is, ugyanakkor szembetűnőek az országon belüli egyenlőtlenségek, de más kockázattal is számolni kell.

Már nem csak szakmunkásokból van hiány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalati felmérése kitért ennek néhány okára, többek között arra, hogy mely munkakörök esetében érzik a cégek a legjelentősebbnek a munkaerőhiányt.

A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegét a kormány és a versenyszféra képviselőinek megállapodása rögzítette. A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint. Az RSM Blog összeállította a legfontosabb tudnivalókat.

Egy hitelfelvétel hosszú távú elkötelezettséget jelent egy-egy háztartás számára, ezért fontos az igénylésre való körültekintő felkészülés. Ma már a bankok a korábbi évekhez képest jelentősen egyszerűsítették a hitelfelvételhez kötődő adminisztrációt, de azért számos tényezőt figyelembe kell venni - derül ki a BankRáció.hu összeállításából, amely a lakáshitelfelvételhez szükséges legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte össze.

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kis cégek körében. A Policy Agenda ennek okait vizsgálta.

2017 első félévében két és félezer bolthellyel lett kevesebb. És ez csak az első félév, később majd jön a második félév statisztikája is. Öt év alatt - 2012 óta - húszezerrel csökkent a boltszám: minden hetedik bolt bezárásra van ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol nincs bolt.

Nem mindenhol és nem mindenki járt jobban a minimálbér kötelező emelésével – derült ki a a GKI „Az elmúlt 8 év és a majdnem elmúlt 8 év” című cikksorozatában megjelent tanulmányból.

A főként alacsony bérek okozta elvándorlásból következő munkaerőhiány egyre komolyabb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyre több sztrájkfenyegetés van nem csak a közszférában, hanem még a multinacionális vállalatoknál is. A Policy Agenda elemzése szerint a kormány a mostani Tesco-sztrájk kapcsán inkább az árral úszik, és úgy tesz, mintha nem ő alakítaná, hanem csak elszenvedné a helyzetet.

A nyugdíjas szövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok fizetésének a munka törvénykönyve alapján el kell érnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben nincs bérplafon - mondta Kováts Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet ügyvezetője.

Az Országgyűlés  elfogadta azt az adótörvény csomagot, mely a hatályba lépését követően jövő év elejétől érinti az adómentes albérlet térítés szabályait. Jövőre várhatóan még többen, még nagyobb értékben kaphatják ezt a juttatást a munkáltatójuktól.

Emellett még a munakerőhiány miatt is fájhat a fejük, hiszen elsősorban szakácsból, pincérből, eladóból van kevés. A helyzetet ugyan enyhíti a diákok nyári munkába állása, de szükség volna állami szerepvállalásra is - hangzott el a szakmai érdekképviselet részéről azon a fórumon, ahol az aktuális jogszabályváltozásokról kaptak tájékoztatást is a dél-balatoni kiskereskedelmi boltok, vendéglátó üzletek, büfék tulajdonosai és üzemeltetői.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

A vállalati versenyképesség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő képzettségű és mennyiségű munkavállaló elérése, megtartása és a foglalkoztatás összköltségének alakulása. Már az előbbi feladat is kihívás elé állítja a társaságokat szinte szektorra, végzettségre, képzettségre való tekintet nélkül. A munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke. A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – emeli ki az RSM elemzése.

Esett a foglalkoztatottak száma a kisboltosoknál: sokan nem bírják a kötelező béremelés jelentette terheket és a munkaerőhiány okozta keményebb bérversenyt. Hét-nyolcezr fő is lehet a kisboltok év eleji létszámcsökkentése.

Soha ekkora összefogásra és összezárásra nem volt még szüksége a fuvarozóknak, mint ma, amikor Brüsszelben a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó jogszabályalkotási tervek egyértelműen ki akarják szorítani a közép-kelet-európaiakat az unió nyugati részéből - mondta az MTI érdeklődésére a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkár-helyettese.

Komoly szabályozási nehézségekkel néznek szembe a magyar fuvarozók. Bizottsági irányelv is támogatja a nemzetközi fuvarozókra vonatkozó magasabb minimálbér fizetési kötelezettséget és adminisztrációs terheket. A piaci szereplők egy része szerint ellehetetlenül a működés, mások példátlan összefogással javaslatokat tettek a kormány elé.

Idén 10-ből 4 vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Létszámbővítésre a kkv-k ötöde készül, leginkább az ipari szektor és a középvállalkozások álláshirdetéseivel találkozhatnak idén a munkavállalók.

Beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a VOLÁN Egyesülés egy osztrák jogszabály miatt, amely az Ausztrián áthaladó gépjárművezetők bérét az ausztriai minimálbérhez igazítja.

A türelmi időszaknak vége, az osztrák hatóságok szigorúan, több tízezer euróra is büntethetnek, ha a január elsején életbe lépett újabb közúti szabályozásnak a magyar fuvarcégek nem tesznek eleget. A fuvarozók érdekképviselete szerint szociális köntösbe bújtatott piacvédelmi mechanizmusról van szó, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok. A kisvállalatok birkóznak meg legnehezebben az emeléssel. 

A kormány felmérést készít a tavaly novemberben a szociális partnerekkel aláírt bérmegállapodás munkáltatókra gyakorolt hatásairól - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Liga Szakszervezetek (Liga) konferenciáján.

Ismét megerősítették, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája. Bárhogy boncolgatják, a megoldás legfontosabb része további komoly béremelés lenne, a kérdés csak az, miből.

Lázár János szerint a legnagyobb hazai munkaerő-tartalék az "államban van". A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről péntek este beszélt a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara által rendezett gazdasági fórumon Debrecenben. Beszélt a béremelés szükségességéről is, de arról, hogy erre honnan lenne fedezet, nem ejtett szót.

Garantált bérminimum a jogszabály szerint annak jár, aki középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és ilyen végzettséggel rendelkezik is. Egyszerűnek hangzik. Valójában viszont számos kérdés felvetődhet, melyeket szakértőnk segít tisztázni.